A jugoszláv kapcsolat
dokumentumfilm
Szakolczai
Attila bevezetője a filmhez.
"A kisrádió mellett az édesanyám este mindig kézimunkázott. És hallgatta a
rádiót. És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán a könnyek. És kérdeztem,
hogy miért sír. És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót. És akkor én ezen
nagyon megütköztem, hogy hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy lövik
a rádiónkat, a készülékünkkel semmi gond nincsen."
"Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak és örültek
neki. És ez általános volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak
annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom."
Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok, szerbek, horvátok aggódtak és
szurkoltak az 1956-os magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul, részt
is kellett venniük az eseményekben, ha nem is a harcokban, de a menekültek
ellátásában.
1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta a magyar-osztrák határt, így
elvágta a fő menekülési útvonalat a Nyugat felé. Ezután a magyar menekültek
Jugoszláviában kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan lépték át
a határt, de két héten belül tízezerre rúgott azoknak a száma, akik erre
indultak el. És a hónap utolsó napján, amikor a magyarok valósággal
özönlöttek át a határon, Jugoszlávia már képtelen volt megbirkózni a
menekültkérdéssel. A kritikus helyzetben a nyugati országok és legfőképpen
az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
Egykori menekülttábor Hajdújáráson
Egykori menekülttábor Bács-Kossuthfalva (Ómoravica) melletti tanyán
Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte át a jugoszláv határt.
Közülük 2700 később visszatért Magyarországra, úgy ötszázan Jugoszláviában
telepedtek le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország, Belgium,
Svájc, később Svédország és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De
voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára, Kanadába, Ausztráliába vagy
Új-Zélandra kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel, néhányat a
menekülők, a letelepülők és a helybéli segítők közül.
történész szakértő: Szakolczai Attila
narrátor: Madarász Zsolt
világosító: Legény Zoltán
hangmérnök: Hornos Gergely
zenei szerkesztő: Darázs Erzsébet
vágó: Koncz Gabriella H.S.E.
produkciós asszisztens: Siflis Klára
szerkesztő: Méry Zsuzsa
rendező-operatőr: Góczán Flórián
producer: Sárközy Réka
hossz: 45 perc
Gyártó: 2005, 1956-os Intézet Közalapítvány
A film megvásárolható az 1956-os Intézetben. www.rev.hu.