November 04. m1 20.05
1956-2006 Emlékév
MEGÁLL AZ IDŐ

Gothár Péter arra vállalkozott, hogy negyedszázad elteltével hiteles filmet készítsen 1956-ról, pontosabban a következményeiről. Különböző nemzedékek sorsában, kihűlő indulatokban és eltemetett vágyakban idézte meg a kort, a történelmi fordulatot, a címadó slágerben emlegetett idő megdermedését. Az alkotás azért válhatott kultusz-darabbá - Kovács András Bálint tanulmányának megállapítása helytálló - , mert "egy fiatal generáció szabadságvágyát és a lázadáshoz való felemás viszonyát ültette vissza egy húsz évvel korábbi szituációba, ahol ennek még lett volna tétje, amikor a politikai véleménykülönbségért még komoly büntetést lehetett kapni, amikor még pusztán az életforma non-konformizmusa is ellenállásnak számított, de már érezhető volt a diktatúra felpuhulása, a mindent átható cinizmus megjelenése, a társadalmi problémák magánéletbe való visszaszorítása." (A film szerint a világ - Palatinus Könyvkiadó, Bp.2002. 266.l.)

Két dátum foglalja keretbe a cselekményt. 1956. november 5-dikén Köves, a családapa disszidál, magára hagyva feleségét és két fiát; az epilógusban pedig (dátuma: 1967.december 31.)a srácok immár éretten néznek farkasszemet a világgal. Közben az anya intencióját követve ("Hát akkor most itt fogunk élni") felnőttek, rejtőzködtek, alkalmazkodtak, mivel kijelölték számukra a szókimondás és érvényesülés határait. Szabó István hősei álmodoznak és terveket szőnek, Gothár figurái kiábrándulva ismerik fel a társadalmi csapdákat. Azt hallják az idősebbektől, hogy nem kell őszintének lenni. Az iskola elnyomja ambícióikat. Oxigénhiány kínozza őket. Érzelmeik kuszák. Dininél és Gábornál, a testvéreknél merészebb az ellenálló Pierre. Fontos szerep jut a történetben a lány-ideálnak, Magdának. Ami pedig a hátteret, a környezetet illeti: az epizódokban kirajzolódik egy kvázi-konszolidáció körképe - megalkuvásokkal, félelmekkel, bizonytalanságokkal.

A rendező tucatnyi élethelyzetet élesít ki elbeszélése fókuszában. Ilyen az apa hiánya, a szexuális beavatás, a barátság születése és próbája, a szülők és gyermekek egymás mellett élése, a felnőtté válás, a "menjünk el vagy maradjunk?" dilemmája stb. Drámai erővel és érett formakultúrával sorjáznak a vásznon a kisrealista leírások. Áradóan gazdag a hangulatok hullámzásának érzékeltetése. A szerzői koncepciót híven szolgálja Koltai Lajos bravúros képi megoldásokban bővelkedő fényképezése. Dramaturgiai funkcióval bír a zenei aláfestés (a Destiny-vel és a többi számmal), rendkívül kifejező a színészi játék (Ronyecz Mária, Sőth Sándor, Znamenák István, Őze Lajos, Kakassy Ági, Rajhona Ádám emlékezetes alakítása).

(VJ)