A BUDAKESZI SRÁCOK CÍMŰ FILM APROPÓJÁN

I. A FILMRŐL

Az 1956 emlékét idéző mozi-darabok sorában - számuk egyébként tucat körül jár, az esztendő végéig majdnem mindegyikkel megismerkedhetünk - a Budakeszi srácok megkülönböztetett figyelmet érdemel. Több okból is.
A történet valóságos eseményeket elevenít fel, szinte mellékes benne a fikció.
Forrása Kovács István történész, az ismert polonista életregénye, A gyermekkor tündöklete. A mű szereplői nem kitalált figurák, hanem valóságos személyek. Néhány kivételtől eltekintve valódi nevükön szerepelnek.
Parádés a szereposztás. Még az epizódfigurákat is a hazai színjátszás kiválóságai keltik életre.
Végül, de nem utolsósorban: a Budakeszi srácok című film bemutatója a lengyel-magyar szolidaritás 1956-ban ünnepség-sorozatának kiemelt rendezvénye.
A cselekmény főbb mozzanatai a következők (a filmben nem a külső történések, mozgalmas epizódok, látványos akciók érdekesek, hanem a személyiségek fejlődése, a lélekrajz, az emberi kapcsolatok és a társadalmi háttér, azok a változások, melyek állásfoglalásra késztetik a hősöket).

Istvánka Igriciből, parasztasszony-nagyanyjánál eltöltött hat esztendőt követően kerül Budakeszire. Édesanyja a tüdőszanatóriumban telefonközpontosként dolgozik, ott kapott lakást (a templom sekrestyéjét alakították ki erre a célra): csak ezután vehette magához gyermekét. A fiúcska édesapja színész volt, a háborúban meghalt. Istvánka a faluban kiválóan érezte magát, beilleszkedése az új helyen annak ellenére nehéz, hogy óvó karok veszik körül s ketten jól megvannak együtt a mamájával. A tinédzser szívét az nyomasztja, hogy nem talál kapaszkodókat s igazi barátai sincsenek (legalábbis az első időszakban). A környező világ és a politikai feszültségek sora is furcsa számára (a Rákosi és a Sztálin-kultusz, meg a budakeszi svábok sérelmei). A változást az jelenti, hogy a nyíltszívű, őszinte, érdeklődő kamasz találkozik Márity Lacival, a nála jó néhány esztendővel idősebb és érettebb fiatalemberrel. Meghitt kapcsolat szövődik közöttük. Istvánka most már könnyebben tűri a környezet rituáléit, a felnőttek meglepő viselkedését. A robbanásszerű eseményekben is sokkal jobban eligazodik.


Az 1956-os forradalom kitörése véget vet a békés körülményeknek. A tüdőszanatóriumban is rengeni kezd a föld. A gyerekek sem maradnak ki a felgyorsuló eseményekből. Márity Laci a felkelők élére áll. Halálos lövést kap, s már nem tudják megmenteni: a forradalom leverése után, a kórházban dobban utolsót a szíve. Kis cimborája november 4-dikén, amikor sokan feladják a harcot, a mások által letett dobtáras géppisztolyt nem dobja bele a gipszgödörbe, hanem - jelképes a gesztus - megindul vele a főváros felé...


Erdőss Pál elbeszélő stílusa hagyományos. A Budakeszi srácok-ban nincsenek rébuszok, buktatók, talányok, fejtörők. Valamennyi epizód alárendelődik Istvánka világának, hiszen ez a film elsősorban róla szól, az ő optikáján keresztül láttatja 1956 októberének viharait. Az otthoni képsorok az intim anya-fiú viszony hullámzását örökítik meg - kérdésekkel, válaszokkal, kételyekkel, aggodalmakkal, de fontos motívum a "harmadik" felbukkanása, majd távozása is. Berecz Ede partnernek talán megfelelne, családfőnek és pót-apának azonban semmiképpen. Hangulatosak az iskolai jelenetek. Jellemző, ahogyan a tanárok és a vezetők igyekeznek megfelelni a követelményeknek (ünnepély, az anya szavalata, Szikszai őrnagy kivonulása). Eredeti karakter Pista bácsi, az orosztanár, aki vicces szövegébe rejti véleményét a dolgokról.






Ami az atmoszférát illeti, lépten-nyomon érzékelhető az "igaz mesében" a diktatúra szertartásossága, a rituálék erőszakoltsága (Rákosi és Sztálin személyi kultusza, a "sarkosság" az érintkezésekben, az alkalmazkodás kényszere: még a tanórákon is folyik a szocializmus építése és a békeharc).
Változatosak a magatartás-formák. Egy-egy jellegzetes típust állít elénk - a már említetteken túl - a kórházigazgató, a portás, a gondnok, az iskolavezető megszemélyesítője. Veégh Szabolcsnak nagy teher van a vállán. Megbirkózik vele, hiteles mint Istvánka. Hálás feladat jutott Nagy-Kálózy Eszternek, aki az anyát játssza élethűen. Huszár Zsolt Márity Lászlója ugyancsak jeles alakítás. Megemlítjük még Dörner Györgyöt (Szikszai őrnagy), Bán Jánost (Berecz Ede), Gáspár Sándort (Vendel bácsi), Kovács Lajost (gondnok), Koltai Róbertet (Pista bácsi), Szilágyi Tibort (iskolaigazgató).
S hogy mi az "üzenete" a Budafoki srácoknak?
Többféleképpen fogalmazhatjuk meg a gondolati tartalmat. A legfőbb tanulság minden bizonnyal az, hogy nem lehetünk közömbösek a társadalmi jelenségekkel szemben: az embernek állást kell foglalnia, ha eszményekről, demokráciáról, elvekről, becsületről, jogokról, kötelességekről van szó. Kivételes pillanatokban a kicsik is lehetnek nagyok. Akik életüket kockáztatták a jövőért, megbecsülést érdemelnek. A forradalmi hagyományokat ápolni illik: erre vállalkozott Erdőss Pál a stábjával.

II."DWA BRATANKI"

A Budakeszi srácok azért illeszkedik a két nép közös ünnepét demonstráló akció-programba, mert ihletője - mint említettük - a Lengyelországban jól ismert, ott diplomáciai szolgálatot teljesítő professzor, Kovács István prózai alkotása volt. Elismeréssel és köszönettel nyugtázhatjuk, hogy barátaink, a budapesti Lengyel Nagykövetség és a Lengyel Intézet munkatársai kiemelt rendezvényeik sorába iktatták a díszbemutatót.
A két nép történelmében számos esemény és epizód tanúskodik a közös eszményekről, egymás tiszteletéről és megbecsüléséről, összekapaszkodásainkról. Filmes kapcsolataink méltatására legyen elég ezúttal annyi, hogy 1945 után szinte valamennyi jelentős lengyel mű megjelent vásznainkon (ugyanígy a mi produktumaink az ottani mozikban). Született több közös vállalkozás. Több tucatra rúg a nálunk vendégeskedő lengyel színművészek száma. Jan Nowicki tiszteletbeli magyarnak számít, de többször forgatott Magyarországon Daniel Olbrychski, Boguslaw Linda, Beata Tyszkiewicz és sokan mások is. Filmklub-mozgalmunk kialakítása jórészt lengyel mintára történt. A szakkönyvkiadásban szintén hasznosítottuk a varsói, krakkói, lódzi stb. tapasztalatokat. Találkozásaink számos fórumon rendszeresek, beleértve a tudományos eszmecseréket.
Az 1956-os forradalom krónikájához tartozik a lengyelek demonstratív támogatása. Nagyra becsüljük az össznépi lengyel fogadtatást, az együttérzés gyors kinyilvánítását és a társadalmi segélyakciókat. A legelső külföldi vér-, gyógyszer és élelmiszer-szállítmányok Lengyelországból érkeztek. Korábban is együtt voltunk a nagy társadalmi gondok idején, s 1956-ban sem hagytak magunkra bennünket azok, akiket - hadd utaljunk a népszerű mondókára - testvéreinknek mondhatunk.

III. A RENDEZVÉNYEK KÍNÁLATA

1.) Ünnepi gálaest a magyar forradalom emlékére Lech Kaczynski és Sólyom László államfők védnökségével. A legnevesebb kortárs zeneszerzők művei csendülnek fel a hangversenyen. Wojciech Kilar, Witold Lutoslawski, Krzysztof Penderecki, Artur Malawski kompozíciói a magyar forradalom és a lengyel Szolidaritás tiszteletére születtek.
Időpont: 2006.október 24-dikén 20 órakor a Művészetek Palotájában, ahol 20 tablós kiállítás nyílik "Lengyelek - magyarok: találkozás a kommunizmus korában" címmel.
2.) 1956-os lengyel-magyar plakátkiállítás.
A művészek (Roman Kalarus, Marian Oslizlo, Wieslaw Rosocha, Franciszek Starowiejski, Waldemar Swierzy, Krzysztof Ducki, Keresztes Dóra, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Schmal Károly) az évforduló előtt tisztelegnek alkotásaikkal.
Megnyitó 2006.október 17-dikén 18 órakor, nyitva november 3-dikáig a Lengyel Intézet kiállítótermében.
3.) "Anyák ideje" - színházi előadás a Corvin közben.
A Teatr 8 Dnia (a 8. Nap Színháza) társulatának bemutatója, mely az 1956-os poznani eseményeknek állít emléket.
Időpont: 2006.október 21-dikén és 22-dikén, az esti órákban.
4.) A "Lengyel tollal a magyar októberről" című versantológia bemutatója.
A legkiválóbb lengyel költők, többek között a Nobel-díjas Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska, valamint a Nobel-díjra jelölt Zbigniew Herbert is írtak verset a magyar szabadságharcról. D.Molnár István válogatása és szerkesztése. A Racio Kiadó jelentette meg az antológiát.
A kötetet Vasy Géza irodalomtörténész mutatja be.
Időpont: 2006. október 22-dikén 15 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban
5.) A Budakeszi srácok című film díszbemutatója.
Időpont: 2006. október 22-dikén 16 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
6.) A "Poznan - Budapest: Közös utak a szabadsághoz" című honlap nyolc nyelven.
Ismerteti az 1956-os poznani és budapesti eseményeket, illetve azok előtörténetét.
www.1956.pl
7.) Tanulmányi vetélkedőt szerveznek "Szabadságharcos - Freedomfighter 1956" címmel a magyar diákok számára. Gazdái: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Történelemtanárok Egyesülete, az 1956-os Intézet és a Lengyel Intézet.

(VJ)