Múltidézés Csingiz Ajtmatovval a Bolyai Műhelyben
Csingiz
Ajtmatov
a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként
érkezett Magyarországra. Sólyom László köztársasági elnök irodalmi életművének
elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki az
írót. Az alkotó, aki a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete is, új könyvének
az Örök menyasszonynak a kéziratával érkezett kiadójához. Az író számos
programon, filmvetítésen, dedikáláson, illetve a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtárban megrendezett tárlat
megnyitóján vett részt.
A világhírű kirgiz író magyarországi látogatása több éve napirenden volt, ám
ezt bizonyos események rendre keresztülhúzták. A kulturális esemény rangos
vendégeként hozzánk érkező író budapesti tartózkodása minden bizonnyal a
magyar-kirgiz kulturális kapcsolatok eddigi csúcspontja - idézte fel a látogatás
előzményeit Magyarország kirgizisztáni konzulja, dr. Erdős Endre, a festői
szépségű budai környezetben, egy rendhagyó találkozón.
Az orosz és kirgiz nyelven alkotó Ajtmatov budapesti tartózkodása során
számos hivatalos elfoglaltsága mellett látogatást tett a magyar fiatalság
tehetséges képviselőiből álló Bolyai Műhelyben.
Az alapítványi formában működő társaság a legkülönbözőbb szakterületek (közgazdász, orvos,
mérnök, jogász,
bölcsész stb.) ígéretes hallgatóit tömöríti. Az egyedi képzési intézmény
keretein belül a fiatalok a képzés során, (félig) bibói hasonlattal élve "az
alkotás kis köreiben", aktuális problémákat vitatnak meg, amelynek
kiindulópontjául a filmművészet és a világirodalom kincsei, valamint nem
elhanyagolható módon a természet -és társadalomtudományi gondolkodás egyedülálló
szimbiózisa szolgálnak.
Ajtmatov magyarországi programjának bizonnyal egyik üde színfoltja volt az
ifjú egyetemistákkal való beszélgetés, amely egyszerre volt bensőséges találkozó
író és ifjú olvasói között, ugyanakkor érdekfeszítő személyes múltidézés,
illetve eszmecsere. Talán az egyetlen nyugodt délelőtt az író budapesti
tartózkodásakor, újságírók és kamerák nélkül. A bensőséges találkozóhoz eszményi
környezetet biztosított a budai hegyekben megbúvó takaros villa, amelyet Hild
József tervezett magánhasználatra a 19. század derekán (Ybl Miklós
szomszédságában).
A beszélgetés során a kirgiz író felidézte fiatal éveit, amikor lelkes kezdő
irodalmárokként egymást közt vitatták meg műfordításaikat majd műveiket, hasonló
környezetben, mint ahogy teszik ezt a magyar fiatalok a Műhely keretein belül.
Az ötvenes évek első irodalmi szárnypróbálgatásai a külső körülmények hatása
alatt kicsi autonóm közösségekben valósulhatott meg, s Ajtmatovnak jó fél
évszázad múltán a villabeli miliő újra eszébe juttatta pályafutásának kezdeteit.
A tapasztalt író a fiatal hallgatóság körében úgy fogalmazott, attól lesz valaki
igazán nagy író, ha a kor ütőerére téve a kezét elsőként fogalmaz meg aktuális
problémákat.
A találkozó emlékeként a Műhely egy tulipános kalotaszegi írásos varrottast
nyújtott át az írónak, amelynek díszítőeleme a kirgiz népművészetben is ősi
képzőművészeti motívum: a tulipán . Vendégünk szombat este részt vett az
Örökmozgóban Az első tanító c. film vetítésén, a könyvhét vasárnapi zárását
követően pedig visszarepült brüsszeli állomáshelyére. A mostani kulturális
találkozó remélhetőleg nemcsak a kirgiz alkotó eddigi világhírű munkáira
irányítja rá az olvasók figyelmét, hanem a kiadókét is a magyarra eddig le nem
fordított műveire.
(HTSZ)