Mészáros Márta

Rendező és forgatókönyv író. Kispesten született 1931-ben, később családja a Szovjetunióba került, ahol édesapja Mészáros László szobrászművész, a sztálinista terror áldozatául esett. Mészáros Márta a moszkvai Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskolán (VGIK) 1956-ban kapott diplomát. 1956 és 1958 között a bukaresti Alexandru Sagia Stúdióban készített dokumentumfilmeket. Hazatérve egy évtizeden keresztül népszerű tudományos oktató - és dokumentumfilmek rendezője. Játékfilmesként 1968-ban mutatkozott be az Eltávozott nap (1968) című munkájával. Pályafutásának első korszakában főként a nők döntéshelyzetei, a magatartásukban megnyilatkozó értékvonzódások és attitűdök foglalkoztatták, Holdudvar (1968), Szép lányok ne sírjatok (1970), Szabad lélegzet (1973). A hetvenes évek filmjei: Ötökbefogadás (1975), Kilenc hónap (1976), Ők ketten (1977), Olyan mint otthon (1978), Útközben (1979), Anna (1981) - rangos díjakat nyertek nemzetközi fesztiválokon, ennek következtében Mészáros Márta egyike lett a külföldön leginkább számon tartott filmalkotóinknak. A rendezőnő pályájának harmadik fő szakaszát a 80-as évek jelentik, amidőn sorra születnek a Napló-trilógia darabjai: Napló gyermekeimnek (1983), Napló szerelmeimnek (1987), Napló apámnak, anyámnak (1990). Ebben az időszakban készült még a Piroska és a farkas (1988) című mesefilm. A következő filmjében visszatért a sajátos asszonyi életproblémák ábrázolásához  Magzat (1993).

Legutóbbi filmje A temetetlen halott (2003), mind hazánkban, mind külföldön nagy sikert aratott.

„Évek óta szeretnék filmet készíteni Nagy Imréről, akit személyesen ismertem, és akinek a lányával, Nagy Erzsébettel gyermekkorunk óta barátok vagyunk. Az elmúlt időszak nem volt alkalmas erre a filmre, túl sok volt az indulat, kevés a támogatás. Az indulatok nem véletlenek, hiszen Nagy Imre alakja titokzatos, ő az első hithű kommunista vezető, aki szebeszállt a Szovjetunióval, mártír sorsa a szabadság és a nemzeti önrendelkezés jelképe lett az egész világon. Az utóélete is döbbenetes, temetetlen halottként hevert évtizedekig jeltelen sírban, majd az ő koporsójánál születik meg az új magyar demokrácia, de sírja mind a mai napig attrocitások helyszíne. Hogyan lehet ez? Teljesen egyetértek friss Nobel díjasunkkal abban, hogy Magyarország még nem nézett szembe a nagy tragédiákkal, sem a holokauszttal, sem a kommunizmussal. Eljött az ideje.”

forrás: www.cameofilm.hu

Forrás: http://www.hajdu-ped.sulinet.hu/mediatar2/rendezok/meszaros.htm

Kép: http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/film/kepek/meszarosmarta_jk.jpg