A forradalom form�ja
Az i-ypszilon alkot�csoport �ltal tervezett 1956-os Eml�km�
Az 1956-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�nak Eml�k�v�ben az egyik jelent�s esem�ny az �j Eml�km� felavat�sa lesz. Az �p�tkez�s m�szaki el�k�sz�t�se j�l halad, �s kivet�t� mutatja a helysz�nen a k�sz�l�ben l�v� m� terveit t�bb '56-tal kapcsolatos fot� t�rsas�g�ban. A sajt�ban tavaly �ta olvashat� (f�lre)�rtelmez�sek kapcs�n �rdemesnek l�tszik alaposabb elemz�s al� venni az alkot�i sz�nd�kot.
Az Eml�km� tervp�ly�zat�t az i-ypszilon alkot�csoport nyerte meg, melyet 2005-ben alap�tott Em�di-Kiss Tam�s, Gy�rgy Kata, Horv�th Csaba �s Papp Tam�s. Az �ltaluk kigondolt m� teljes m�rt�kben csoportmunka: a k�t-k�t �p�t�sz �s k�pz�m�v�sz munkam�dszere a k�z�s gondolkod�son, a felmer�l� �tletek egy�ttes megvitat�s�n alapul, ami lehet�s�get adott arra, hogy a terv kialak�t�sa sor�n egym�s elk�pzel�s�nek folytonos m�dos�t�s�val �s korrig�l�s�val t�k�letes�ts�k a tervet.
Az i-ypszilon csoport alkot�i k�z�l mindenki 1956 ut�n sz�letett. Ebb�l a szempontb�l pedig - �ppen az�ltal, hogy maguk m�g nem vehettek r�szt az esem�nyekben - a gener�ci�s t�vols�g m�sfajta r�l�t�st biztos�tott a forradalom l�nyeg�nek megjelen�t�s�hez. Az eml�km� m�faja megk�veteli, hogy az ut�kor egy jelent�s esem�ny�nek �ll�tson eml�ket, teremtsen lehet�s�get a visszaeml�kez�sre, -eml�keztet�sre. Bizony�ra teljesen m�s megold�s sz�letett volna, ha az Eml�km�vet olyan m�v�szek tervezik, akik maguk is r�szesei voltak a forradalom esem�nyeinek. Az i-ypszilon tagjainak azonban szem�lyes �lm�nyek hi�ny�ban meg kellett k�zdeni�k a saj�t �rtelmez�s�k�rt. �ppen ez a k�zdelem adja a m�v�szek, illetve az alkot�s nagy �rt�k�t. A fiatal alkot�g�rda nemzetk�zi ny�lt tervp�ly�zaton el�rt sikere ugyanis vil�gosan megmutatja, hogy az �tvenhat ut�n sz�letett gener�ci�knak is jelent valami nagyon fontosat '56 t�rt�nete, annak szellemis�ge.
Az alkot�csoport tagjai els� l�p�sk�nt "eml�keztek" - persze nem a saj�t �lm�nyek alapj�n, mert azok legf�ljebb iskolai adatokra, vagy a csal�dban csak f�lig kimondott, de m�g ink�bb elhallgatott morzs�kra szor�tkozhattak. M�g �l� forradalm�rokkal tal�lkoztak szem�lyesen, visszaeml�kez�seiket, besz�mol�ikat olvast�k. �gy kezdt�k meg az "eml�kez�st".
A k�pz�m�v�szet egyik probl�m�ja - l�v�n statikus a megjelen�t�si m�dja a fest�szetben �s a szobr�szatban -, hogy a szukcessz�v, azaz a folyamatosan kibontakoz� m�v�szeti �gakhoz, az irodalomhoz �s a zen�hez hasonl�an, hogyan alkosson olyan m�veket, melyek egy folyamatot, t�rt�n�st fejeznek ki. A jelen Eml�km�n�l alkalmazott megold�s a "s�r�t�s" volt. Az alkot�csoport tagjai ugyanis felfigyeltek a besz�mol�k egy olyan elem�re, mely t�bbek visszaeml�kez�s�ben is el�fordult, �s amely alkalmas volt arra, hogy a forradalom egyik legnemesebb eszm�j�v� v�ljon: az �sszefog�sra.
A forradalmi pillanatokban a t�meg egy ir�nyba tart. A k�z�s c�l el�r�s�hez egyes�ti erej�t, az emberek �sszekapaszkodnak, egym�sba karolnak. A sz�leken m�g laz�bban, az els� sorokban pedig szorosabban. 1956-ban ez az �rz�s, a k�t oldalr�l nyomaszt�an szorongat� R�kosi- �s K�d�r-rendszer k�z�tt csak s�hajt�snyi ideig tarthatott, �m m�gis ez ind�totta el a lass� �s eleinte kev�ss� �rz�kelhet� v�ltoz�st. Ennek a pillanatnak az �rt�k�hez nem f�r k�ts�g, ez�rt �rdemes ezt meg�r�k�teni.
Az Eml�km� erre tesz k�s�rletet. A t�bb sz�z oszlopb�l �ll�, a V�rosliget fel�l a v�ros fel� ir�nyul�, er�t sug�rz� h�romsz�g forma a felkel� forradalmi sokas�got jelen�ti meg, figyelembe v�ve egy spont�n embert�meg fent eml�tett �nszervez�d�si saj�toss�gait: h�tr�bb �s a sz�leken m�g ritk�sabbnak, majd egyre s�r�bbnek, biztosabbnak l�tjuk az egym�s mellett l�pked� forradalm�rok t�meg�t.
A forradalm�rok egyik jellemz�je azonban mindig az, hogy nem tudj�k magukr�l, hogy forradalm�rok, s�t, �ltal�ban �vakodni is szoktunk az "�njel�lt felforgat�kt�l". Az Eml�km�ben megtestes�tett t�meg tagjai olyan emberek voltak, akiket �sszek�t�tt az el�gedetlens�g, a kil�t�stalans�g �s az elnyom�s megsz�ntethet�s�g�nek rem�nye. �tlagos magyar emberek voltak, akik, k�s�bb h�s�kk� v�l(hat)tak, de az �sszekapaszkod�s-�sszefog�s pillanat�ban egy�ltal�n nem erre gondoltak, nem ez�rt f�zt�k �ssze a karjaikat.
Mindezt az Eml�km� kialak�t�sa �s anyaghaszn�lata is sugallja: a sz�leken ritk�bban, majd egyre s�r�bben l�thatjuk a vasoszlopokat, hogy azt�n a h�romsz�g harmadik, egy�bk�nt 56 fokos sz�ge fel� k�zeledve egy f�nyes ac�l�kk� forrjanak �ssze. Az individuumok egy c�lban egyes�lnek, egy akaratot kifejez� nemzett� �llnak �ssze. Az �k pedig, anyaga r�v�n a sz�lek rozsd�s vasoszlopaival ellent�tben, t�k�rf�nyes. Az egy�n itt visszat�kr�zve viszontl�tja mag�t, �gy nemcsak az eml�kez�s r�v�n sz�l hozz� az alkot�s, hanem megadja a mindenkori aktualiz�l�s �s azonosul�s lehet�s�g�t is.
Egy m�h�z mindig hozz�tartozik az alap is, amelyb�l kin�, jelen esetben a kockak�vek. A k�vezet egy f�lk�r alak� ter�letet jel�l ki, ahova bes�t�lva �tl�phet�nk az eml�kez�s ter�be. Az utcak� a 19. sz�zad forradalmai �ta alapvet� fegyver a felkel�k kez�ben. A szabv�ny 18 x 18 cm helyett azonban ezek a k�vek az Eml�km�n�l 23 x 23 centim�teresek, utalva a huszonharmadikai d�tumra �s Angyal Istv�n �zenet�re. Az �k felhas�tja �s felgy�ri a k�vezetet. Has�t�sa arra utal, hogy felt�ri, megsz�nteti a helysz�n t�rt�nelmi terhelts�g�t.
Ami pedig a megform�l�st �s a st�lust illeti: az alkot�kat t�bb t�mad�s is �rte a "hagyom�nyos" �s figurat�v Eml�km�vekhez szokott n�z�k r�sz�r�l. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy egy Eml�km�, hab�r a m�ltr�l, de a j�v�nek sz�l. Ennek a m�nek a kialak�t�sa ma m�g tal�n sokak sz�m�ra szokatlannak t�nik. Az viszont, hogy nem vagyunk felk�sz�lve egy ilyen st�lus- �s formavil�g befogad�s�ra, mely p�ld�ul Nyugat-Eur�p�ban �ltal�nosan sokkal elfogadottabb, legnagyobbr�szt �ppen annak a rendszernek k�sz�nhet�, mely ellen a forradalom ir�nyult. Az alkot�s j�v�be mutat� karaktere azonban �ppen azon c�lok folytat�s�nak �s kiteljes�t�s�nek sz�l, ami�rt 1956-ban oly sokan �sszefogtak.