1956 A 2006-OS FILMSZEMLE ALKOT�SAIBAN
A forradalom �s szabads�gharc, melynek id�n �nnepelj�k f�l�vsz�zados jubileum�t, v�ltozatlanul meghat�roz� tematikai �s gondolati forr�s filmeseink sz�m�ra. A szeml�n bemutat�sra ker�lt alkot�sok mintegy el��rsei az okt�berig bizony�ra �jabb t�telekkel gazdagod� reprezentat�v sorozatnak, hiszen k�ztudott, hogy t�bben k�sz�lnek tov�bbi m�v�szi mement�k, dr�mai sz�mvet�sek forgat�s�ra.
A dokumentum-m�fajban sz�letett m�vek sz�ma k�zel f�l tucat. Fiatal p�lyakezd�ket �s be�rkezett rendez�ket egyar�nt tal�lunk a szerz�k sor�ban.
Nagy Ern� az E�TVENHAT b� egy �r�s t�rt�neti visszapillant�s�ban az ELTE forradalmi napjait eleven�ti fel - f�leg monol�gf�z�rek seg�ts�g�vel. A megsz�lal�k: Borzs�k Istv�n, Szabad Gy�rgy, Rom�n K�roly, Varga J�nos, Szab� Mikl�s, Kelemen Elem�r, Sinkovics Istv�n �s m�sok. Korabeli h�rad�k �s unik�lis felv�telek �l�nk�tik a besz�mol�kat, melyek az int�zm�ny dolgoz�inak helyt�ll�s�r�l tan�skodnak. Megismerhetj�k tov�bb� a felv�telekb�l a megtorl�sok, elbocs�t�sok k�s�bbi r�szleteit is.
P�terffy Andr�s oknyomoz�s�nak c�me: A VADDI�FA �RNY�KA - A MEG�LT FORRADALOM. A film R�cz S�ndort, az egykori Munk�stan�cs vezet�j�t �ll�tja premier pl�nba. A diktat�ra kulcsfigur�inak boszork�nykonyh�j�t ismerhetj�k meg az eml�kez� elbesz�l�se r�v�n. Az epiz�dok kor�bbr�l ismert t�nyek mellett m�s �sszef�gg�seket is tartalmaznak. R�cz szenved�lyes �s visszafogott, keser� �s �ntudatos. "Nincs mit megb�nnom", "Csak a dolgomat tettem", "Nem tudok felmutatni semmit, csak �nmagamat" - ilyen egyszer�en fogalmazza meg a tanuls�gokat.
FISCHER ISTV�N HELYSZ�NEI-nek (rendez�: Sepr�di Kiss Attila) egyike Leningr�d, ahol a rom�niai magyar filmgy�rt�s �s a saarbr�ckeni telev�zi� k�s�bbi legend�s alakja anno tanult 1956-ban. Bes�gt�k, kir�gt�k: �me egy besz�des adal�k ahhoz, hogy a megb�zhat� k�derek sem �rezhett�k magukat biztons�gban.
Az M.L. - A N�VTELEN FORRADALM�R (Martinidesz L�szl�) szint�n k�zvetetten kapcsol�dik a forradalmi kr�nik�hoz. Egy id�s f�rfi sz�l�t�tten, mag�ra hagyatottan �ld�g�l amszterdami lak�s�ban. A szign� azonos - v�letlen lenne? - a filmszerz� nev�nek kezd�bet�ivel. A "priv�t t�rt�nelem" st�lus�ban kre�lt fikci�s feldolgoz�s h�se gyermeki szeretettel gondol szabads�gra, haz�ra �s legnagyobb szerelm�re, a magyar Okt�berre.
Mi lett vel�k? - a k�rd�s sokakat foglalkoztat. Mi lett az esem�nyek alak�t�ival �s a lesz�rmazottakkal, akiket hossz� �vtizedeken �t kirekesztettek, megal�ztak, h�t�rbe szor�tottak?
Az 1956-os �rv�k sors�nak alakul�s�t �br�zolja Mohi S�ndor HETED�ZIGLEN-je - nyugtalan�t� t�nyekkel �s keser� k�vetkeztet�sekkel. Alap�lm�ny�k: a kiszolg�ltatotts�g, a b�lyeg visel�se. T�nyi Istv�n riporter �s Szathm�ri Ilona szoci�lpedag�gus k�rd�sei, illetve komment�rjai adnak keretet a f�j� jelens�g kibont�s�hoz.
Hasonl� optik�j� az 1956-OS NAGY�T�LETESEK c�m� interj�sorozat (szerz�i r�szben a HETED�ZIGLEN alkot�i: Mohi S�ndor �s T�nyi Istv�n). Ut�bbiban Szlama �rp�d �s gy�ri bajt�rsai id�zik fel b�rt�n�veik �s szabadul�suk ut�ni k�ts�gbeejt� helyzet�k mozaikjait.
A RAJZOLT 56 (Sz�dv�ri L�dia) moder�tora Muray R�bert fest�m�v�sz, aki a K�pz�m�v�szeti F�iskola tan�rak�nt ker�lt �ssze�tk�z�sbe a diktat�rikus g�pezettel. A dr�mai napokban f�nyk�peket k�sz�tett, kitette �ket a fali�js�gra, egy olasz lap pedig megjelentette a besz�des dokumentumokat. Ebb�l lett a baj. Muray Kistarcs�ra ker�lt, ahol t�bb mint k�t �vet h�zott le. K�s�bb f�n�kei szolid�risak voltak vele - ez is fontos mot�vum, l�sd a SZERELEM f�szerepl�j�nek szabadul�s�t a b�rt�nb�l. Az egyszer� emberek nem tekintett�k b�n�s�knek a politikaiakat, ellenkez�leg, amikor csak lehetett, egy�tt�rz�s�knek adtak kifejez�st.
M�rei Anna k�t 1956-os f�szerepl�, Bali S�ndor �s V�s�rhelyi Mikl�s meghurcoltat�s�nak r�szleteit rekonstru�lja (HARMINCK�T SOR - 1956) - h�torsz�guk expon�l�s�val, a csal�d reflexi�ival, a beilleszked�s neh�zs�geinek �rz�keltet�s�vel. Jellemz� adal�k: amikor B.S. 1982-ben leuk�mi�ban meghalt, m�g nekrol�gok sem jelenhettek meg r�la (V.M. m�r a demokratikus rendszer halottja volt).
Sikl�si Szilveszter T�r�k Istv�n, az 1956os h�dmez�v�s�rhelyi vezet� kanyarg�s
�tj�t �s emberpr�b�l� szenved�seit mutatja be az �rintett seg�ts�g�vel a TAN�CSELN�K A FORRADALOMBAN c�m� portr�ban. A f�rfit ugyan a p�rt nevezte ki els� emberr�, de a Forradalmi Nemzeti Bizotts�g tagj�v� is megv�lasztott�k. Noha "nagy b�nt" nem olvastak a fej�re, �t is gyilkos er�szakkal sz�moltatt�k el, k�s�bb meg - ez m�r egy m�sik fejezet - nem adom�nyoztak sz�m�ra 1956-os eml�k�rmet...
Komment�rk�nt mind�ssze ennyit �runk: folytat�sa k�vetkezik. A dosszi� becsukhatatlan, a probl�mak�r kimer�thetetlen.
V.J.