MEGH�V�

Az Eur�pa K�nyvkiad�
tisztelettel megh�vja

2006. m�jus 31-�n, szerd�n 19 �r�ra
az Alexandra P�diumra
(Budapest V., Nyugati t�r 7.),

Bob Dent

Budapest 1956 - A dr�ma sz�nterei
Mi t�rt�nt? Hol? Mi�rt?
�s
Budapest 1956 - Locations of Drama
What Happened? Where? Why?

c�m� �j k�teteinek dedik�l�ssal egybek�t�tt bemutat�j�ra, valamint az azt k�vet� fogad�sra.

A k�nyv szerz�j�vel
Rainer M. J�nos t�rt�n�sz, egyben a k�tet szaklektora �s el�szav�nak szerz�je, valamint M. Nagy Mikl�s, az Eur�pa K�nyvkiad� f�szerkeszt�je besz�lgetnek.
Moder�tork�nt k�zrem�k�dik: V�radi J�lia

A k�tetb�l V�gv�ri Tam�s sz�nm�v�sz olvas fel r�szleteket.

www.europakiado.hu

BOB DENT

BUDAPEST 1956
A dr�ma sz�nterei
(r�szlet)

Att�l kezdve, hogy okt�ber 29-�n Nagy Imre bel�pett a parlamentbe, az egyik legs�rget�bb �s mindenki �ltal �jra meg �jra el�hozott �gy a szovjet csapatok kivon�sa volt. Ahogy Nagy 28-�n a r�di�ban bejelentette, meg�llapod�s j�tt l�tre a f�v�rosb�l t�rt�n� kivon�sukr�l. Ez 29-�n el is kezd�d�tt, �s 31-�n d�lben Budapest utc�in m�r csak n�h�ny tankot �s p�nc�lozott j�rm�vet lehetett l�tni. �gy egyfajta (amint kider�lt, hamis) euf�ria bontakozott ki, s ez hozz�j�rult ahhoz a hiedelemhez, hogy "gy�z�tt a forradalom".
Ezt az �rz�st az okt�ber 30-�n Moszkv�ban megfogalmazott �s m�snap a Pravd�-ban k�zz�tett nyilatkozat, amelyet ugyanakkor a magyar sajt� is �tvett, tov�bb er�s�tette. A c�me neh�zkes �s semmitmond�: "A Szovjetuni� korm�ny�nak nyilatkozata a Szovjetuni� �s m�s szocialista orsz�gok k�z�tti kapcsolatok fejl�d�s�nek elveir�l, a bar�ts�g �s az egy�ttm�k�d�s tov�bbi er�s�t�s�r�l". Ennek ellen�re a k�zlem�ny bombak�nt robbant. A CIA igazgat�ja, Allen Dulles szerint "egyike az elm�lt �vtized legfontosabb nyilatkozatainak, amelyet a Szovjetuni� k�zz�tett".
A XX. Kongresszus ut�ni szovjet reformok st�lus�ban a sz�veg jelezte, hogy a Szovjetuni� �s sz�vets�gesei k�z�tt �j �s jobb kapcsolatok kialak�t�sa sz�ks�ges. Ny�ltan elismerte, hogy elrendelt�k a Budapesten tart�zkod� szovjet katonai egys�gek kivon�s�t, �s azt mondta, "a szovjet korm�nyzat k�sz a Magyar N�pk�zt�rsas�g korm�ny�val �s a Vars�i Szerz�d�s t�bbi tagj�val megfelel� t�rgyal�sokat folytatni a szovjet csapatok magyarorsz�gi jelenl�t�r�l".
A teljes sz�veg az 1956-os magyar forradalom. T�rt�nelem dokumentumok alapj�n c�m� k�tetben jelent meg, amely a budapesti 1956-os Int�zet k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt. A dokumentum bevezet�s�ben, amelyet a k�nyv egy�bk�nt m�sutt "figyelemre m�lt�nak" �s "kiv�telesnek" tart, a szerkeszt�k a nyilatkozat megfogalmaz�s�t v�gtelen�l cinikusnak tartj�k, k�l�n�s tekintettel a forradalom november 4-�vel kezd�d� brut�lis eltipr�s�ra. Hozz�teszik azonban, hogy a szovjet p�rt eln�ks�g�nek tan�cskoz�s�n k�sz�tett feljegyz�sek m�s benyom�st keltenek. "A k�zlem�ny a szovjet vezet�s 'liber�lisabb' sz�rny�nak �szinte kezdem�nyez�s�t k�pviselte annak �rdek�ben, hogy a Szovjetuni� �s csatl�sai k�z�tti kapcsolat kiegyens�lyozottabb legyen, �s legal�bbis egy r�vid id�re siker�lt kem�ny vonalas koll�g�ikat egyet�rt�sre k�sztetni�k."
Ami az �ltal�nos magyarorsz�gi optimizmusnak kedv�t szegte, az az egyre gyakrabban felbukkan� h�r volt, hogy a szovjet csapatok nemcsak hogy nem hagyj�k el az orsz�got, hanem val�j�ban egyre t�bb katonai egys�g �ramlik befel�, �s Budapestnek veszi az ir�nyt.
A korm�ny el�sz�r meg akarta akad�lyozni az inform�ci� kisziv�rg�s�t, feltehet�en az�rt, hogy ne legyen p�nik, �s megv�rja a szovjetek magyar�zat�t. De a "cenz�r�z�s" m�r csak az�rt is neh�z volt, mivel a h�r k�z�ns�ges telefonvonalon �rkezett kelet-magyarorsz�gi vas�ti �s m�s tisztvisel�kt�l.
A "magyar�zat", amikor v�gre meg�rkezett, meglehet�sen k�l�n�s volt. Jurij Andropov, Moszkva budapesti nagyk�vete fenntartotta azt az �ll�spontot, hogy a magyarorsz�gi szovjet csapatmozg�sok csak a szovjet er�k visszavon�s�nak az el�seg�t�s�t szolg�lj�k.
Ebben a kaotikus �s bizonytalan helyzetben a korm�ny november 1-�n d�nt� l�p�sre sz�nta el mag�t: bejelentette Magyarorsz�g kil�p�s�t a Vars�i Szerz�d�sb�l �s az orsz�g semlegess�g�t, az ENSZ-hez �s a nagyhatalmakhoz fordulva, ismerj�k el �s v�dj�k meg az orsz�g �j st�tus�t. K�s� d�lut�n Andropovot a Parlamentbe h�vt�k, hogy minderr�l t�j�koztass�k.
Az akkori k�l�gyminiszter-helyettes, Heltai Gy�rgy szerint ekkor K�d�r J�nos szenved�lyes �s (visszatekintve) d�bbenetes besz�det mondott. Szigor�an megb�r�lta a magyarorsz�gi szovjet man�vereket, �s figyelmeztette Andropovot, ha tov�bbra is a fegyveres megold�st k�s�reln�k meg, "� maga is pisztollyal a kez�ben az utc�ra menne az orosz tankok ellen, �s �let�t adn� ez�rt az orsz�g�rt". Heltai besz�mol egy m�sik, groteszk epiz�dr�l is.
"Miut�n megsz�letett a d�nt�s, hogy kil�p�nk a Vars�i Szerz�d�sb�l, val�j�ban akkor, amikor ezt sz�ban m�r bejelentett�k... egy pillant�st akartunk vetni a Szerz�d�s egy p�ld�ny�ra, hogy l�ssuk, eg�sz pontosan mit is utas�tunk el... Senki, bele�rtve Nagy Imr�t is, nem l�tta a Vars�i Szerz�d�s sz�veg�t."
A dokumentumot nem tal�lt�k a K�l�gyminiszt�rium iratt�r�ban, �gy s�rg�s utas�t�sokat k�ldtek a minisztereln�ki lev�lt�rba, a Honv�delmi �s a P�nz�gyminiszt�riumba. Sehol egy Vars�i Szerz�d�s-p�ld�ny! V�g�l az �llambiztons�gi szerv, az �VH iratt�r�ban bukkantak r� egy p�ld�nyra.
November 1-�n �ppen 20 �ra el�tt Nagy Imre bejelentette a r�di�ban az orsz�g semlegess�g�nek nagy jelent�s�g� h�r�t.
"A magyar nemzeti korm�ny a magyar n�p �s a t�rt�nelem el�tti m�ly felel�ss�g�rzett�l �thatva, a magyar n�p milli�inak osztatlan akarat�t kifejezve kinyilv�n�tja a Magyar N�pk�zt�rsas�g semlegess�g�t. A magyar n�p, a f�ggetlens�g �s egyenjog�s�g alapj�n az ENSZ alapokm�nya szellem�nek megfelel�en igaz bar�ts�gban k�v�n �lni szomsz�daival, a Szovjetuni�val �s a vil�g valamennyi n�p�vel. Nemzeti forradalma v�vm�nyainak megszil�rd�t�s�t �s tov�bbfejleszt�s�t �hajtja an�lk�l, hogy b�rmelyik hatalmi csoportosul�shoz csatlakozn�k. A magyar n�p �vsz�zados �lma val�sul meg ezzel."
(...) Nagy Imre november 1-i semlegess�gi nyilatkozata nem v�ltoztatta meg a szovjet katonai terveket. Azon a napon Hruscsov Bresztben lengyel vezet�kkel tal�lkozott, s bejelentette, hogy k�sz�b�n �ll a magyarorsz�gi intervenci�. A r�k�vetkez� nap rom�n �s csehszlov�k vezet�kkel Bukarestben, majd bolg�r vezet�kkel Sz�fi�ban t�rgyalt. Megkoron�zva a t�mogat�kat �sszetrombit�l� k�rutat, november 2-�n Brioni sziget�n a jugoszl�v marsallal, Tit�val tan�cskozott, s elnyerte a t�mogat�s�t. Amikor november 3-�n visszat�rt Moszkv�ba, a tervek m�r k�szen voltak. Budapestet �s a nagyobb v�rosokat szovjet katonas�g vette k�r�l. A t�mad�st a r�k�vetkez� reggelre tervezt�k.

Bob Dent: Budapest 1956. A dr�ma sz�nterei. Mi t�rt�nt? Hol? Mi�rt?
Eur�pa K�nyvkiad�
Ford�totta: R�cz Katalin, Tedeschi M�ria
408 oldal, 4500 Ft

Bob Dent: Budapest 1956. Locations of Drama. What Happened? Where? Why?
Eur�pa K�nyvkiad�
436 oldal, 5500 Ft