Az 1956-os forradalomr�l �s annak 50. �vfordul�j�r�l sz�l� h�rek a sajt�ban

2006. okt�ber 7-okt�ber 13. k�z�tt

MTI h�rek

2006. okt�ber 8.

A The New York Times az 56-os forradalmat Bagdaddal k�ti �ssze

Az 56-os magyar forradalom �s a mai iraki "felfordul�s" tanuls�ga a The New York Times vas�rnapi cikke szerint tal�n az: a totalit�rius �llamokat nem lehet egyetlen front�lis t�mad�ssal felsz�molni, ehelyett a bels� ellen�ll�st kell b�tor�tani.

A lap a magyar forradalmat rekl�moz� k�t New York-i plak�t kapcs�n val�s �s �tvitt �rtelm� p�rhuzamot von az �tven �vvel ezel�tti budapesti �s a jelenlegi bagdadi esem�nyek k�z�tt.
A vil�g legh�resebb "rekl�mter�t�l", a Times Square-t�l n�h�ny utc�nyira a New York-i magyar kultur�lis int�zet hatalmas fekete-feh�r plak�tjai k�z�l az egyiken egy tank l�that� egy f�lelemmel vegyes tekintet� fiatalemberrel a balsz�len. Mint kider�lt, az 1956-ban k�sz�lt, kinagy�tott fot�n lev� f�rfi a ma 69 �ves, New Yorkban �l� Charles Legendy, vagyis Leg�ndy K�roly.

Az �js�g Paul Berman t�rt�n�szt id�zte, aki szerint ma Irak kapcs�n ugyanaz az alapk�rd�s, mint �tven �ve Magyarorsz�g eset�ben: hogyan viselkedhet felel�ss�gteljesen Amerika; lehet, hogy tragikusabb k�vetkezm�nyekkel j�r, ha h�bor�t kezd egy diktat�rikus rezsim ellen, mintha tart�zkodik att�l?

Mint az �js�g eml�keztet, George Bush k�zelm�ltbeli budapesti l�togat�sa sor�n k�zvetlen p�rhuzamot vont Budapest �s Bagdad k�z�tt, mondv�n: a bagdadi korm�ny demokr�cia ir�nti t�rekv�se azonos az 56-os magyar forradalm�rok�val, Amerik�nak k�teless�ge ki�llni egy n�p mellett, amelyik felkel szabads�g��rt.

A The New York Times lesz�gezi: Amerika az akkor sz�cs�v�nek sz�m�t� Szabad Eur�pa R�di�n kereszt�l f�lrevezette a magyar szabads�gharcosokat, ellen�ll�sra b�tor�totta �ket azt �g�rve-sejtetve, hogy a Nyugat seg�teni fog.

Max Boot, a neves agytr�szt, a Council on Foreign Relations konzervat�v kutat�ja ezzel kapcsolatban kijelentette: nem lehet felkel�sre biztatni egy n�pet �s azt�n cserbenhagyni. Amerika nem teheti ezt meg az iraki kurdokkal �s a s�it�kkal, akiket 1991-ben ellen�ll�sra buzd�tott. Amerika 56-os t�tlens�g�t szerinte r�szben menti, hogy katonai beavatkoz�sra akkor nem volt lehet�s�g, csak egy �jabb vil�gh�bor� kirobbant�s�val.

A hamis ill�zi�k kapcs�n Charles Legendy a lapnak elmondta: "szinte biztosak voltunk abban, hogy Amerika beavatkozik". A lap hozz�tette: Washington azonban nem akarta megbolygatni azt a v�laszt�vonalat, amelyik szabad �s totalit�rius r�szre osztotta sz�t Eur�p�t.

A The New York Times szerint az akkori amerikai eln�k, Dwight Eisenhower 1956. november 9-�n kelletlen�l mondta k�l�gyminiszter�nek, John Foster Dullesnek: "�vek �ta b�tor�tjuk a magyarokat �s h�tat ford�tunk nekik, amikor bajban vannak". Erre a diplomata - a besz�lget�s ma m�r hozz�f�rhet� sz�vege szerint - azt felelte, "mindig ellenezt�k az er�szakos felkel�seket". A t�rt�nelem menet�t �s embert�megek sors�t sokszor a hatalommal b�r�k szesz�lyei, haboz� magatart�sa �s apr� k�pmutat�sai hat�rozz�k meg - �rta a The New York Times.

A Budapest �s Bagdad k�z�tti �l� kapocs pedig az, hogy Charles Legendy fia, a 23 �ves Gabriel ma az amerikai hadsereg alhadnagyak�nt az iraki f�v�rosban teljes�t szolg�latot. Charles Legendy nem titkolja: demokrata p�rti szavaz�, de t�mogatja az iraki beavatkoz�st. �gy v�li mindenesetre, a h�bor�ban nagyon s�lyos hib�kat v�tett az amerikai korm�ny.

2006. okt�ber 8.

Eredm�nyes magyar r�szv�tel a frankfurti k�nyvv�s�ron

"Gyakorlatilag minden sz�mottev� magyar kiad� k�pviseltette mag�t a frankfurti k�nyvv�s�ron, k�pvisel�ik bemutatkoztak, t�rgyaltak, jogokat v�s�roltak, s d�nt�ttek megjelen�sr�l, ford�t�sokr�l. Mindennek alapj�n joggal mondhat�, hogy mindaz, ami ezen a t�ren az elk�vetkez� id�szakban Magyarorsz�gon t�rt�nik, cs�r�j�ban itt Frankfurtban sz�letett" - t�j�koztatta az MTI-t a vil�g legnagyobb nemzetk�zi k�nyvseregszeml�j�nek z�r�napj�n, vas�rnap Zentai P�ter L�szl�, a Magyar K�nyvkiad�k �s K�nyvterjeszt�k Egyes�l�s�nek (MKKE) igazgat�ja.

K�t dolog azonban - mint fogalmazott - mindenk�pp meger�s�t�st nyert. Mindenekel�tt az, hogy a magyar k�nyvkiad�snak, a magyar irodalomnak �ri�si tekint�lye van a n�met k�nyvpiacon. Az �tnapos, imm�r �tvennyolcadik v�s�r idej�n - s nem csak a magyar standon szervezett programok keret�ben - a N�metorsz�gban ismert �s rendszeresen megjelen� magyar szerz�k kiemelked� figyelmet kaptak. Az ittl�v� magyar �r�k k�z�l ez alkalommal a legnagyobb n�v N�das P�ter volt, annak ellen�re, hogy az � sikere m�r m�sf�l �vtizedes a n�met k�nyvpiacon. Kiad�ja, a Berliner Verlag az elm�lt napokban sz�mos rendezv�ny keret�ben mutatta be �t, a p�diumbesz�lget�sek �lland� vend�ge volt, noha a vil�g minden t�j�r�l t�bb mint ezer tekint�lyes �r� �rkezett a Majna-parti v�rosba.
A magyar standon a hangs�ly az �tvenedik �vfordul� kapcs�n 1956-os forradalom irodalm�nak bemutat�s�n volt. A stand �sszegy�jt�tte �s megjelen�tette az 1956-r�l sz�l� k�nyveket, s sz�mos besz�lget�s zajlott le a magyarorsz�gi forradalomr�l. Az 56-os program egyik cs�cspontj�t jelentette annak a dokumentumfilmnek a bemutat�sa, amelyet az 1956-os Int�zet Igazgat�ja, Rainer M. J�nos �ll�tott �ssze "Forr� �sz-hidegh�bor�" c�mmel, s amely a forradalom nemzetk�zi vonatkoz�sait t�rgyalja, t�bb orsz�g arch�vum�b�l szerzett anyagok alapj�n. A Magyarorsz�gon eddig m�g nem l�tott dokumentumfilm d�szbemutat�ja Zentai P�ter L�szl� szerint �ri�si �rdekl�d�st keltett. Rainer M. J�nos Nagy Imr�r�l sz�l� biogr�fi�ja egy�bk�nt ugyancsak a k�nyvv�s�rhoz id�z�tve jelent meg n�met�l.

A magyar k�nyvkiad�k, nyomd�k �s egy�b c�gek az MKKE igazgat�j�nak szerint eredm�nyes t�rgyal�sokat folytattak, ami - mint hozz�tette - meger�s�ti azt az otthon, a kultur�lis t�rc�nak m�r el�terjesztett javaslatot, hogy a ford�t�st�mogat�st - teh�t a magyar szerz�k k�lf�ldi megjelen�s�t seg�t� t�mogat�st - "meg kellene t�zszerezni." �ri�si �rdekl�d�s nyilv�nul meg n�met irodalmi, illetve kiad�i k�r�kben arra vonatkoz�an, hogy k�l�nb�z� magyar szerz�k m�veib�l min�l t�bbet jelentessenek meg az itteni k�nyvpiacon.

"Abban rem�nykedem, hogy a magyar irodalom sikere r�ir�ny�tja a figyelmet a magyar k�nyvkiad�s m�s szegmenseire is" - fogalmazott Zentai P�ter L�szl�, hozz�t�ve: nagyon �r�lne, ha a magyar t�rt�nettudom�ny legjobbjait - Romsics Ign�ct�l Ungv�ri Kriszti�nig �s m�sokig -, vagy a magyar szakk�nyvkiad�s kiv�l� term�keit is hasonl� k�lf�ldi �rdekl�d�s fogadn� majd.

1956 irodalm�nak �s a kort�rs magyar irodalomnak a bemutatkoz�s�n k�v�l tov�bbi c�l volt az is, hogy olyan �r�kat is megismerjen a n�met k�z�ns�g, akik "�jsz�l�ttnek" sz�m�tanak a n�met piacon. Az MKKE igazgat�ja szeriont ezt a c�lkit�z�st is siker�lt teljes�teni, p�ldak�nt eml�tve Z�voda P�l, illetve nagysiker� reg�ny�nek a Jadviga p�rn�j�nak a bemutatkoz�s�t.

Zentai P�ter L�szl� szerint - �pp a magyar �r�k ir�nti �rdekl�d�s miatt - egy dolgon mindenk�pp v�ltoztatni kell. M�gpedig azon, hogy a programokat sokkal kor�bban kell �ssze�ll�tani, s ez biztos�thatn�, hogy azok - a helyi inform�ci�s rendszeren kereszt�l - beker�ljenek a k�nyvv�s�r f� esem�nyei k�z�. Ebben az esetben ugyanis egy-egy magyar rendezv�nynek n�gyszer-�tsz�r t�bb l�togat�ja lehetne.

V�gezet�l Zentai P�ter L�szl� hangs�lyozta, hogy az idei frankfurti k�nyvv�s�r ir�ni �rdekl�d�s mindent fel�lm�l� volt. A n�met publikum - mint fogalmazott - ebb�l a szempontb�l "eg�szen rendk�v�li". A n�met kiad�k pavilonjaiban gyakorlatilag egy gombost�t sem lehetett volna elejteni - jelentette ki. Ezt bizony�tja az is, hogy a k�t k�z�ns�gnapon - szombaton �s vas�rnap - a l�togat�k sz�ma megk�zel�tette a 300 ezret. Az MKKE igazgat�ja szerint ehhez hasonl�, hatalmas �rdekl�d�s egyetlen m�s orsz�gban sem tapasztalhat�.

2006. okt�ber 8.

Az 1956-os forradalmat �s a jelenlegi korm�nyellenes t�ntet�seket hasonl�tja �ssze egy amerikai lap

A budapesti t�ntet�sekr�l �rt h�t v�gi sz�m�ban a Los Angeles Times, �sszehasonl�tva az 1956-os forradalmat a jelenleg Magyarorsz�gon zajl� esem�nyekkel.

A cikk szerz�je, B. G�llner Andr�s, a montreali Concordia University �s a Budapesti Gazdas�gi F�iskola professzora cikk�ben meg�llap�tja: m�g az 1956-os forradalom kiv�vta a vil�g csod�lat�t a Magyarorsz�gra k�nyszer�tett k�m�letlen kommunista rezsim elleni h�sies fell�p�s�vel, addig a jelenlegi mozgalom c�lja nem egy diktat�ra, hanem az orsz�g t�r�keny alkotm�nyos demokr�ci�j�nak megd�nt�se.
A szerz� szerint az egyik oldalon egy nyugati st�lus�, piacbar�t, szocialista-liber�lis koal�ci�s korm�ny �ll Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k vezet�s�vel, m�g a m�sikon a Fidesz eln�ke, Orb�n Viktor �ltal ir�ny�tott "v�gs�kig elkeseredett, idegengy�l�l� sz�ls�s�gesek zavaros n�ps�ge". Megjegyzi, hogy a Fidesz az elm�lt 16 �vben n�gy v�laszt�st vesz�tett el, �s most "minden k�vet megmozgat" a hatalom megszerz�s�re.

A szerz� besz�mol a legut�bbi fejlem�nyekr�l, az �nkorm�nyzati v�laszt�sokr�l, melyeken a Fidesz "bizonyos meggy�z� eredm�nyeket" �rt el, az Orb�n �ltal ezt k�vet�en kiadott "riaszt� ultim�tumr�l", mely szerint, amennyiben Gyurcs�ny nem mond le, �s nem vonja vissza gazdas�gi megszor�t� csomagj�t, a Fidesz eln�ke mindennap utc�ra fogja sz�l�tani k�vet�it. Ez - �rja - a minapi er�szakos t�ntet�sek, az MTV sz�kh�z�nak meggy�jt�sa �s a rend�r�k elleni t�mad�sok f�ny�ben egyen�rt�k� a korm�ny - sz�ks�g eset�n er�vel t�rt�n� - megd�nt�s�nek fenyeget�s�vel.

Orb�n, "a kam�leonszer� politikus" �s p�rtja p�lyafut�s�nak ismertet�se ut�n a szerz� id�zi Debreczeni J�zsefet, aki mind Orb�nr�l, mind Gyurcs�nyr�l �letrajzot �rt, s aki szerint, amennyiben Orb�n populista mozgalma megnyeri az utcai �tk�zetet, "Magyarorsz�g nehezen kiv�vott parlamenti demokr�ci�ja helyrehozhatatlan csap�st kap", mert hely�be "egy korrupt, �lnok, paternalista, balk�ni t�pus� rezsim fog l�pni", �s "Magyarorsz�g ink�bb fog hasonl�tani Lukasenko Feh�roroszorsz�g�hoz, mint az eur�pai parlamenti demokr�ci�khoz".

"Ezek nyilv�nval�an er�s szavak egy olyan eur�pai politikai vezet�r�l, aki v�g�l is az Eur�pai Parlament legnagyobb politikai t�mbj�nek, a jobbk�z�p Eur�pai N�pp�rtnak egyik aleln�ke" - �rja a szerz�. K�rd�s - folytatja -, hogy Debreczeni szavait csup�n "v�szjelz� propagand�nak" kell-e tekinteni, vagy lehets�ges volna, hogy "Orb�n orr�n�l fogva vezeti Eur�pa demokratikus politikai vezet� garnit�r�j�t, amint Slobodan Milosevic tette, miel�tt megkezdte volna tombol�s�t a Balk�non?" A szerz� szerint a bizony�t�kok n�vekv� m�rt�kben a bor�l�t� n�zetet er�s�tik.

A cikk szerint a jelenlegi magyarorsz�gi v�ls�g, a t�rsadalmi el�gedetlens�g oka m�lyebben h�z�dik, mint a nyilv�noss�gra ker�lt Gyurcs�ny-besz�d �ltal kiv�ltott sokk. A val�di ok a rendszerv�lt�shoz f�z�tt nagy v�rakoz�sok �sszeoml�sa, amelyb�l a szerz� szerint nemcsak Orb�n, hanem minden �jonnan felemelked� k�z�p-eur�pai populista vezet� igyekszik hasznot h�zni.

V�gezet�l a szerz� szerint nagy hiba volt - "ak�rcsak annak idej�n Neville Chamberlain al�zatoskod�sa Adolf Hitler el�tt 1938-ban" - Wilfried Martens, az Eur�pai N�pp�rt vezet�je r�sz�r�l az Orb�n politikai strat�gi�j�hoz ny�jtott t�mogat�s, mert ez "jelent�keny b�tor�t�st" adott Orb�n "vakmer� k�vet�inek". "Br�sszelnek sohasem szabad b�tor�tania vagy elt�rnie a parlamenti szab�lyok figyelmen k�v�l hagy�s�t vagy az alkotm�nyosan megv�lasztott demokratikus korm�ny er�szakos megd�nt�s�t egyik tag�llam�ban. Ha megengedik, hogy Magyarorsz�g antidemokratikus m�ltj�nak szelleme ism�t felemelkedj�k, nemcsak Magyarorsz�g, hanem eg�sz Eur�pa demokr�ci�ja ker�l vesz�lybe" - �rta a Los Angeles Times cikk�nek szerz�je.

2006. okt�ber 8.

T�bb mint negyven k�tet az '56-os forradalom �vfordul�j�ra

T�bb mint negyven k�tet jelent, illetve jelenik meg �llami t�mogat�ssal az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�j�ra, a kiadv�nyok t�bbs�g�t �sszel adj�k ki.

Az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium �sszegz�se szerint a megjelen� munk�k k�z�tt szerepelnek irodalmi napl�k, visszaeml�kez�sek, interj�k�tetek; a m�vek az egykori budapesti esem�nyek mellett bemutatj�k a vid�k forradalm�t �s a t�rt�ntek k�lf�ldi meg�t�l�s�t is.
Az 56-os Int�zet K�zalap�tv�ny k�t k�tettel k�sz�l: K�r�si Zsuzsanna "1956 eml�kezete" �s Csics Gyula "Napl� 1956-1957" c�m� munk�j�val. A kiadv�nyok sor�ban megtal�lhat� Fejt� Ferenc "1956 a magyar forradalom" c�m� k�nyve, valamint Pomog�ts B�la k�t munk�ja is, a "A szabads�gr�l �s a zsarnoks�gr�l", illetve az "�tvenhat csillaga". Szakolczai Attila �s �. Varga L�szl� a vid�k forradalm�r�l �rt k�tk�tetes m�vet. Kiadnak t�bb irodalmi napl�t is, ezek k�z� tartozik Ember M�ria Mindent k�sve, valamint Futaky Istv�n Utam a Dosszi�hoz c�m� k�tete.

Az 56-os forradalom k�lf�ldi meg�t�l�s�t mutatja be a BBC magyar ad�s�nak k�t egykori munkat�rsa, Pallai P�ter �s S�rk�zi M�ty�s A szabads�g hull�mhossz�n c�m� k�nyvben, valamint Vladimir Popin szerb �r� '56 a jugoszl�viai sajt� t�kr�ben c�m� �r�s�ban.

A kiadv�nyok k�z�tt szerepel m�g egyebek mellett Kert�sz �kos: A Nap utcai fi�k, Kop�csi S�ndor: 1956 �s ami m�g�tte van, S�megi Gy�rgy: Napl�k, interj�k 56-r�l, Sz�nt� Piroska: Forradalmi szvit, Buda Ferenc: T�l a falon, Szigethy G�bor: 1456 �s 1956, K� Andr�s: Melburne 1956, �gh Istv�n: Okt�beri fogadalom, �s Lossonczy Tam�s: 56-os V�zlatk�nyv c�m� munk�ja.

A mi forradalmunk c�m� kiadv�nyt F�ldes Anna, az Egys�g a forradalomban c�m� k�tetet Szesztay �d�m, a Piros a v�r a pesti utc�n c�m� k�nyvet pedig Gy�ri L�szl� szerkesztette.

2006. okt�ber 9.

1956 - Spanyol film 56-r�l

Az 1956-os magyar forradalom esem�nyeit �br�zol� spanyol j�t�kfilmet mutat be az �r�kmozg� Filmm�zeum okt�berben k�t alkalommal.

Szeptemberben ind�totta �tj�ra az �r�kmozg� Filmm�zeum 20. sz�zad a filmen c�mmel, egy �ven �t tart� filmt�rt�neti sorozat�t.Minden h�napban m�s �s m�s t�rsadalomt�rt�neti korszakot ragadnak ki az elm�lt 100 �vb�l, �s olyan filmeket vet�tenek, amelyek hangs�lyozz�k az adott korszak hangulat�t.
A sorozat r�sze az 1956-os forradalom 50. �vfordul�j�ra Spanyolorsz�gb�l megszerzett, Magyarorsz�gon m�g soha nem vet�tett Rapsodia de sangre c�m� film, melyet 1957-ben forgattak, s melynek sz�nhelye a forrong� Budapest.

A filmben k�t szerelmi t�rt�net h�tter��l szolg�lnak az 56-os magyar esem�nyek. Antonio Isasi-Isasmendi rendez� bilba�i, barcelonai �s geronai utc�kon forgatott. A film csaknem teljes k�lts�g�t �llami t�mogat�sb�l fedezt�k, a spanyol hadsereg is "ingyen" statiszt�lt benne, �gy a korabeli spanyol filmek sz�nvonal�hoz k�pest l�tv�nyos produkci� sz�letett - nem kev�s
propagandisztikus felhanggal.

A magyar k�z�ns�g k�t alkalommal l�thatja a filmet, okt�ber 18-�n �s 21-�n este f�l kilenckor.

2006. okt�ber 9.

Sz�nh�z - B�rt�n�retts�gi

Nagyv�radon 1956 okt�ber�ben gimnazista fiatalok felesk�sznek a magyar szabads�gra. Volt, akit az �retts�gi padb�l vittek el �s a t�rt�nelem t�tel utols� mondatait m�r nem tudta le�rni. J�tt az igazi T�rt�nelem... A B�rt�n�retts�gi c�m� produkci�t a J�v� H�za Fogad�j�ban �s Padl�s�n l�thatj�k a n�z�k okt�ber 21-�n �s 22-�n.

Az 56-os forradalomra eml�kezik ezzel a darabbal a J�v� H�za. A Sz�nT�rsulat el�ad�s�ban l�that� B�rt�n�retts�gi c�m� darab rendez�je �rkosi �rp�d, a d�szlet �rvai Gy�rgy, a zene �rkosi Szabolcs munk�ja.
Az �retts�gi el�tt �ll� fiatalok romantikus terveket sz�nek, hogyan szabad�thatn�nak ki a marhavagonokba z�rt �s Szovjetuni�ba sz�ll�tott magyar foglyokat. A hatalom megv�rja a nagykor�s�got, csak akkor csap le az �lmodoz� di�kokra.

A m� f�szerepl�i: Sallai N�ra, Zanotta Veronika, Benedek Gyula, Csuja Imre �s Szabados Mih�ly.

Senki nem mondta le a r�szv�telt az okt�ber 23-i �nneps�geken

Egyetlen magas rang� megh�vott, �llam- vagy korm�nyf�, k�l�gyminiszter sem mondta le r�szv�tel�t az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�ja alkalm�b�l sorra ker�l� budapesti �nneps�geken. Ezt Polg�r Viktor k�l�gyi sz�viv� mondta h�tf�n az MTI �rdekl�d�s�re.

Az MTI inform�ci�i szerint 34 �llam-, illetve korm�nyf� vesz r�szt azokon a rendezv�nyeken, amelyek okt�ber 22-�n �s 23-�n lesznek a f�v�rosban. Jos� Manuel Durao Barroso, az Eur�pai Bizotts�g portug�l eln�ke szombaton jelezte: elfogadta a minisztereln�k megh�v�s�t.

Polg�r Viktor elmondta: a r�sztvev� k�lf�ldi politikusok k�z�tt lesz Jaap de Hoop Scheffer, a NATO f�titk�ra, Angelo Sodano b�boros, volt vatik�ni �llamtitk�r, I. J�nos K�roly spanyol uralkod�, V.Harald norv�g kir�ly, Henrik luxemburgi nagyherceg, Viktor Juscsenko ukr�n eln�k, Traian Basescu rom�n eln�k, Calin Popescu Tariceanu rom�n minisztereln�k, Moritz Leuenberger sv�jci eln�k, Horst K�hler n�met sz�vets�gi �llamf�, Heinz Fischer osztr�k eln�k, Wolfgang Sch�ssel lek�sz�n� osztr�k kancell�r, George Pataki, New York �llam korm�nyz�ja, Guy Verhofstadt belga minisztereln�k, V�clav Klaus cseh eln�k, Toomas Hendrik Ilves �szt �llamf�, Terry Davis, az Eur�pa Tan�cs f�titk�ra, Tarja Halonen finn eln�k, Dominique de Villepin francia korm�nyf�, Jan Peter Balkenende holland minisztereln�k.

2006. okt�ber 9.

K�nyvt�ri �jszaka a szegedi egyetemi bibliot�k�ban

A tavalyi rendezv�ny siker�n felbuzdulva id�n is megrendezik a K�nyvt�ri �jszak�t a szegedi egyetemi k�nyvt�rban: szerd�n este 8 �rakor nem bez�r, hanem �ppen ellenkez�leg, kiny�lik a bibliot�ka, m�gpedig legszebb arc�t mutatva az �rdekl�d�k fel�.

A M�zeumok �jszak�j�nak mint�j�ra sz�letett K�nyvt�ri �jszak�n tavaly mintegy ezer ember vett r�szt az egyetemi bibliot�k�ban, s m�g hajnali egykor is t�bben igyekeztek be a programokra, mint ah�nyan t�voztak az �p�letb�l.
Az idei "�jszak�nak" k�t f� mot�vuma lesz. Egyr�szt 1956-ra eml�keznek az int�zm�ny dolgoz�i �s l�togat�i a k�nyvt�r k�nyveinkb�l �ssze�ll�tott gy�jtem�nnyel, ki�ll�t�ssal, 1956-os szegedi k�nyvt�ri iratokkal, a korszakot id�z� zen�vel, t�rgyakkal, irodalmi m�vekkel. A tervek szerint az est vend�ge lesz Sz. Luk�cs Imre is, akivel 1956-os t�m�j� �j k�nyv�r�l besz�lgethetnek majd a k�sei �r�n az �rdekl�d�k.

A m�sik t�ma k�nnyedebb �s az "�jszak�hoz" ill� lesz: bagolyv�r �p�l majd a k�nyvt�rban. Bemutatj�k, mi a szerepe az �jszaka madar�nak a filmekben, k�pz�m�v�szeti alkot�sokban, irodalmi m�vekben �s mennyi inform�ci� tal�lhat� mindezekr�l az interneten. Lesz ezzel kapcsolatos filmmont�zs, dokumentumfilm, kv�zj�t�k is.

Id�n is megszervezik az �jszakai k�nyvt�ri "t�r�kat", �gy az olvas�k eljuthatnak a m�skor sz�mukra elz�rt ter�letekre - p�ld�ul a szerverszob�ba, vagy a k�t�szeti m�helybe. Az �jjeli l�togat�k a gy�jtem�nyekkel kapcsolatos vet�lked�kben vehetnek r�szt, lesz teah�z, benne az �tvenes �vek sz�rakoztat� lapjaival, s id�n sem marad el a tavaly oly n�pszer� "kegyelem �r�i" program, amikor a k�sedelmesen visszahozott k�nyvekn�l elengedik a b�ntet�st.

2006. okt�ber 9.

Munk�sp�rt: ne ford�tsanak k�zp�nzt okt�ber 23. meg�nnepl�s�re

Ne ford�tsanak k�zp�nzt 1956 �tvenedik �vfordul�j�nak meg�nnepl�s�re- szorgalmazta h�tf�i budapesti sajt�t�j�koztat�j�n Th�rmer Gyula, a Magyar Kommunista Munk�sp�rt eln�ke, aki ellenforradalomnak nevezte az akkori t�rt�n�seket.

Olyasmit - p�ld�ul m�rcius 15-�t - kell �nnepelni, amiben van k�zmegegyez�s, de '56 meg�t�l�s�ben "nincsen megk�zel�t�leg egys�ges v�lem�ny sem" - mondta Th�rmer Gyula, megjegyezve, emiatt nem kellene �nneps�gekre k�lteni.
"Itt a szeml�letr�l van sz�" - v�laszolta egy k�rd�sre, hozz�t�ve, "egyik-m�sik k�rh�z �s egyik-m�sik iskola is jobban j�rna", ha a megeml�kez�sek helyett megkapn�k ezt az �sszeget.

Azt hangs�lyozta, hogy az '56-os esem�nyek az alacsony �letsz�nvonal �s "a demokr�cia sz�mtalan megs�rt�se" kiv�ltotta "n�pi el�gedetlens�g miatt kezd�dtek", k�s�bb azonban ellenforradalomba fordultak.

A Munk�sp�rt eln�ke hangot adott azon v�lem�ny�nek, hogy 1956 ut�n "Magyarorsz�gon egy fenn�ll� rend t�rv�nyei alapj�n hoztak �t�leteket", megjegyezte azonban, helytelen�tik ilyen �gyekben a hal�lb�ntet�s kiszab�s�t.

2006. okt�ber 9.

K�zt�ri alkot�sok az '56-os forradalom �vfordul�j�n

Sz�mos eml�km�vet �s szobrot �ll�tanak, sok helyen pedig eml�kt�bl�t avatnak az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�ja alkalm�b�l a f�v�rosban �s a vid�ki telep�l�seken.

Az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium �sszegz�se szerint a f�v�ros V. �s a VIII. ker�let�ben eml�kt�bl�t helyeznek el, a VII. ker�letben mellszobrot emelnek K�thly Anna eml�k�re, a f�v�rosi Memento parkban pedig l�trehozz�k a Szt�lin-szobor led�nt�s�nek �p�t�szeti mement�j�t.
Eml�km�vet avat egyebek mellett Aggtelek, Ajka, Beretty��jfalu, Csongr�d, Esztergom, �rd, Kalocsa, Kazincbarcika, Keszthely, Kunszentm�rton, Mez�t�r, Nagykanizsa, Ny�regyh�za, �zd, Paks, Sz�kesfeh�rv�r, Szentendre, Tata �s V�c �nkorm�nyzata. H�dmez�v�s�rhelyen K� P�l, Hajd�b�sz�rm�nyben Varga Imre szobr�szm�v�sz alkot�s�t �ll�tj�k fel.

Encs, Kaba �s Tatab�nya �nkorm�nyzata egyar�nt Nagy Imre-mellszobrot emel. Mindszenty J�zsef b�boros eml�k�re a balassagyarmati r�mai katolikus f�pl�b�nia �s a cs�k�nydoroszl�i r�mai katolikus egyh�zk�zs�g domborm�vet, �rpatak k�zs�g �nkorm�nyzata mellszobrot avat. Balatonf�red polg�rmesteri hivatala Bib� Istv�n-eml�kszobrot �ll�ttat az �vfordul� alkalm�b�l.

2006. okt�ber 10.

Szili Katalin: Magyarorsz�gnak b�k�re van sz�ks�ge

Az egy�tt �nnepl�s �s a b�kess�g fontoss�g�t hangs�lyozta Szili Katalin az 1956-os forradalom k�zelg� �tvenedik �vfordul�ja alkalm�b�l mondott besz�d�ben kedden P�csett.

Az 1956-os forradalom �lma m�ra megval�sult: szabad, f�ggetlen, demokratikus orsz�gban �lhet�nk. Az �lom beteljes�l�se azonban azt is jelenti, hogy tudjunk egy�tt eml�kezni - fogalmazott az Orsz�ggy�l�s eln�ke Baranya megyenapi �nneps�g�n.
�gy v�lte: ez az egy hozhatja meg azt, amire mindannyian v�gyunk, a b�kess�get, azt a lelki megb�k�l�st, ami er�t adhat a k�vetkez� esztend�kben a v�ltoztat�sok v�ghezvitel�hez.

Szavai szerint senki sem k�rd�jelezi meg, hogy el kell v�gezni a politikai �s gazdas�gi rendszerv�lt�st k�vet� �gymond "finomhangol�sokat" az igazgat�sban, az eg�szs�g�gyben, az oktat�sban �s sz�mos m�s helyen.

A tavaszi �s az �szi v�laszt�s egy k�vetkeztet�sre enged: az egy�ttm�k�d�sre. Arra, hogy az orsz�gnak b�kess�gben hozzunk el minden fejleszt�st, azokat a lehet�s�geket, amelyeket az Eur�pai Uni� k�n�l sz�m�ra - mondta Szili Katalin.

Hozz�tette: b�r m�r megt�rt�ntek azok a l�p�sek, melyek beteljes�tett�k 1956 szellemis�g�t, t�rsadalmi egy�ttm�k�d�ssel, egyet�rt�ssel sz�ks�ges megtal�lni az egym�st �sszek�t� utakat, kapcsokat, amik ment�n tov�bb lehet haladni.

V�lem�nye szerint ha a t�rsadalom azt k�v�nja, hogy bizonyos fundament�lis, alkotm�nyoz�st �rint� k�rd�sekben, p�ld�ul a parlament l�tsz�m�nak sz�k�t�se tekintet�ben, v�ltoztat�sok t�rt�njenek, akkor ezeket meg kell tenni, s ezt mindenkinek sz�ks�ges felismernie az eg�sz orsz�gban.

2006. okt�ber 10.

Melbourne '56: cs�t�rt�kt�l az m1-en

Cs�t�rt�kt�l l�that� a Magyar Telev�zi�ban az "Olimpi�nak indult..." c�m� kreat�v dokumentumfilm, amely az 1956-os melbourne-i �tkarik�s j�t�koknak k�v�n m�lt� eml�ket �ll�tani az �tvenedik �vfordul�n.

A budapesti keddi sajt�t�j�koztat�n elhangzott, hogy a film h�romszor �tven percben, okt�ber 12-�n, 19-�n �s 26-�n, cs�t�rt�k�nk�nt 20:05 �rai kezd�ssel ker�l ad�sba az m1-es csatorn�n.

"A magyar csapat sors�t, t�rt�net�t, helyt�ll�s�t szerett�k volna bemutatni" - mondta Zolt�n P�ter J�nos, a film rendez�je.

Az interj�kat Magyarorsz�gon, Ausztr�li�ban, N�metorsz�gban �s az Egyes�lt �llamokban, m�g a fikci�s jeleneteket a Magyar Telev�zi� 8-as st�di�j�ban forgatt�k le az alkot�k. Az itthon m�g soha nem publik�lt, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g tulajdon�t k�pez� eredeti arch�v felv�teleket is tartalmaz� k�psorokat a ma sportriporterei komment�lj�k, m�g izgalmasabb� t�ve az akkori versenyeket az ut�kor sz�m�ra.

A film k�sz�t�i az�rt kerest�k meg a t�rt�net valamennyi szerepl�j�t szerte a vil�gban, hogy a k�l�nb�z� elbesz�l�sek, besz�mol�k, napl�k, dokumentumok, arch�v anyagok, h�rek alapj�n hiteles v�laszt adjanak az egyidej�s�gben rejl� dr�mai pillanatok �s titkok k�rd�seire.

"A magyar r�sztvev�k k�z�l nagy szerencs�kre 13-an napl�t vezettek �s ezeket a feljegyz�seket �tadt�k nek�nk" - mondta Dobor Dezs�, a m� t�rsrendez�je.

Az olimpi�ra kiutazott 113 f�s csapatb�l 29 sportol� k�lf�ld�n maradt, 38 egykori sportol�, 7 edz�, sportvezet�, b�r�, csapatorvos pedig jelenleg is Magyarorsz�gon �l. �sszesen 65-en �lltak a kamer�k el�.

Az alkot�s k�sz�t�i m�sok mellett megsz�laltatt�k m�g Ron Clarke-ot is, a legend�s ausztr�l hossz�t�vfut�t, aki �tven esztendeje fellobbantotta a l�ngot a melbourne-i stadionban.

A film DVD v�ltozata november k�zep�t�l v�s�rolhat� meg, m�g az interj�kb�l, eredeti napl�kb�l, fot�kb�l �ll�, a filmmel azonos c�m� k�nyv �sszel ker�l a k�nyvesboltokba.

2006. okt�ber 10.

Gyurcs�ny Ferenc Londonba utazik

Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k egynapos l�togat�sra szerd�n Londonba utazik, ahol megbesz�l�st folytat brit koll�g�j�val, Tony Blairrel, majd k�z�sen sz�lalnak fel a brit Parlamentben - k�z�lte a Korm�nysz�viv�i Iroda az MTI-vel.

A magyar korm�nyf� �s brit koll�g�ja besz�det mond a londoni parlamentben az 1956-os magyar forradalomr�l tartand� megeml�kez�sen �s ki�ll�t�son. K�s�bb Gyurcs�ny Ferenc a magyar nagyk�vets�gen tal�lkozik vezet� brit gazdas�gi �s befektet�si szakemberekkel - �ll a t�j�koztat�ban.
A minisztereln�k�t londoni l�togat�s�ra elk�s�ri K�ka J�nos gazdas�gi �s k�zleked�si miniszter, valamint Veres J�nos p�nz�gyminiszter. A k�ld�tts�g menetrend szerinti j�rattal utazik.

2006. okt�ber 10.

Ki�ll�t�sok az '56-os forradalom 50. �vfordul�j�n

K�pz�- �s iparm�v�szeti alkot�sokb�l, fot�kb�l, plak�tokb�l, eml�kt�rgyakb�l �s b�lyeggrafik�kb�l egyar�nt rendeznek t�rlatot az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�ja alkalm�b�l a budapesti �s vid�ki ki�ll�t�helyeken.

Az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium �sszegz�se szerint a M�csarnokban okt�ber 12-t�l "Az �t - 1956-2006" c�mmel k�pz�- �s iparm�v�szeti ki�ll�t�s rendeznek a Magyar K�pz�- �s Iparm�v�szek Sz�vets�g�nek p�ly�zata alapj�n.
A Pet�fi Irodalmi M�zeumban "Szabad n�p 1945-1956-1968 - Plak�t, �let, m�v�szet" c�mmel ny�lik t�rlat november 2-�n. A Dorottya Gal�ri�ban Pauer Gyula m�vei l�that�k, a budapesti Lengyel Int�zet plak�tokb�l t�r a l�togat�k el� v�logat�st, m�g a Traf� Gal�ri�ban "A forradalom nem kerti parti" c�mmel okt�ber 26-�n nemzetk�zi kort�rs m�v�szeti bemutat� ny�lik.

A Kondor B�la K�z�ss�gi H�zban 56 f�nyk�p '56-r�l c�mmel Chochol K�roly fot�it mutatj�k be. A B�lyegm�zeumban "B�lyeggrafika 1956" c�mmel l�that� t�rlat, a Magyar K�pz�m�v�szeti Egyetemen pedig Oszvald Tam�s: Id�szakos eml�km� - '56-os reagens c�m� k�zt�ri akci�j�t �s ki�ll�t�s�t rendezik meg. Az Erd�ly M�v�szet��rt Alap�tv�ny a V�rmegye Gal�ri�ban erd�lyi m�v�szek 1956-r�l k�sz�lt k�pz�m�v�szeti alkot�saib�l ny�jt v�logat�st.

A Szentendrei K�pt�r olyan m�v�szek anyag�t mutatja be, akik �t�lt�k 1956 esem�nyeit. Tisza�jv�rosban, a Derkovits Gyula M�vel�d�si K�zpont �s V�rosi K�nyvt�r �p�let�ben Csete �rs: Arcok �s sorsok c�m� fot�ki�ll�t�sa v�rja a l�togat�kat. A p�csi R�cz Alad�r K�z�ss�gi H�zban Rom�k a forradalomban c�mmel rendeznek k�pz�m�v�szeti ki�ll�t�st, a miskolci Petr� H�zban

1956-os f�nyk�peket mutatnak be, m�g Zalaegerszegen, a V�rosi Hangverseny- �s Ki�ll�t�teremben Lugossy M�ria szobr�szm�v�sz m�veit tekinthetik meg a l�togat�k.

2006. okt�ber 11.

1956 - Magyar sz�rmaz�s� nyugati m�v�szek t�rlata

Magyar sz�rmaz�s� nyugati k�pz�m�v�szek alkot�saib�l ny�lt t�rlat az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�ja tisztelet�re, a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny �p�let�ben szerd�n.

A t�rlat az Egyetemes Magyar K�pz�m�v�szeti Egyes�let, az American Hungarian Panor�ma vil�glap �s a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny �sszefog�s�nak k�sz�nhet�en j�tt l�tre.
A nagyszab�s� rendezv�nyen �t kontinens 56 magyar sz�rmaz�s� k�pz�m�v�sz�nek mintegy 200 alkot�sa l�that�, festm�nyek, szobrok �s kisplasztik�k.

A megnyit�n r�szt vett Bogyay Katalin, nemzetk�zi szak�llamtitk�r, aki besz�d�ben hangs�lyozta: a m�v�szet �sszek�ti a magyar sz�rmaz�s� alkot�kat. Kifejezte �r�m�t, hogy a jelenl�v�k nem felejtett�k el Magyarorsz�ghoz val� k�t�d�s�ket - ennek bizony�t�ka a szerd�n megny�lt t�rlat.

Elmondta: "1956 egy olyan pillanata a magyar t�rt�nelemnek, ami minden�tt mindenki sz�m�ra - ha ez felmer�l vagy err�l hall - pozit�v gondolatot teremt, 1956-�rt becs�lik a magyarokat."

Koncz G�bor, a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny igazgat�ja besz�d�ben elmondta: "Otthon van itt ez a soksz�n� ki�ll�t�s, hiszen mint az eml�kt�bla is hirdeti, ebben az �p�letben m�k�d�tt 1956-ban a M�egyetem k�zponti di�ksz�ll�ja, amely egyik kiindul�pontja volt a di�ks�g okt�beri megmozdul�s�nak, a forradalomnak. Az emigr�ci� m�v�szei �s m�vei ide hazat�rtek".

Kalap�cs Ildik�, Amerik�ban �l� magyar sz�rmaz�s� m�v�sz azt hangs�lyozta, hogy a t�rlatra hozott alkot�saiban tudatosan benne van a magyarorsz�gi m�ltja, ma is szoros kapcsolata az orsz�ghoz �s a magyar kult�r�hoz.

A megnyit� ut�n B�nkuty E. G�za, Az emigr�ci� hazat�r eml�krendezv�ny eln�ke 1956-os D�sz�rem elismer�seket adott �t.

A ki�ll�t�ssal egy id�ben jelent meg A nyugati vil�g magyar sz�rmaz�s� k�pz�m�v�szei c�m� sz�nes, magyar �s angol nyelv� k�nyv, amely tartalmazza a m�v�szek �letrajz�t, portr�k�p�t, fot�kat alkot�saikr�l, valamint egy �sszefoglal� tanulm�nyt e t�mak�rben.

A t�rlatot okt�ber 31-ig lehet megn�zni a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny �p�let�ben (Szenth�roms�g t�r 6.), ezut�n a m�vek Magyarorsz�g v�rosaiban v�ndorki�ll�t�sokon l�that�k.

2006. okt�ber 11. (r�szlet)

Meg�jul a Zeneakad�mia

V�rhat�lag 2008 �sz�n megkezd�dik a Zeneakad�mia Liszt Ferenc t�ri �p�let�nek fel�j�t�sa - jelentette be szerdai sajt��rtekezlet�n Batta Andr�s, az int�zm�ny rektora.

Batta Andr�s kiemelte, hogy az 1956-os forradalom eml�k�re okt�ber 17-�n este az egyetem �nekkara Erdei P�ter vezet�s�vel ad hangversenyt a V�rosmajori templomban Fassang L�szl� zongora- �s orgonam�v�sz k�zrem�k�d�s�vel. Schmidt M�ria t�rt�n�sz, a Terror H�za igazgat�ja fog besz�lni az 1956-os forradalomr�l.

Hozz�tette: az MTI-nek, hogy okt�ber 20-�n a koncertet megism�tlik Sv�jcban, a berni M�nsterben, ahol az �nnepi hangverseny el�tti �kumenikus istentiszteleten T�k�s L�szl� p�sp�k lesz a vend�g-sz�nok. Sv�jc 1956-ban t�bb mint 13 ezer magyar menek�ltet fogadott be �s ut�na is sok seg�lyt k�ld�tt Magyarorsz�gra. Erre az �ldozatv�llal�sra eml�kezve rendezi meg a hangversenyt a sv�jci magyar nagyk�vets�g �s Boros Jen� nagyk�vet.

2006. okt�ber 11.

Gyurcs�ny Ferrenc Londonban: az egyes�lt Eur�pa eg�sze is '56 �r�k�se - �SSZEFOGLAL�

Nemcsak a mai Magyarorsz�g, de az egyes�lt �j Eur�pa is 1956 �r�k�se - mondta szerd�n Londonban Gyurcs�ny Ferenc.

A magyar minisztereln�k, aki az 1956-os forradalom �vfordul�s rendezv�ny�re �rkezett r�vid l�togat�sra Londonba, Tony Blair brit korm�nyf�vel k�z�sen tekintette meg a brit parlament k�pvisel�i irodah�z�ban berendezett kisebb eml�kki�ll�t�st.
A rendezv�nyen Gyurcs�ny Ferenc a megh�vott vend�geknek azt mondta: a megosztott Eur�pa egyes�l�s�t m�r akkor, n�h�ny nemzed�kkel ezel�tt be lehetett volna fejezni, vagy egy kicsit k�s�bb, 1968-ban. 1956 okt�ber�ben nemcsak a szabad �s demokratikus Magyarorsz�g�rt harcoltunk, hanem egy olyan Eur�pa megteremt�s��rt is, amely nem megosztott. A harc nem volt hi�baval� akkor sem, hogyha csak egy nemzed�kkel k�s�bb, a politikai v�ltoz�sok ut�n hozott gy�zelmet.

Term�szetesen az elm�lt �vben �s az elm�lt 15 �vben is sok minden megv�ltozott. Ma Magyarorsz�gon a legnagyobb b�tors�g nem barik�dok �p�t�s�hez, hanem azok lebont�s�hoz kell - mondta a magyar minisztereln�k. Gyurcs�ny Ferenc szerint okt�ber 23-�t "vissza kell szerezni a politik�t�l", annak �rdek�ben, hogy senki ne merje '56-ot a politikai futballhuliganizmussal �sszehasonl�tani. Biztos�tanunk kell, hogy Eur�pa �s a vil�g az �nneps�gek miatt figyel benn�nket �s nem a breaking news (rendk�v�li esem�nyekr�l sz�l� h�rek) miatt - mondta. A minisztereln�k szerint 1956 a magyar nemzet k�z�s nevez�je. 50 �vvel ezel�tt meg tudtuk tal�lni ezt a nevez�t - tette hozz�.

Tony Blair brit korm�nyf�, aki szint�n tartott egy r�vid besz�det az �nnepi rendezv�nyen, azt mondta: a demokr�cia "neh�z dolog", amely b�tor vezet�i magatart�st �s d�nt�shozatalt k�vetel.

Blair ennek illusztr�l�s�ra megeml�tette, hogy mostan�ban Gyurcs�ny Ferencnek is "kijutott a neh�zs�gekb�l".

A brit korm�nyf� szerint eml�kezni kell arra, hogy az 1956-os forradalom milyen rendk�v�li esem�ny volt, �s arra is, hogy c�ljait milyen k�nny� mag�t�l �rtet�d�nek tekinteni az olyan demokr�ci�kban, mint a brit.

Blair szerint rendk�v�li b�tors�g kellett azokban az id�kben a ki�ll�shoz a szabads�g�rt, �s amikor a szabads�g v�g�l meg�rkezett Magyarorsz�gra, akkor lehetett igaz�n �rz�kelni az �rte 1956-ban hozott �ldozatot, azt, hogy ez mi�rt volt olyan fontos, �s azt is, hogy mi�rt nem lehet elnyomni az emberekben a szabad �let ir�nti v�gyat.

2006. okt�ber 11.

Korm�nysz�viv�: az '56-os eml�k�v programjait nem a korm�ny szervezi

Az 1956-os eml�k�v programjait nem a korm�ny, hanem az 1956-os Eml�kbizotts�g szervezi - mondta szerd�n a korm�nysz�viv�i t�j�koztat�n Danks Emese.

"Sem a minisztereln�k �r, sem a k�zt�rsas�gi eln�k �r nem szervez '56-os eml�krendezv�nyt" - sz�gezte le a korm�nysz�viv� annak kapcs�n, hogy a Fidesz �s a KDNP bejelentette, nem vesz r�szt olyan megeml�kez�sen, amit az 1956-os eml�k�v kapcs�n a korm�ny szervez.

Eml�kezetett arra, Orb�n Viktor is jelen volt azon a munkaeb�den a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n, ahol a test�let k�pvisel�i, a minisztereln�k �s az akkori parlamenti p�rtok vezet�i egyeztett�k a bizotts�g javaslatait.

Danks Emese hozz�tette: az 1956-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�nak m�lt� meg�nnepl�se az orsz�g �rdeke.

2006. okt�ber 11.

A Fidesz �n�ll� megeml�kez�st szervez okt�ber 23-�ra

A Fidesz �n�ll� megeml�kez�st tart okt�ber 23-�n Budapesten, amelyre Magyarorsz�g minden polg�r�t v�rja - jelentette be Szijj�rt� P�ter sz�viv� szerdai sajt�t�j�koztat�j�n, egyben jelezve azt is, hogy a Fidesz nem vesz r�szt olyan �nneps�gen, amelyen Gyurcs�ny Ferenc besz�det mond.

"A Fidesz okt�ber 23-�n Budapesten 14.00 �rai kezdettel megeml�kez�st tart az 1956-os forradalom el�tt tisztelegve; erre a megeml�kez�sre v�rjuk Magyarorsz�g minden polg�r�t, 1956 szellemis�g�nek megfelel�en, p�rt�ll�sra val� tekintet n�lk�l" - mondta a sz�viv�, aki egy-k�t napon bel�l �g�rt t�j�koztat�st a pontos helysz�nr�l �s a programr�l.
Mint mondta, a Fidesz nem vesz r�szt azokon az 56-os megeml�kez�seken, amelyeken Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k felsz�lal, de azokon, amelyeken S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k mond besz�det, a Fidesz k�pviselteti mag�t.

A Fidesz kommunik�ci�s vezet�je arra k�rte a minisztereln�k�t, hogy semmilyen nyilv�nos megeml�kez�sen ne sz�laljon fel, mert ez �ll�spontja szerint ny�lt provok�ci� lenne 1956 szellemis�g�vel �s a magyar emberekkel szemben.

Szijj�rt� P�ter arra a k�rd�sre, hogy jelen lesznek-e azokon a k�zponti megeml�kez�seken, amelyeken nem az �llamf� vagy Gyurcs�ny Ferenc, hanem m�sok, p�ld�ul Kos�ry Domokos, az 1956-os Eml�kbizotts�g eln�ke mond besz�det, azt v�laszolta: �t fogj�k tekinteni az 56-os megeml�kez�sek megh�v�it, valamint a "k�pviselet jelent�s�g�t, lehet�s�g�t �s k�teless�g�t", �s ennek alapj�n d�ntenek majd.

Az MTI azon k�rd�sre, hogy elmennek-e azokra a rendezv�nyekre, ahol a minisztereln�k nem mond besz�det, de jelen van, �gy v�laszolt: a Fidesz semmilyen olyan nyilv�nos rendezv�nyen nem k�v�n r�szt venni, ahol a minisztereln�k besz�det mond.

Arra a k�rd�sre, hogy �rt-e Magyarorsz�g k�lf�ldi meg�t�l�s�nek a Fidesz esetleges t�volmarad�sa, Szijj�rt� P�ter azt v�laszolta: Magyarorsz�gnak az az instabilit�s, politikai �s mor�lis v�ls�g �rt, amit Gyurcs�ny Ferenc okozott. Hozz�tette: a Gyurcs�ny Ferenccel val� k�z�s �nnepl�s akad�lya nem a m�ltban, hanem a jelenben �s a j�v�ben keresend�, a Fidesz ugyanis nem akar azonosulni a g�tl�stalans�ggal, a hazugs�gokkal �s a hatalomhoz val� m�ni�kus ragaszkod�ssal, amit Gyurcs�ny Ferenc k�pvisel. Mint mondta, 1956-ban az akkori forradalm�rok is ezen tulajdons�gok �s tettek ellen k�zd�ttek.

Gyurcs�ny Ferenc szerepv�llal�sa az 1956-os megeml�kez�seken s�lyos tehert�telt jelent - sz�gezte le.

2006. okt�ber 11.

56-os Eml�k�v: magyar t�rt�n�sz Moszkv�ban vitatja egy lev�lt�ri ki�ll�t�s c�m�t

"Nem a kil�t�stalans�g, hanem az emberi m�lt�s�g forradalma volt 1956" - mondta Bak J�nos t�rt�n�sz, egykori r�sztvev� Moszkv�ban egy olyan orosz-magyar lev�lt�ri ki�ll�t�ssal kapcsolatban, amely a j�v� h�t k�zep�n ny�lik meg, egy id�ben mindk�t f�v�rosban.

A ki�ll�t�s �rk�ny Istv�n egykori �rt�kel�s�t t�kr�z� mott�ja, amely szerint "Ez a kil�t�stalans�g forradalma volt", valamif�le "kompromisszumot takar azoknak az oroszoknak (a kedv��rt), akik m�g mindig nagyon �rz�kenyek �s nem hajland�k szemben�zni a m�lttal" - v�lte a magyar professzor, magyar �js�g�r�knak nyilatkozva az 56-os Eml�k�v f� oroszorsz�gi rendezv�nyeir�l a moszkvai magyar kultur�lis k�zpontban tartott sajt�t�j�koztat� ut�n.
"A forradalom nem volt hi�baval�, �rtelmetlen, s�t nem is volt teljesen rem�nytelen, teh�t a kil�t�stalans�g sz� nem �rinti a l�nyeg�t, ha ebben az �rtelemben ford�tjuk" - tette hozz� Bak J�nos, aki (Bib� Istv�n nyom�n) "az emberi m�lt�s�g forradalmak�nt" �rt�keli "az 1956-os esem�nyeket".

A ki�ll�t�st�l, amelynek orosz t�rzsanyag�t a moszkvai leg�jabbkori t�rt�neti lev�lt�r (RGANI), az egykori szovjet kommunista p�rtarch�vumban �rz�tt dokumentumok adj�k, nem v�rhat�k szenz�ci�k - mondta Mihail Prozumenscsikov igazgat�helyettes, jelezve: a bemutat�sra ker�l� �j (vagyis a titkos�t�s al�l nemr�g feloldott) dokumentumokat f�leg olyan hat�rozatok alkotj�k, amelyeket a szovjet d�nt�shoz� k�zponti bizotts�g eln�ks�ge m�r a forradalom elfojt�s�nak (november 4-i) kezdete ut�n hozott.

Bak J�nos, aki j�v� szerd�n magyar filmhetet nyit meg 1956-r�l sz�l� alkot�sokb�l (Hersk� J�nos, F�bri Zolt�n, Goth�r P�ter, M�sz�ros M�rta) a moszkvai Szaljut mozim�zeumban, emellett el�ad�sokat tart t�bb orosz v�rosban. Mint mondta, el� akarja seg�teni, hogy az orosz emberek "meg�rts�k a sokoldal� 1956-os forradalom l�nyeg�t, �s megeml�kezzenek azokr�l a h�s�kr�l �s �ldozatokr�l mindk�t oldalon, akik �let�ket vesztett�k ebben a konfront�ci�ban. Oroszorsz�gban k�l�n�sen fontos lenne, hogy a k�vetkez� nemzed�kek tudom�sul vegy�k, milyen gonosz, gyarmati rendszert �p�tettek fel az � nev�kben."

Orosz �js�g�r�k k�rd�s�re Sz�kely �rp�d moszkvai nagyk�vet k�z�lte: Magyarorsz�gon az 1989-90-es rendszerv�lt�s ut�n a parlamenti p�rtok konszenzusra jutottak abban, hogy 1956 forradalom volt, de azel�tt a tank�nyvek nem t�rgyalt�k, hanem puszt�n az ellenforradalom min�s�t�ssel int�zt�k el. Kiss Ilona, a kultur�lis k�zpont igazgat�ja pedig elismerte, hogy orosz k�z�piskol�ban tanul� fia tank�nyv�ben nincs sz� a t�m�r�l, m�g ha m�r fel is k�rt�k �t egy �vfordul�s el�ad�sra.

Kiss Ilona kiemelte m�g az eml�kprogramok k�z�l azt a kerekasztal-besz�lget�st, amelyet az orosz kultur�lis fel�gyelet (t�v�s moder�tork�nt is ismert) vezet�je, Mihail Svidkoj kezdem�nyezett, s amelyen a k�t orsz�g kultur�lis �s m�diaszem�lyis�gei vitatj�k meg a magyar forradalomr�l �l� felfog�sokat, m�toszokat, s a r� vonatkoz� h�zagos ismeretek okait.
Az els� kerekasztalt Budapesten tartj�k a lev�lt�ri ki�ll�t�s j�v� cs�t�rt�ki megnyit�s�val egy id�ben, a m�sodik pedig a moszkvai megeml�kez�seket z�rja majd november 10-�n.

"Magyar szabads�gharcosok sz�zainak �s egy �reg elvt�rs�nak Nagy Imre (1956-os minisztereln�k) meg�l�se sohasem �v�l el, ak�rmit is csin�lt K�d�r J�nos (egykori magyar kommunista vezet�). K�r�lbel�l ugyanez vonatkozik (a t�meges politikai megtorl�sok�rt felel�s) Joszip Szt�linra (n�hai szovjet dikt�torra) is" - felelte Bak J�nos az MTI-nek arra a megjegyz�s�re, amely szerint mindk�t politikusr�l az a k�zv�leked�s haz�j�ban, hogy t�bb j�t tettek, mint rosszat.

2006. okt�ber 11.

Az �llami �nneps�gekre sz�l� megh�v�kat n�gyen �rt�k al� - FRISS�TETT (�j: KDNP, MSZP)

Az �llami �nneps�gekre sz�l� megh�v�kat Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k mellett S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k, Szili Katalin az Orsz�ggy�l�s eln�ke, valamint Kos�ry Domokos, az 1956-os Eml�k�vet El�k�sz�t� Eml�kbizotts�g eln�ke �rta al� - k�z�lte a Korm�nysz�viv�i Iroda szerd�n az MTI-vel.

A t�virati iroda annak kapcs�n kereste meg a Korm�nysz�viv�i Irod�t, hogy a N�pszabads�g c�m� napilap szerdai sz�m�ban arr�l �r, a Fidesz �s a KDNP nem vesz r�szt olyan 56-os megeml�kez�sen, ahol a minisztereln�k szerepel.
A Kereszt�nydemokrata N�pp�rt (KDNP) nem vesz r�szt azokon az 1956-os megeml�kez� �nneps�geken, amelyeket a korm�ny szervez - mondta az MTI-nek szerd�n a p�rt sz�viv�je az �nneps�gekkel kapcsolatos sajt�h�rekre reag�lva. Hal�sz Zsuzsa szerint ha a korm�ny, illetve Gyurcs�ny Ferenc m�lt� megeml�kez�st akar, akkor m�g az �nneps�gek el�tt bel�tja, hogy szem�lye a magyar demokr�cia �tj�ban �ll� legnagyobb akad�ly, s ez�rt m�g az �llami �nneps�gek el�tt t�vozik a legf�bb m�lt�s�gok sor�b�l.

"A KDNP mindig is t�vol tartotta mag�t a provok�ci�t�l, m�rpedig az 1956-os forradalom 50. �vfordul�j�n Gyurcs�ny Ferenc szem�lye �s jelenl�te maga a provok�ci�" - fogalmazott Hal�sz Zsuzsa.

A Korm�nysz�viv�i Iroda k�zl�se szerint a minisztereln�k 1956-os megeml�kez�sekkel kapcsolatos programja ezen a h�ten v�lik v�glegess�. Amint ez elk�sz�l, a korm�nysz�viv� t�j�koztat�st ad a r�szletekr�l - teszik hozz�.

Az �llami �nneps�gekkel kapcsolatos weboldalon (www.19562006.hu) az olvashat�, hogy Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k okt�ber 23-�n, a Budapest '56 Szabads�g nyilatkozat elfogad�sa ut�n mond �nnepi besz�det a Parlamentben.

Az oldalon az is olvashat�: a sz�les k�r� k�zmegegyez�s �rdek�ben 2004 tavasza �ta f�ggetlen Eml�kbizotts�g r�szv�tel�vel, az 56-os szervezetekkel �s a parlamenti p�rtokkal egyeztetve k�sz�lt el az Eml�k�v programja. A munk�hoz sz�mos int�zm�ny k�zt�k az '56-os Eml�kbizotts�g, a K�l�gyminiszt�rium, a Terror H�za M�zeum, a Hadt�rt�neti Int�zet �s M�zeum, valamint az 1956-os Int�zet is szakmai seg�ts�get ny�jt.

Nyak� Istv�n, az MSZP sz�viv�je budapesti sajt�t�j�koztat�j�n k�rd�sre v�laszolva azt mondta: Gyurcs�ny Ferencnek nincs k�l�n programja, az 1956-os Eml�k�vet El�k�sz�t� Eml�kbizotts�g szervezi a programokat. A szocialista sz�viv� szerint az ellenz�ki p�rtok ezzel a l�p�ssel el akarj�k ijeszteni a k�lf�ldi vend�geket az �vfordul�s �nneps�gekt�l. Mint mondta, egy internetes port�lon is megjelent az a v�lem�ny, hogy �jabb bizonytalans�got okozna, ha felel�s k�lf�ldi vezet�k t�vol maradn�nak.

2006. okt�ber 11.

50 �v magyar k�pz�m�v�szete - este ny�lik a ki�ll�t�s

AZ �T 1956-2006 c�mmel a M�csarnok �sszes term�t bet�lt� nagy ki�ll�t�s ny�lik szerd�n este az 1956-os forradalomra �s a bel�le fakad� �rzelmi �s tartalmi k�vetkezm�nyekre eml�kezve.

Az orsz�gos t�rlat c�lja, hogy l�ttassa azt az utat, amelyet a magyar m�v�szek 1956-t�l napjainkig bej�rtak, �s olyan kort�rs k�pz�m�v�szeti alkot�sokat mutasson be, amelyek a m�v�szet mindenkori auton�mi�ja �s a szabads�g egyetemes gondolata mellett tett�k le voksukat.
A t�rlat n�gy gondolatp�rra �p�l: I. �r�m - rem�ny, II. gy�sz - elfojt�s, III. t�l�l�s - menek�l�s, IV. v�ltoz�s - az �t. A rendez�k t�rekv�se az volt, hogy bemutass�k, mik�ppen �l '56 �zenete a jelenkor m�v�szet�ben.

Simonffy M�rta, a ki�ll�t�s f�kur�tora elmondta az MTI-nek, hogy a Magyar K�pz�m�v�szeti �s Iparm�v�szeti Sz�vets�g tavasszal �rt ki p�ly�zatot. T�bb mint 380 alkot� 1500 munk�t k�ld�tt be, ebb�l v�lasztott�k ki 80 m�v�sz 206 alkot�s�t a k�pz�m�v�szet minden m�faj�b�l. Ott van a szocre�l is Cs�ky-Marony�k: Kis�tt�r� k�sz�nti a nagypap�t c�m� festm�ny�vel �s Ker�nyi Jen�: A szocialista kult�r��rt c�m� szobra. Mellett�k olyan fiataloknak az alkot�sai l�that�k, akiket kiv�geztek a forradalom lever�se ut�n: Komanchy S�ndor harmad�ves fest� hallgat�, Cs�r�s Zolt�n �t�d�ves fest�, B�dis Antal els��ves �s Kov�cs J�zsef m�sod�ves szobr�sz m�vei.

Az elm�lt 50 �v magyar k�pz�m�v�szet�t meghat�roz�, ma m�r nem �l� m�v�szeknek, t�bbek k�z�tt Sa�r Erzs�betnek, Orsz�gh Lilinek �s Barcsay Jen�nek az alkot�sait k�z- �s mag�ngy�jtem�nyekb�l v�logatt�k a ki�ll�t�sra.

Jelen vannak m�veikkel a t�rlaton olyan alkot�k is, akik elhagyt�k az orsz�got, mint Csernus Tibor, Lakner L�szl� �s Lux Antal.

A ki�ll�t�s eg�sz ideje alatt a Bal�zs B�la St�di� �s a Magyar Nemzeti Filmarch�vum dokumentumfilmjeit vet�tik, emellett Ember Judit, R�v�sz Gy�rgy, Makk K�roly, Jeles Andr�s, G�rdos P�ter, Zsombolyai J�nos, M�sz�ros M�rta �s Schiffer P�l m�v�szfilmjeit l�thatj�k az �rdekl�d�k. A t�rlatot k�s�r� k�t irodalmi esten fiatal �s id�sebb k�lt�k, �r�k olvasnak majd fel munk�ikb�l.

Az �t 1956-2006 c�m� ki�ll�t�s november 12-ig lesz l�togathat� a M�csarnokban.

2006. okt�ber 11.

Eml�k�l�s az 1956-ban magyar menek�lteket befogad� �llamok parlamenti k�pvisel�inek r�szv�tel�vel

Eml�k�l�st tartottak az 56-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�ja alkalm�b�l a magyar menek�lteket befogad� �llamok parlamenti eln�keinek, illetve k�pvisel�inek r�szv�tel�vel szerd�n Budapesten.

"A mai nap nem csak az eml�kez�s, hanem a h�la �s a k�sz�net napja is" - mondta �nnepi besz�d�ben Szili Katalin.
Az Orsz�ggy�l�s eln�ke k�sz�netet mondott mindazon orsz�goknak �s n�p�knek, amelyek 1956-ban befogadt�k a Magyarorsz�gr�l menek�lni k�nyszer�l�ket, mened�ket, otthont biztons�got ny�jtottak a forradalm�roknak.

Az 1956-os magyar forradalommal elkezd�d�tt a szovjet vil�g kr�zist�rt�nete - mondta, hozz�t�ve, a forradalom azt �zente a vil�gnak, hogy a kommunizmus megd�nthet�.

1989 hozta el '56 beteljesed�s�t - hangs�lyozta, hozz�t�ve, "1956 kellett ahhoz, hogy �llamszocializmus v�gleg megroppanjon �s 1989-ben elt�nj�n Eur�p�b�l".

A rendszerv�lt�s - mutatott r� - nem csak itt Magyarorsz�gon, hanem nemzetk�zi m�retekben is bek�vetkezett, "�gy elmondhatjuk azt, hogy 1956 veres�gb�l gy�zelemm� v�lt".

A h�zeln�k besz�lt arr�l is, azok a magyarok, akik akkor elhagyt�k haz�jukat, bebizony�tott�k, hogy m�lt�ak voltak a bar�ts�gra, a befogad� szeretetre, hiszen hossz� t�von nem csak �j haz�jukat gazdag�tott�k a tudom�nyban, a gazdas�gban, vagy �ppen a kult�r�ban, hanem az eg�sz vil�got.

Az eml�k�l�s r�szvev�i k�z�l els�k�nt Andreas Khol, az osztr�k parlament eln�ke sz�lalt fel, k�sz�netet mondva minden magyarnak az�rt, hogy "1956-ban hihetetlen b�tors�ggal ler�ntott�k a kommunizmus �larc�t".

A befogad� orsz�gokb�l felsz�lal�k hangs�lyozt�k, hogy a magyarok gazdag�tott�k t�rsadalmukat, kult�r�jukat, s hozz�j�rulnak a k�toldal� kapcsolatok er�s�t�s�hez.

Az eml�k�l�sen Andreas Khol ut�n Hollandia, Szerbia, Sv�jc, N�metorsz�g, Norv�gia, Argent�na, Sv�dorsz�g, Braz�lia, Izrael, az Egyes�lt �llamok, Olaszorsz�g, Ausztr�lia, Belgium, Kanada, Franciaorsz�g �s az Egyes�lt Kir�lys�g parlamenti eln�kei, k�pvisel�i, illetve nagyk�vetei sz�laltak fel.

2006. okt�ber 11.

Egy �jonnan megjelent finn k�nyv szerint K�d�r megdics�rte Kekkonent az 1956-os finn magatart�s�rt

K�d�r J�nos egykori kommunista p�rtvezet� megdics�rte hajdan Urho Kekkonen finn eln�k�t, ami�rt Finnorsz�g nem fogadott be magyar menek�lteket 1956 okt�bere ut�n, �s �ltal�ban is "j�zanul viselkedett az 1956-os esem�nyek idej�n" - olvashat� egy most megjelent finn k�nyvben, amelyet az 1956-os magyar forradalomr�l �rt k�t szerz�je.

A Helsingin Sanomat c�m� finn lap szerd�n ismertette internetes kiad�s�ban k�t finn kutat�, Anssi Halmesvirta �s Heimo Nyyss�nen A magyar felkel�s 1956 (Unkarin kansannousu 1956) c�m� k�nyv�t.
A k�nyv nagyr�szt azt elemzi, milyen k�nyes helyzetben volt a magyar forradalom alatt �s ut�n a Nyugat �s a Szovjetuni� k�zti sz�rke z�n�ba szorult semleges Finnorsz�g, amelynek belpolitik�j�ba Moszkva belesz�lhatott a m�sodik vil�gh�bor� ut�n (finn r�szr�l nem �ppen �nk�nt) megk�t�tt finn-szovjet bar�ts�gi, egy�ttm�k�d�si �s k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si egyezm�ny �r�gy�n.

Finnorsz�g hivatalosan nem �t�lte el a szovjet intervenci�t, �s nem fogadott be magyar menek�l�ket a felkel�s lever�se ut�n. Az ENSZ k�zgy�l�s�ben nem merte t�mogatni 1956 november�ben azt az amerikai hat�rozati javaslatot, amely el�t�lte a szovjetek magyarorsz�gi beavatkoz�s�t, �s felsz�l�totta Moszkv�t Magyarorsz�g elleni t�mad�s�nak le�ll�t�s�ra. (A finn k�ld�tt tart�zkodott a szavaz�st�l.) A forradalom v�res elfojt�sa ut�n tiltakoz� t�ntet�sek voltak szerte Nyugat-Eur�p�ban, Helsinki azonban meglehet�sen csendes maradt, s�t a finn rend�rs�g meg is akad�lyozta egy kereszt�ny di�kszervezet tervezett t�ntet�s�t a finn Nemzeti M�zeum el�tt. Ezzel "�rdemelte ki" Urho Kekkonen akkori finn eln�k K�d�r elismer� szavait - olvashat� az �j k�nyvben.

A szerz�k szerint Kekkonen �gy �t�lte meg a helyzetet az �tvenes �vek m�sodik fel�ben, hogy a magyar forradalom lever�se int� p�lda Finnorsz�g sz�m�ra is. Figyelmeztet�s arra vonatkoz�an, hogy "a befoly�si �vezetek nem v�ltoztathat�k meg a Szovjetuni� rov�s�ra" - �rta napl�j�ba 1958-ban, az �gynevezett "�jjeli fagy" id�szak�ban.

Az "�jjeli fagy" megnevez�s Nyikita Hruscsov akkori szovjet vezet�t�l sz�rmazik, �s a finn-szovjet kapcsolatokban bek�vetkezett "�jjeli fagyra" vonatkozik. (A jobboldal meger�s�d�se nyom�n 1958-59-ben viszonylag szabadd� v�lt a finn k�z�letben a Szovjetuni� politik�j�nak m�skor er�sen visszafogott, letomp�tott, �ncenz�r�zott b�r�lata. Emiatt Moszkva visszah�vta Helsinkib�l nagyk�vet�t, �lesen t�madta �s fenyegette Karl-August Fagerholm akkori finn minisztereln�k szoci�ldemokrata vezet�s� korm�ny�t.)

2006. okt�ber 11.

Rockopera a forradalom �vfordul�j�ra

Egyetemist�k el�ad�s�ban mutatj�k be h�tf�n a Szegedi Nemzeti Sz�nh�zban T�bori Gy�rgy, Kocs�k Tibor �s Mikl�s Tibor 1956-ban j�tsz�d� Utaz�s c�m� rockoper�j�t.

A darab k�lf�ldiek szem�veg�n enged bepillant�st a f�l�vsz�zaddal ezel�tti esem�nyekbe �s �ll�t eml�ket a megtorl�sok �ldozatainak - mondta a produkci� �tletgazd�ja Rag�ny Zolt�n, aki a m� egyik f�szerepl�j�t, Veres P�lt alak�tja a rockoper�ban.
Hozz�tette: az el�ad�s c�lja, azon t�l, hogy bemutatkoz�si lehet�s�ghez jutassa a magukban tehets�get �rz� egyetemist�kat, az hogy megismertesse a k�z�ns�ggel ezt a - tal�n technikai neh�zs�gei folyt�n - kicsit elfeledett darabot.

Nagy L�r�nt rendez� szerint k�l�nleges �lm�ny di�kokkal egy�tt dolgozni, hiszen annak ellen�re rendk�v�l lelkesek, hogy napk�zben helyt�llnak az egyetemen, majd este 6-t�l kezd�dnek a n�gy-�t�r�s pr�b�k. Ugyanakkor rendk�v�l neh�z is a feladat, hiszen kezd�kr�l van sz�, �gy egy nagyon kem�ny, t�bb hetes pr�bafolyam �ll a t�rsulat m�g�tt.

A darabban a magyar forradalm�rok euf�ri�ja �s a vil�gpolitika hideg racionalit�sa �tk�zik �ssze. A t�rt�net - amelyb�l Hollywoodban film is k�sz�lt - 1956. november 4-�n a forradalom lever�s�t k�vet�en kezd�dik. A ferihegyi rep�l�teret is megsz�llt�k a szovjet csapatok, ez�rt az orsz�gban rekedt k�lf�ldi �llampolg�rokat aut�busz sz�ll�tja B�csbe. A csoporttal utazik Lady Ashton �s szerelme, Veres P�l magyar egyetemi tan�r, aki Recsket is megj�rva r�szt vett a forradalomban. Veresnek l�tt s�r�l�se van, melyet a harcok sor�n szerzett, emiatt nagyon rossz eg�szs�gi �llapotban van.

Mosonmagyar�v�rn�l a szovjetek feltart�ztatj�k a buszt, �s mivel �rv�nytelennek nyilv�n�tj�k a Ferihegyen kapott kiutaz�si enged�lyt a Hotel Mosonban sz�ll�solj�k el az utasokat. A szovjet csapatok vezet�je, Szurov �rnagy azonban beleszeret Lady Ashtonba, �gy a "marasztal�snak" ink�bb ez a val�di oka.

2006. okt�ber 11.

A k�lf�ldi magyar kultur�lis int�zetek programjai az '56-os forradalom �vfordul�j�n

�sszesen csaknem sz�z rendezv�nnyel h�vj�k fel a figyelmet az 1956-os magyar forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�j�ra a k�lf�ldi magyar kultur�lis int�zetek, amelyek mindegyik�ben bemutatj�k az 1956 - A szabads�g rem�nye c�m� tabl�ki�ll�t�st.

Az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium �r�sos �sszegz�se szerint az esem�nyek k�z�tt sz�mos ki�ll�t�s, eml�kkoncert, nemzetk�zi konferencia �s tudom�nyos szemin�rium szerepel, n�h�ny int�zet tanulm�nyk�tet kiad�s�val k�sz�l az �vfordul�ra. A programok a legt�bb helysz�nen szeptembert�l decemberig tartanak.
Az esem�nyek megval�sul�s�hoz a p�nz�gyi alapot a Minisztereln�ki Hivatal �ltal ny�jtott 65 milli� forintos k�zponti t�mogat�s �s az �ner� jelenti. A rendezv�nyeket sz�mos esetben a
nagyk�vets�gekkel egy�ttm�k�dve, helyi civil vagy �llami szervezetek bevon�s�val rendezik meg.

B�csben november 25-�n eml�kkoncertet adnak a Pannon Filharmonikusok �s a Nemzeti �nekkar k�zrem�k�d�s�vel, Hamar Zsolt vez�nylet�vel.

Berlinben szeptember 28-�n nemzetk�zi ki�ll�t�s ny�lt "Revol�ci�. M�v�szeti reflexi�k a m�dia (t�rt�nelmi) szerep�re" c�mmel a Collegium Hungaricumban, majd nemzetk�zi konferenci�t rendeztek.

Br�sszelben okt�ber 14-�n szabadt�ri koncerteket tartanak (fell�p a Mandel Kvartett, a Hot Jazz Band), majd december 1-j�n lesz Fekete Gyula: "Te Deum '56 Budapest" c�m� m�v�nek �sbemutat�ja �s Mozart Requiemj�nek el�ad�sa.

Bukarest �s Sz�fia k�z�s rendezv�nyek�nt november 15-t�l a rom�niai int�zetben nemzetk�zi tudom�nyos konferenci�t tartanak "1956 �s a d�l-kelet eur�pai demokratiz�l�si k�s�rletek" c�mmel, Delhiben pedig november 2-t�l magyar-indiai t�rt�n�szkonferenci�t rendeznek.

Helsinkiben okt�ber 20-�n performansz-bemutat� lesz egy korabeli szovjet tankkal, m�g az int�zet ki�ll�t�term�ben '56 c�mmel install�ci� l�that� majd, amely egy 1956-os budapesti utcak�pet jelen�t meg.

Londonban szeptember 20-�n tartott�k a "The Voice of Freedom" -"A szabads�g hangja" elnevez�s� 56-os �szi programok megnyit�j�t. A Barbican k�zpontban egy h�napon kereszt�l a Magyar Nemzeti M�zeum fotogr�fiai gy�jtem�ny�b�l sz�rmaz� felv�telek l�that�k, m�g a londoni Zsid� Kultur�lis K�zpontban okt�ber 26-�n az eg�sz nap Magyarorsz�gr�l sz�l.

Moszkv�ban okt�ber 19-�n rendezik meg "A kil�t�stalans�g forradalma volt" c�m� ki�ll�t�st, amely a moszkvai Magyar Kultur�lis, Tudom�nyos �s T�j�koztat�si K�zpont Lev�lt�ri Int�zete rendez�s�ben Budapesten �s az orosz f�v�rosban egy id�ben ny�lik meg. November 10-�n "'56 eml�ke az orosz k�zgondolkod�sban" c�mmel �rtelmis�gi kerekasztal-besz�lget�st tartanak, amelynek els� r�sz�t okt�ber 19-�n Budapesten rendezik meg.

New York a helysz�ne szeptemberben-okt�berben a Times Square- projektnek, amelynek keret�ben '56-os arch�v �ri�splak�tok l�that�k az 50. utca �s a Broadway sark�n. A plak�tokra hivatkozva Michael Bloomberg polg�rmester kiadott egy proklam�ci�t, amelyben 2006. okt�ber 23-�t a Magyar Forradalom Napj�v� nyilv�n�totta.

P�rizsban okt�ber 23-�n �nnepi m�sor lesz a Saint-Sulpice templomban. A templomi orgonahangversenyen Varnus Xav�r orgonista �s a Bolyki Brothers l�p fel. Pozsonyban ugyanezen a napon szint�n �nnepi hangversenyt tartanak. A koncert k�l�nlegess�ge abban rejlik, hogy egy szlov�k zongoram�v�sz, Mari�n Lapsansky egy�tt j�tszik egy neves magyar m�v�sszel, Szokolay Bal�zzsal.

Pr�g�ban okt�ber 16-�n t�rt�n�szek tartanak el�ad�st.

R�m�ban november 7-�n megeml�kez�st tartanak, amelynek f�vend�ge a tervek szerint S�lyom L�szl�, a Magyar K�zt�rsas�g eln�ke �s Franco Marini, az Olasz K�zt�rsas�g Szen�tus�nak eln�ke lesz.

Stuttgartban okt�ber 12-�n tudom�nyos konferencia lesz.

Tallinnban okt�ber 22-�n �s 23-�n lesz Bart�k B�la: A k�kszak�ll� herceg v�ra c�m� oper�j�nak �nnepi el�ad�sa Mel�th Andrea �s Kov�cs Istv�n opera�nekes, valamint Selmeczi Gy�rgy karmester-rendez� k�zrem�k�d�s�vel.

Krakk�ban, Katowic�ben �s Vars�ban okt�ber 17-�n, 20-�n, illetve 21-�n tartj�k az "Ezeregy�v" c�m�, a magyar t�rt�nelmet feldolgoz� t�nc-show-t, az ExperiDance T�nct�rsulat el�ad�s�ban.

2006. okt�ber 11.

Megkezd�d�tt az 1956-os magyar forradalom �vfordul�ja kapcs�n szervezett belgiumi rendezv�nysorozat

Belgiumban megkezd�d�tt szerd�n az 1956-os magyar forradalom 50. �vfordul�ja kapcs�n szervezett, nagyszab�s� rendezv�nysorozat: ennek els� esem�nyek�nt magyar filmhetet tartanak.

Az okt�ber 11. �s 17. k�z�tti br�sszeli vet�t�seken olyan alkot�sokat l�thatnak az �rdekl�d�k, mint a Temetetlen halott, a Meg�ll az id�, a Szerencs�s D�niel, a Szam�rk�h�g�s, vagy p�ld�ul a T�zezer nap, illetve a Szeg�nyleg�nyek. Ennek - mint a legt�bb k�s�bbi esem�nyeknek is - f� szervez�je a br�sszeli Magyar Kultur�lis Int�zet, amely azt t�zte ki c�lul, hogy ezekben a napokban min�l t�bb br�sszeli halljon Magyarorsz�gr�l, vegyen r�szt a rendezv�nyeken, illetve a magyarok is nagy sz�mban �s egy�tt �nnepeljenek.
A rendezv�nysorozat tal�n legl�tv�nyosabb eleme szombaton lesz a vil�gh�r� br�sszeli f�t�ren, ahol d�lut�n �t �r�t�l j�tszik a Mandel kvartett, majd a Hot Jazz Band ad �zel�t�t az 1930-as �vek filmjeinek zen�ib�l. Fell�p akrobatikus homok-f�ny bemutat�j�val Cak� Ferenc, s a programot a Mitsoura egy�ttes z�rja vil�gzenei koncertj�vel. A m�sorsz�mok k�z�tt 1956-os dokumentumfilmek �s fot�k l�that�k a kivet�t�k�n. A t�ren magyar �zek vil�g�ba is belek�stolhat a k�z�ns�g.

Okt�ber 18-�n a br�sszeli Magyar Kultur�lis Int�zetben "Pesti h�s�k nyom�ban" c�mmel ny�lik fot�t�rlat, filmvet�t�ssel �s el�ad�ssal egybek�tve. Egy nappal k�s�bb a tervek szerint Szekeres Imre honv�delmi miniszter a br�sszeli Hadt�rt�neti M�zeumban megnyitja az 1956-os ki�ll�t�st. Okt�ber 25-26-�n a belga szen�tusban tartanak eml�k�l�st a magyar forradalomr�l, az �l�sre megh�vt�k Szili Katalint, az Orsz�ggy�l�s eln�k�t. A megeml�kez�s-sorozat december 1-j�n z�rul a br�sszeli Saint Michel-katedr�lisban, ahol Fekete Gyula zeneszerz� Te Deum '56 Budapest c�m� m�v�nek lesz �sbemutat�ja.

2006. okt�ber 11.

Tan�cskoz�son eml�keztek meg �jvid�ken 1956-r�l

Az �jvid�ki magyar sz�nh�zban rendezett tan�cskoz�son eml�keztek meg szerd�n az 1956-os magyar forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�j�r�l.

Az �jvid�ki F�rum K�nyvkiad�, a L�t�nk foly�irat szerkeszt�s�ge �s a belgr�di magyar nagyk�vets�g �ltal szervezett esem�nyen bemutatt�k a vajdas�gi magyar tudom�nyos �let fontos m�hely�nek sz�m�t�, negyed�venk�nt megjelen� foly�irat 1956-tal foglalkoz� tematikus sz�m�t, valamint Vladimir Popin szerb kutat� 1956 - A belgr�di �s a vajdas�gi sajt� t�kr�ben c�m� k�tet�t.
A L�t�nk szokatlanul vastag, 180 oldalas sz�m�nak szerz�i ismertett�k, foglalt�k �ssze a megjelenteknek a foly�iratban k�z�lt tanulm�nyaikat, �r�saikat. Valuch Tibor, a budapesti 56-os int�zet kutat�ja Sorsok �s p�ly�k c�m� tanulm�ny�ban azt tekintette �t, milyen �llapotban volt a magyar t�rsadalom 1956-ban, milyen t�rsadalmi csoportok l�teztek, s mik voltak a forradalomban val� r�szv�tel�k jellemz�i. Munkat�rsa, Standeisky �va a magyar �r�knak �s k�lt�knek a forradalom el�k�sz�t�s�ben j�tszott szerep�r�l eml�kezett meg.

B�lint Istv�n nyugalmazott �js�g�r� a munk�stan�csok szerep�t mutatta be, Kov�cs J�zsef, az �jvid�ki r�di� egykori tud�s�t�ja pedig, aki a forradalom kit�r�se el�tt k�t nappal �rkezett Budapestre, s akinek 1956. okt�ber 31-ig k�sz�tett fot�ival illusztr�lt�k a foly�iratot, szem�lyes eml�keit eleven�tette fel. Ugyanezt tette Tak�cs Ilona, a Magyar Sz� c�m� vajdas�gi napilap egykori lektora is, aki budapesti b�lcs�szhallgat�k�nt �lte �t a forradalmat.

Palatinus Aranka muzslyai helyt�rt�neti kutat� a Jugoszl�vi�ba menek�lt 20 ezer magyar egy t�red�ke, a Nagybecskerek mellett, �csk�n m�k�d�tt befogad�t�borba ker�lt 500 ember sors�nak alakul�s�t vizsg�lta, az ott - t�bbs�g�ben helyb�liekkel, vagy a k�rny�ken �l�kkel - k�t�tt mintegy 60 h�zass�got dokument�lta kutat�s�val. Markovics-Majt�nyi Andr�s, az �jvid�ki r�di� nyugalmazott igazgat�ja arr�l sz�lt, milyen szerepe volt a magyarorsz�git�l �lesen el�t�, abban tiltottnak sz�m�t� h�reket is folyamatosan k�zl� �jvid�ki r�di�nak a magyarorsz�gi k�zhangulat form�l�s�ban. Vicsek K�roly filmrendez� pedig - a nemr�g elk�sz�lt, �rt�nk haltak meg c�m� dokumentumfilmj�ben megsz�lal� szerb �r�kat id�zve - azt mutatta be, milyen �ri�si hat�ssal voltak a magyarorsz�gi esem�nyek a jeles szerb �r�kra, Dobrica Cosict�l Veljko Petrovicon �t Ivan Ivanjiig.

2006. okt�ber 12.

N�meth Zsolt 1956-ra eml�kezett a New York-i Mid-Atlantic Clubban

A k�z�p-eur�pai n�pek k�z�tti szolidarit�sra, 1956 szellem�re �get� sz�ks�g van a t�rs�g j�v�je szempontj�b�l - err�l besz�lt N�meth Zsolt, az Orsz�ggy�l�s k�l�gyi bizotts�g�nak eln�ke cs�t�rt�k�n a New York-i Mid-Atlantic Clubban.

"Az 1956-os �v vil�goss� tette: a szabads�g, a demokr�cia �s az emberi jogok alapj�n szoros sz�vets�g j�het l�tre Magyarorsz�g �s szomsz�dai k�z�tt" - fogalmazott a politikus a demokrata k�r�kh�z k�zel �ll�, m�sok mellett Richard Holbrook volt amerikai nemzetbiztons�gi f�tan�csad� �s ENSZ-nagyk�vet nev�hez k�thet� rangos szervezet rendezv�ny�n.
N�met Zsolt (Fidesz) vezeti az Orsz�ggy�l�s k�l�gyi �s hat�ron t�li magyarok bizotts�g�nak k�ld�tts�g�t, amely szerd�n �rkezett egyhetes hivatalos l�togat�sra az Egyes�lt �llamokba; a deleg�ci� tagja m�g Szab� Vilmos (MSZP) bizotts�gi aleln�k.

N�meth Zsolt "1956 csod�ja" c�mmel tartott el�ad�s�ban elmondta: 50 �vvel ezel�tt Magyarorsz�g szomsz�dai fesz�lten figyelt�k a forradalom esem�nyeit �s t�bbf�lek�ppen is kifejezt�k szolidarit�sukat. Rom�ni�ban �s Csehszlov�ki�ban sok helyen t�ntet�seket rendeztek, amelyeken a r�szvev�k saj�t orsz�g sz�m�ra is szabads�got k�veteltek.

A k�l�gyi bizotts�g eln�ke r�mutatott: 1956 okt�ber�ben omlott �ssze els� �zben a szovjet-kommunista hatalom a r�gi�ban. S b�r k�t jelent�s demokratikus k�s�rlet is k�vette, 1968-ban a Pr�gai Tavasz idej�n, majd a lengyel Szolidarit�s ir�ny�t�s�val 1980-ban, 1990 el�tt csak egyszer, Magyarorsz�gon d�nt�tt�k meg az egyp�rtrendszert, demokratikus pluralizmust vezettek be, az orsz�g kil�pett a Vars�i Szerz�d�sb�l.

Az 1956-os szabads�gharcosok b�tors�ga �s �ldozata csoda volt a t�rs�gben, ahol az oroszok - a mostani id�kkel szemben - nem g�zvezet�kekkel, hanem harckocsi�gy�kkal biztos�tott�k befoly�sukat. Az �tven �vvel ezel�tti forradalom �r�ks�ge azt k�veteli a mai magyarokt�l, hogy ragaszkodjanak a szabads�ghoz, a f�ggetlens�ghez �s tov�bbra is utas�ts�k el a hazugs�got - mondta N�meth Zsolt.

A k�l�gyi deleg�ci� a tervek szerint cs�t�rt�k�n tal�lkozik George Patakival. New York sz�vets�gi �llam magyar sz�rmaz�s� korm�nyz�ja vezeti majd a forradalom 50. �vfordul�s �nneps�g�n Budapesten r�szt vev� amerikai k�ld�tts�get.

2006. okt�ber 12.

Korm�nysz�viv�: a korm�ny sz�m�ra kiemelten fontos az 1956-os forradalom 50. �vfordul�ja - FRISS�TETT (�j: a korm�nyf� programja)

A korm�ny sz�m�ra kiemelte fontos az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�j�nak meg�nnepl�se - k�z�lte a korm�nysz�viv� cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�j�n, ahol ismertette az okt�ber 20. �s november 4. k�z�tt f�k�nt a f�v�rosban zajl� �nneps�gsorozat esem�nyeit.

Danks Emese elmondta: a minisztereln�k a Kos�ry Domokos �ltal vezetett f�ggetlen eml�kbizotts�g �ltal k�sz�tett programjavaslatokat egyeztette a parlamenti p�rtok vezet�ivel is. Minden rendezv�nyt az 56-os Eml�kbizotts�g egyet�rt�s�vel k�sz�tettek el� - hangs�lyozta, hozz�t�ve, hogy a m�v�szeti koncepci�t Jord�n Tam�s, Rom�n S�ndor �s Mesk� Zsolt dolgozta ki.
A korm�nysz�viv� besz�molt arr�l, hogy az 50. �vfordul� alkalm�b�l mintegy 40 k�lf�ldi magas rang� vend�g, �llam-, �s korm�nyf�k, kir�lyok �rkeznek Magyarorsz�gra, sz�mukra okt�ber 22-�n d�szel�ad�st rendeznek az Operah�zban, ahol besz�det mond S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k �s Heinz Fischer osztr�k �llamf�, majd a Sz�pm�v�szeti M�zeumban tartanak d�szvacsor�t.

A k�lf�ldi vend�gek m�snap r�szt vesznek a nemzeti lobog� felvon�s�n a Kossuth t�ren valamint a Budapest '56 Szabads�g Nyilatkozat elfogad�s�n a Parlamentben.
Danks Emese elmondta, hogy h�tf�t�l az MTV, a Duna Telev�zi�, a TV2 �s az RTL Klub vet�ti az eml�kez�s jegy�ben k�sz�lt rekl�mfilmet is. Ennek �zenete, hogy 1956 mindannyiunk k�z�s t�rt�nete.

A programok k�z�l a korm�nysz�viv� kiemelte a Szabads�g h�se eml�k�rem �tad�s�t '56-os szervezetek �ltal felterjesztett, volt szabads�gharcosok sz�m�ra. Id�n 1.400-an kapj�k meg az eml�k�rmet, 700-at Magyarorsz�gon, 700-at k�lf�ld�n adnak �t okt�ber 20. �s 23. k�z�tt.

Szint�n ezeken a napokon a f�v�rosban a 4-es, 6-os villamos vonal�n k�zlekedik majd a Forradalmi villamos, amely utasokat nem sz�ll�t, hanem az �nneps�gsorozat t�j�koztat�it terjeszti - mondta.

A k�zponti nap esem�nyei k�z�l Danks Emese felh�vta a figyelmet a Szabads�g f�nyei a Parlamentn�l c�m� programra, amelyen d�lut�n f�l hatt�l a f�kly�s megeml�kez�s �s az �nnepi m�sor mellett - mint mondta - eddig soha nem l�tott l�tv�nyelemek lesznek, z�r�sk�nt pedig t�zij�t�k l�that� majd.

F�l nyolckor a Felvonul�si t�ren felavatj�k az 1956-os eml�km�vet, besz�det mond Kos�ry Domokos - tette hozz�.

A korm�nysz�viv� kit�rt arra, hogy okt�ber 24. �s november 2. k�z�tt az orsz�g 19 nagyv�ros�ba a M�zeumvonat '56 viszi el a Hadt�rt�neti M�zeum utaz� eml�kki�ll�t�s�t.

Okt�ber 25-t�l november 4-ig l�that� "Az �n '56-om" c�m� �ri�splak�t p�ly�zat legjobb alkot�sait bemutat� ki�ll�t�s a Kossuth Lajos t�ren, �s egy nappal kor�bban z�r a Nyitott M�zeum '56 a V�rosh�za Parkban, ahol korabeli harci j�rm�veket lehet megtekinteni okt�ber 21-t�l.

Az �nneps�gsorozat november 4-�n Az eml�kez�s �s gy�sz napj�val z�rul, amikor feket�be �lt�zik a H�s�k tere.

Danks Emese elmondta: a r�szletes programok, l�tv�nytervek let�lthet�k a www.19562006.hu internetes oldalr�l.

A korm�nysz�viv� k�rd�sre v�laszolva k�z�lte: a Minisztereln�ki Hivatalnak okt�ber 20. �s november 4. k�z�tt �rv�nyes ter�letfoglal�si enged�lye van a Kossuth t�rre. Arra a felvet�sre, hogy a megeml�kez�sekre mik�nt �r�tik ki a Parlament el�tti teret, ahol t�ntet�sek zajlanak, Danks Emese elmondta: b�znak abban, hogy mindenki meg�rti: az '56-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�nak meg�nnepl�se egy elm�lt �vek legjelent�sebb megnyilv�nul�sa a vil�g el�tt a magyars�g sz�m�ra.

Ugyancsak k�rd�sre v�laszolva Danks Emese elmondta: korm�nyf� okt�ber 23-�n r�szt vesz az �llami lobog� �nnep�lyes felvon�s�n, majd a parlamentben mond besz�det, a Budapest '56 Szabads�g Nyilatkozat elfogad�sa ut�n. Az �nnep el�est�j�n jelen lesz az Operah�zban tartott d�szel�ad�son �s a d�szvacsor�n. Hozz�tette: a tov�bbi r�szletekr�l a j�v� h�ten ad t�j�koztat�st.

Napilapok

2006. okt�ber 6. (Napi Gazdas�g)

K�tsz�zmilli�s t�mogat�st kapott a Szabads�g, szerelem

Csaknem sz�z rendezv�nyt szerveznek az 1956-os forradalom 50. �vfordul�ja alkalm�b�l a k�lf�ldi magyar kultur�lis int�zetek, a megval�s�t�st �sszesen 65 milli� forinttal t�mogatja a Minisztereln�ki Hivatal - jelentette be t�j�koztat�j�n Hiller Istv�n oktat�si �s kultur�lis miniszter. A K�l�gyminiszt�rium 1956 - A szabads�g rem�nye c�mmel tabl�ki�ll�t�st rendezett, amely 18 orsz�gban l�that�. Sz�mos k�pz�-, ipar- �s fot�m�v�szeti ki�ll�t�s tekinthet� meg orsz�gszerte, a Budapesti T�rt�neti M�zeumban p�ld�ul az osztr�k Erich Lessingnek a forradalom idej�n Magyarorsz�gon k�sz�tett k�peit �ll�tott�k ki. T�bb sz�ndarabot �s dokumentumfilmet is bemutatnak, mint a Forr� �sz a hidegh�bor�ban - Magyarorsz�g 1956-ban c�m�t, amelynek forgat�k�nyv�t Rainer M. J�nos t�rt�n�sz �rta. A j�t�kfilmek k�z�l az Andy Vajna producer �ltal jegyzett Szabads�g, szerelem elk�sz�t�s�t az �llam 200 milli� forinttal t�mogatta, ennek bemutat�ja az �vfordul� el�est�j�n, okt�ber 22-�n lesz.
A J�zsef Attila Sz�nh�zban okt�ber 6-�n - Darvasi L�szl� �tirat�ban - G�li J�zsef Szabads�ghegy c�m� darabj�t j�tssz�k, amelynek �rdekess�ge, hogy premierj�t 1956. okt�ber 6-�n tartott�k ugyanott, �s az�ta nem is adt�k el� t�bbsz�r. A jubileum aprop�j�n negyven k�nyv kiad�s�t is t�mogatta a kultur�lis t�rca, p�ld�ul Fejt� Ferenc Az 1956-os a magyar forradalom vagy Pomog�ts B�la �tvenhat csillagai c�m� k�teteit.

2006. okt�ber 6. (N�pszava Online)

Film, sz�nh�z, muzsika 1956-r�l

T�bb, mint egy milli�rd forinttal t�mogat�st ny�jtott az �llam az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium k�zrem�k�d�s�vel az 1956-os forradalomra eml�kez� k�pz�m�v�szeti alkot�sok, irodalmi m�vek, dokumentum- �s j�t�kfilmek, k�zm�vel�d�si programok, konferenci�k l�trej�tt�hez. A n�metorsz�gi magyar kultur�lis �vad, az Ungarischer Akzent k�zpontj�ban is a forradalmi megeml�kez�sek �llnak.
Minden magyar k�z�piskola h�rom, az 1956-os forradalom tan�t�s�hoz felhaszn�lhat� seg�danyagot kap - jelentette be Hiller Istv�n oktat�si �s kultur�lis miniszter cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�j�n. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r �ltal �ssze�ll�tott adatt�r CD-rom form�j�ban jut el az iskol�kba. A m�sik aj�nd�k, a "Forr� �sz a hidegh�bor�ban - Magyarorsz�g 1956" c�m� majd'egy �r�s dokumentumfilm a t�rt�nelmi ismeretterjeszt�s nemes hagyom�nyait k�veti. K�sz�t�i els�sorban az ifjabb nemzed�kekhez k�v�nnak sz�lni. Az 1956-os Int�zet �ltal k�sz�tett film dinamikus, perg� k�psorokkal igyekszik megragadni azok figyelm�t, akik m�r a XXI. sz�zadi vizu�lis k�rnyezetben n�nek fel. Rainer M. J�nos forgat�k�nyve, a film k�pi �s hangz�svil�ga �t�lhet�v� �s �lm�nyszer�v� teszi a t�rt�nelem szik�r t�nyeit. Nemr�giben jelent meg Kieselbach Tam�s m�keresked� kiad�s�ban egy 14 �ves fi� korabeli, k�zzel �rt, rajzolt 1956-os napl�j�nak hasonm�s kiad�sa. A neves gal�ri�s adom�nyak�nt most a k�nyv egy-egy p�ld�nya eljuthat minden magyar k�z�piskol�ba. Hiller Istv�n besz�lt arr�l is, hogy a korszakr�l sz�l� internetes vet�lked�ben nyolcvan csapat k�zd egym�ssal, mely okt�ber 23-�n a hatodik fordul�val z�rul. F�d�jk�nt P�rizsba utazhatnak a nyertes di�kok.
T�bb, mint egy milli�rd forint jutott el a p�ly�z�khoz az Oktat�si �s Kultur�lis Miniszt�rium �s h�tt�rint�zm�nyeinek k�zvet�t�s�vel. K�zt�ri alkot�sokra 145 milli� forintot jutott. Sz�ztizenh�rom �rv�nyes p�ly�zatb�l 63 eml�km� val�sul meg. A M�csarnokban okt�ber 11-�n ny�lik, �s egy h�napig lesz l�that� "Az �t - 1956-2006" c�m� kort�rs magyar k�pz�m�v�szeti ki�ll�t�s. T�bb mint 300 p�ly�z� k�zel 1500 m�v�b�l v�logatta ki a zs�ri azt a 80 alkot�t, akiknek munk�i a zs�ri �ltal felk�rt m�v�szek alkot�saival kieg�sz�lve adj�k a t�rlat anyag�t. K�zm�vel�d�si p�ly�zatok t�mogat�s�ra 60 milli� forint �llt rendelkez�sre, melyb�l 350 rendezv�ny val�sul meg a f�v�rost�l a legkisebb telep�l�sekig. Csaknem �tven milli� forint volt hivatva, hogy sz�nh�zi vil�gunk is megeml�kezz�k az �vfordul�r�l. 26 produkci� j�n l�tre a p�ly�zat seg�ts�g�vel, 11 Budapesten, 12 vid�ken �s kett� a hat�ron t�l. Tegnap mutatt�k be a J�zsef Attila Sz�nh�zban Darvasi L�szl� �tirat�ban G�li J�zsef Szabads�ghegy c�m� sz�nm�v�t. De sz�letett musical is a t�m�ban, 56 csepp v�r c�mmel. Debrecenben Sz�cs G�za Libert� 1956 c�m� darabj�t mutatj�k be Vidny�nszky Attila rendez�s�ben. A produkci�b�l film is k�sz�l. A Moh�csi-testv�rp�r 1956 c�m� alkot�s�t a kaposv�ri Csiky Gergely sz�nh�z mutatja be.
T�z j�t�kfilm t�mogat�s�ra a kult�r��rt felel�s miniszt�rium, a T�rt�nelmi Filmalap�tv�ny �s a Nemzeti Kultur�lis Alap �sszesen t�bb, mint f�l milli�rd forintot juttatott. Ebb�l mintegy 200 milli� forinttal r�szes�lt Goda Krisztina �s Andy Vajna nev�vel f�mjelzett Szabads�g, szerelem c�m� nagyj�t�kfilm, melyet az �vfordul� el�est�j�n mutatnak be. M�r a mozikban van a Mansfeld c�m� alkot�s. T�bb tucat dokumentumfilm is k�sz�lt az �vfordul�ra. Az �sszess�g�ben 20 milli� forinttal t�mogatott t�bb mint negyven irodalmi m� t�bbs�ge id�n �sszel jelenik meg. K�l�n�sen �rdekes Fejt� Ferenc "1956 a magyar forradalom" c�m� k�nyve �s Pomog�ts B�la: "A szabads�gr�l �s a zsarnoks�gr�l" valamint "�tvenhat csillaga" c�m� m�ve. A sajt�t�j�koztat�n Bogyay Kataln az Oktat�si �s Kultur�lis miniszt�rium nemzetk�zi kapcsolatok�rt felel�s szak�llamtitk�ra elmondta, hatalmas sikert aratott New Yorkban az '56-ra eml�keztet� k�t �ri�sposzter. Az int�zetek �sszesen k�zel 100 rendezv�nnyel k�v�nj�k min�l eredm�nyesebben felh�vni a figyelmet e nemzetk�zileg is jelent�s magyar t�rt�nelmi esem�ny 50. �vfordul�j�ra.
Hamvay P�ter
K�pal�: Az Ungarischer Akzent keret�ben sz�mos '56-ra eml�kez� rendezv�nyt tartanak: Stuttgartban nemr�g ny�lt ki�ll�t�s Suba Andor Ferenc fot�m�v�sz '56-os t�m�j� k�peib�l.

2006. okt�ber 6. (Hajd�-Bihari Napl�)

Meg kell ismern�nk 1956-ot!

A forradalom �s szabads�gharc t�rt�net�ben m�g nagyon sok a kutatni �s �rtelmezni val�. 1956 �s eml�kezete c�mmel k�t napos nemzetk�zi t�rt�n�szkonferencia kezd�d�tt p�nteken a Debreceni Egyetemen. A tan�cskoz�son a vid�k forradalm�val, 1956 nemzetk�zi h�tter�vel, valamint a forradalom �r�ks�g�vel foglalkoznak a hazai, valamint amerikai, angliai, rom�niai �s ukrajnai t�rt�n�szek.
A tan�cskoz�s megnyit�j�n Papp Kl�ra, a Debreceni Egyetem T�rt�nelmi int�zet�nek igazgat�ja arra eml�kezett vissza, hogy a hetvenes �vekben milyen �ri�si �lm�ny volt az � �s egyetemista t�rsai sz�m�ra, mikor tan�ruk - a forradalom egykori r�sztvev�je -, Irinyi K�roly megismertette vel�k a debreceni egyetemi di�ks�g 1956-os k�vetel�seit.
A hallgat�k ezekkel akkor is egyet �rtettek, s fel sem foghatt�k, hogyan lehetett e k�vetel�sek miatt embereket meghurcolni, beb�rt�n�zni. A mai debreceni egyetemist�kat egy�bk�nt Filep Tibor Forradalom a debreceni egyetemeken, 1956 c�m� �j k�tete ismertetheti meg az �tven �vvel ezel�tt t�rt�ntekkel.
A konferencia keret�ben 56 fot� 56-r�l c�mmel ki�ll�t�s ny�lt a Debreceni Egyetem f��p�let�nek III. emeleti kering�j�n. A dokumentumokat �s a forradalom napjaiban k�sz�tett f�nyk�pfelv�teleket bemutat� t�rlat okt�ber 12-�ig l�that� az egyetem �p�let�ben, s a tervek szerint okt�ber 13-�t�l a V�rosh�z�n tekinthetik majd meg az �rdekl�d�k.

2006. okt�ber 7. (N�pszabads�g)

1956: Rajk L�szl� �jratemet�se

1956. okt�ber 6-�n komor �s �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt eltemett�k a Munk�smozgalmi Panteonba Rajk L�szl�t �s h�t �vvel kor�bban vele egy�tt kiv�gzett v�dlott-t�rsait.
B�cs�besz�det az akkor hatalmon volt szt�linista �llamp�rt k�t vezet�je mondott, de rajtuk k�v�l megsz�lalt egy olyan volt kommunista �rtelmis�gi, Sz�sz B�la, akit mag�t is a Rajk-p�rben �t�ltek s�lyos b�rt�nb�ntet�sre, s akinek a vil�gh�r� k�nyv�b�l (Minden k�nyszer n�lk�l) nem tanultam kevesebbet, mint a nagy leleplez�k, Ante Ciliga, Panait Istrati, Victor Serge, Boris Souvarine, Valter Krivickij, Nyesztor Mahno, Ruth Fischer, Margarethe Buber-Neumann, Sink� Ervin, Lengyel J�zsef, Aleksandr Wat, Artur London �s Simon Leys (Les Habits neufs du pr�sident Mao) k�nyveib�l - ifj�korom (kilencsz�zhatvanas-hetvenes �vek) mindent eld�nt�, csemp�szett �s dugdosott olvasm�nyaib�l -, hogy ez�ttal csak forradalm�rokat vagy volt forradalm�rokat eml�tsek. K�r, hogy m�g az � �let�tj�r�l is, akit (a nyolcvanas �vekben, Angli�ban) megismertem �s megszerettem, aggaszt� h�rek keringenek. De h�t mindenr�l �s mindenkir�l, akinek k�ze volt a leninista-bolsevik forradalmi mozgalomhoz, aggaszt� h�rek keringenek.
Okt�ber 6-�n, az aradi v�rtan�k napj�n temett�k �jra Rajk L�szl�t �s elvt�rsait. A kiv�gz�s is, a temet�s is trag�dia volt a kommunista (lenini-szt�lini) p�rt sz�m�ra.
A kiv�gz�s az�rt volt trag�dia, ak�rcsak a Buharin-p�r vagy a Sl�nsky-p�r, mert megjelen�tette azt az �vezredes toposz�t a vil�gkult�r�nak, amelyben az �rtatlan igaz embert hal�lra �t�lik a b�n�s�k, akiknek a fej�re jogtalan szentenci�t mondanak ki az �r�stud�k. Ez a toposz vagy k�zhely azt fejezi ki, hogy az �g f�lhatalmaz�sa megsz�nt, ahogy a k�nai �korban mondott�k, avagy a hatalom legitimit�sa megingott, ahogyan ma szok�s mondani.
Sok �rtatlan embert v�geztek ki, �ltek meg vagy �t�ltek lass� hal�lra (a koncentr�ci�s t�borokban), sok embert kergettek k�ts�gbees�sbe, �ngyilkoss�gba, sok embert tettek t�nkre szubtilisabb m�don a szt�lini rendszerek �vtizedeiben, de r�luk nem volt mindenf�le vizsg�lat n�lk�l is nyilv�nval�, hogy �rtatlanok. Rajk L�szl� �s elvt�rsai nemcsak abban voltak �rtatlanok, amivel v�dolt�k �ket, hanem �gybuzg�, purit�n, szigor� papjai �s inkviz�torai voltak a lenini-szt�lini rendszernek. Vil�goss� v�lt, hogy m�r nemcsak az �rtatlans�g nem elegend� ahhoz, hogy a jogi formul�kkal dekor�lt t�rv�nytelen meggyilkoltat�st�l menekedj�k valaki, hanem a h�s�g �s a vakhit se.
Mif�le rendszer ez? - k�rdezhette �s k�rdezte is mindenki. Az els� trag�dia az volt, hogy a minden szolgas�g �s igazs�gtalans�g f�lsz�mol�s�ra f�lesk�d�tt mozgalom a vil�gon minden�tt az elk�pzelhet� legszolgaibb �s legigazs�gtalanabb rezsimeket hozta l�tre, miut�n megd�nt�tte el�deit, az igencsak szolgai �s igazs�gtalan r�gi rezsimeket. Corruptio optimi pessima - mondja a b�lcs r�mai: a legjobb megroml�sa a legrosszabb. A p�r�kben a t�bbs�gi kommunista mozgalom (hiszen voltak olyan kommunista kisebbs�gek m�r 1918-t�l, amelyek elutas�tott�k a hivat�sos forradalm�rokb�l szervezett k�derp�rt diktat�r�j�t, �s �j utakat kerestek-keresnek m�ig, tisztelet nekik) elvesztette a hit�t �s a hitel�t, a b�n�k bevall�sakor - amelyet az �nnep�lyes �jratemet�sek jelk�peztek - pedig elvesztette jogc�m�t a hatalomra.
A lenini-szt�lini rendszer ugyanis, nem l�v�n sem a sz� �kori, se modern �rtelm�ben demokratikus, nem a n�p beleegyez�s�re alap�totta hatalm�t. Ezt a hatalmat csak az igazolhatta volna, ha a (t�vesen) szocialist�nak nevezett rendszer val�ra v�ltotta volna �g�reteit: megval�s�totta volna a kizs�km�nyol�s, elnyom�s, hierarchia, egyenl�tlens�g, nemzetis�gi �ld�z�s, patriarch�lis csal�d �s hamis ideol�gia n�lk�li �j t�rsadalomnak legal�bb a szer�ny kezdem�nyeit - ehelyett pedig elv�gezte a hi�nyz� burzso�zia piszkos munk�j�t az eredeti t�kef�lhalmoz�s minden kegyetlens�g�vel, az iparos�t�s minden gyal�zat�val, terrorral, retteg�ssel, term�szetpuszt�t�ssal, n�pirt�ssal, hazugs�ggal �s megal�ztat�ssal. A korai kapitalizmus nyugaton se gy�zedelmeskedhetett volna az �llam �heztet�, munk�ra k�nyszer�t�, gyarmatos�t� brutalit�sa n�lk�l. A szovjet �s k�nai v�lfaj�, piac n�lk�li, tervez� �llamkapitalizmus azonban t�rt�netileg �s kultur�lisan �sszefon�dott a szocializmus "megv�lt�" - emancip�l�, f�lszabad�t� - vil�gn�zet�vel, amelyt�l ihletve a kommunist�k a t�rt�nelemben egyed�l�ll� h�siess�ggel �s �nmegtagad�ssal harcoltak p�rtjuk z�szlai alatt, hogy azt�n rendszer�k b�rt�neiben �s bit�f�in v�gezz�k. A "megv�lt�s" �g�ret�t megtestes�t� rendszerekr�l kider�lt, hogy csak rezsimek, mint a t�bbi, a hihetetlen �ldozat, amelyet megk�vetelnek, nem szolg�l m�st, csak a vezet� csoport biztons�g�t.
A (t�vesen) szocialist�nak meg kommunist�nak nevezett rezsim 1956-ban - a Szovjetuni� Kommunista P�rtja XX. kongresszus�n �s a Rajk - temet�sen - beismerte, hogy nem kiv�teles.
Beismerte, hogy nem a f�lszabadul�s, az emancip�ci� rem�nye vezette rettent� l�pteit, hanem a f�lt�tlen hatalom osztatlans�g�nak h�vs�gos v�gy- �s r�m�lma.
Ez a beismer�s meg�sta a s�rj�t. Az SZKP XX. kongresszus�nak �s a Rajk - temet�snek a sz�nokai azt mondt�k: "Soha t�bb�!" K�t �vvel k�s�bb megint koncepci�s p�r�k kiss� gondosabban f�st�tt kulissz�i k�z�tt gyilkoltak meg nyilv�nval�an �rtatlan �s s�rig h� kommunista forradalm�rokat. Ekkor m�r nem trag�dia, hanem tandr�ma volt a m�p�r�k m�faja. Ekkor m�r nem az emberis�g �vsz�zados �lm�r�l tudt�k meg azok, akik f�lig-meddig hittek m�g benne, hogy ennek az �lomnak semmi k�ze azokhoz, akik mindenfajta r�gi rendszer, ancien r�gime m�dj�ra a "b�ke", a "rend", a "stabilit�s", az "egys�g" kiv�lts�g�rz� �s �llag�rz�, m�lyen konzervat�v "rendeszm�it" v�dik m�r, s hatalmukon k�v�l a m�r berendezkedett, meg�llapodott uralkod� oszt�ly - "az �j oszt�ly" - otthonoss�g�t, bels� kult�r�j�t meg a ki�resedett, egyre tartalmatlanabb "kommunista" r�tusait �s liturgikus nyelv�t.
�mde 1956. okt�ber 6-�n a gy�szol� gy�lekezetben sokan - tal�n a legt�bben - m�g igazh�v�k voltak. Azt rem�lt�k, a katarzis megtiszt�tja majd "a mozgalmat", amely visszat�rhet sohasem volt �rtatlans�g�hoz, s nem tudt�k, hogy 1956 nyar�nak b�tor �hajai (jobb �s t�bb �tel, a rend�ri �nk�ny �s a folytonos Justizmord megsz�ntet�se, a szervilizmus �s a parancsolgat�s v�ge, a korl�tozott, rendszerh� b�r�lat enged�lyez�se, szabadabb �s t�rgyilagosabb t�j�koz�d�s, egy kis hittan, egy kis nemzeti �n�rzet, haj�utak B�csbe) egyszerre igen szer�nyek, jellemz�ek minden parancsuralom alattval�inak �s �ldozatainak k�v�ns�gaira, s nem kommunist�k vagy antikommunist�k, hanem egyszer�en csak a zsarnokok �s a zsarnoks�g megjuh�sz�t�s�t szeretn�k el�rni. A kommunista - vagy ha tetszik, id�z�jelben: "kommunista" - igazh�v�k nem szerett�k volna ennyivel be�rni, s mivel nem gondolt�k �t rendszer�k jelleg�t, t�rekv�seik, kezdem�nyez�seik nem voltak saj�tosan szocialista, hanem �ltal�nosan demokratikus jelleg�ek, a t�k�s mag�ntulajdon n�lk�li szoci�lis �llamot h�zas�tott�k volna �ssze sz�l�sszabads�ggal, n�mi pluralizmussal, teh�t �gysz�lv�n �jra f�ltal�lt�k az 1914 el�tti szoci�ldemokr�ci�t.
1956 egyetlen autentikusan szocialista elem�hez - a voltak�ppen a november 4-ei szovjet bevonul�s ut�n kibontakozott, meger�s�d�tt munk�stan�csokhoz - az igazhit� kommunista forradalm�roknak �s �rtelmis�gieknek nem sok k�z�k volt (b�r valamennyi volt).
Rajk L�szl�nak �s elvt�rsainak a tev�kenys�g�ben szinte semmi nem volt, ami arra utalt volna, hogy rokonszenvezhettek volna 1956 nyar�nak �s �sz�nek k�vetel�seivel. �ppen ez�rt volt temet�s�k vil�gt�rt�nelmi jelent�s�g�. Megmutatta a huszadik sz�zad egyik legfontosabb, ma m�r elk�pzelhetetlen erej� hit�nek, a kommunista vakhitnek a rombol�, �ngyilkos jelleg�t. Mert mind Rajk L�szl�nak �s elvt�rsainak a nemcsak mor�lisan, de politikailag �s logikailag (m�g a legcinikusabb hatalmi logik�val se) nem igazolhat� "t�rv�nyes" meggyilkol�sa, mind megmagyar�zhatatlan �jratemet�s�k ugyanazt mondta: ezek m�g a testv�reiket is meg�lik.
Az erk�lcsi f�lh�borod�s hatalmas volt, ugyanakkor �gysz�lv�n politikamentes. Nem vetette f�l a f�lhalmoz� - iparos�t� - moderniz�l� diktat�ra �sszef�gg�s�t a legegyszer�bb m�lt�nyoss�g elveinek f�lr�g�s�val, csak a hatalom �s az ideol�gia szf�r�j�ban akart megtisztul�st. A "demokratikus szocializmus" ekkor nem jelentett m�st, mint hogy ezut�n jobbak lesz�nk, tisztess�gesebbek �s egy�tt�rz�bbek. Ennek a komoly �s meghat� �hajnak nem volt, nem lehetett politikai form�ja - maga a forradalom se ment t�l az �llami tulajdonnal �s tervez�ssel �sszeboron�lt plur�lis �s �nigazgat�i (munk�stan�csos) vegyes alkotm�ny 1918-b�l (N�metorsz�gb�l �s Ausztri�b�l) ismert, akkor is els�p�rt k�vetel�sein. A szovjet megsz�ll�s azt�n lehetetlenn� tette megtudnunk, l�trej�hetett volna-e valami �j ebb�l a katarzisb�l.
A forradalom m�r nem volt a kommunista vil�grendszer �s vil�gmozgalom mintegy "bels�" trag�di�ja. De a Rajk - temet�s m�g az volt. �s minden t�rt�neti �s gondolati distanci�nk ellen�re ismerj�k el tisztess�ggel, hogy ez val�di trag�dia volt. Mit lehetett elvenni azokt�l, akik m�r minden�ket odaadt�k?
Mi m�r ne vegy�nk el t�l�k semmi t�bbet. Vir�got tal�n m�r csal�dtagok se visznek Rajk L�szl� s�rj�ra, mert a Munk�smozgalmi Panteonb�l elvitette f�ldi maradv�nyait a fia, aki nem akarta, hogy K�d�r J�nossal egy hely�tt nyugodjanak. Ez is egy v�gs�, komor, shakespeare-i von�s, a s�ron t�li bossz�, a s�ron t�li harag. A mor�lon t�li nagys�g - ebbe polg�ri korunk m�r nem mer belegondolni.
Emberf�l�tti h�siess�g, emberf�l�tti kegyetlens�g, embernek elviselhetetlen sz�gyen. A rem�ny buk�sa - ez akkor is megrend�t�, ha visszah�k�l�nk a rem�ny v�res kez� hordoz�it�l.
A cikk illusztr�ci�jak�nt megjelen� fot�k id. Berk� P�l felv�telei. A k�pek k�sz�t�je f�nyk�pez�g�ppel a kez�ben j�rta Budapest utc�it 1956 okt�ber�ben, eg�szen november elej�ig. A felv�teleken a Rajk L�szl� �s m�rt�rt�rsai �jratemet�s�re igyekv� budapestiek, a szertart�s r�sztvev�i, illetve az �zvegy, Rajk J�lia �s ifjabb Rajk L�szl� l�that�. A z�r�k�p a n�gy s�rhantot mutatja a Fiumei �ti temet�ben, az els� s�rokat a k�s�bbi Munk�smozgalmi Panteon hely�n.

2006. okt�ber 7. (D�lmagyarorsz�g)

Szegeden kezd�d�tt a forradalom - Itt alak�tott�k meg a MEFESZ-t 1956-ban

Szeged ker�lj�n be a t�rt�nelembe, tegy�k hely�re az itt t�rt�nteket! Ez a jelent�s�ge annak, hogy f�lid�zz�k a Tisza-parti egyetemi v�ros 1956-os napjait, s az elm�lt f�l �vsz�zadot - v�li Kiss Tam�s, a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Sz�vets�ge (MEFESZ) egyik alap�t�ja, a jog�sz, aki civil szervezetek tagjak�nt �s k�zhivatalnokk�nt is oly sokat tett �s ma is dolgozik 1956 rehabilit�l�s��rt.
- �n volt az els�, aki engem ezzel a t�m�val megkeresett 1989-ben - eml�keztetett akkori balassagyarmati besz�lget�s�nkre, mik�zben 2006 nyar�n balatonedericsi h�z�ban pip�ra gy�jtott Kiss Tam�s. - Miut�n akkor elk�sz�lt az interj�, sz�momra kider�lt: azt, ami n�h�ny nappal a forradalom kit�r�se el�tt Szegeden t�rt�nt, csak n�h�ny mondattal int�zik el az 1956-ra eml�kez�k, de m�g a kort kutat� t�rt�n�szek is.

�j szervezet sz�letik
- �letem meghat�roz� helysz�ne Szeged: vagy az�rt, mert erre voltam b�szke, vagy az�rt, mert emiatt kellett befognom a sz�mat - �sszegzi "sz�gedis�ge" l�nyeg�t �56 els�sz�m� tan�ja, aki szerint eml�ket kell �ll�tani a ritka t�rt�nelmi pillanatnak: vid�ken �s nem Budapesten kezd�d�tt az 1956-os forradalom.
- Az orosz nyelv fakultat�v oktat�sa �rdek�ben bojkottra sz�l�tott f�l egy felh�v�s - budapesti joghallgat�k al��r�ssal. Nekem Lejt�nyi Andr�s bar�tom mutatta meg az egyoldalas stencilezett f�lh�v�st - id�zte f�l azt a mozzanatot, aminek hat�s�ra kimondta: "Te, Andris! Rendben van, hogy ne menj�nk az orosz�r�ra. De ez kev�s. Alak�tsunk egy di�kszervezetet!" Elrohantak k�z�s bar�tjukhoz, T�th Imr�hez, s h�rmasban tov�bbgondolt�k az �tletet. H�rom nap alatt Szeged �sszes egyetemi hallgat�ja arr�l besz�lt, hogy "k�ne csin�lni valamit". Nem is gondolt�k, mennyire kap�ra j�n, hogy okt�ber 16-�ra nagygy�l�st h�vott �ssze az egyetlen p�rt akkori egyetlen ifj�s�gi szervezete, a DISZ.
- A DISZ le akarta csillap�tani a ny�zsg�st. De nem jelentek meg az audit�rium maximumban az ifj�s�gi �s p�rtvezet�k, erre - nem tudok m�sk�pp fogalmazni, mint hogy: pof�tlanul - kivonultunk az oktat�i pulpitusra, s bejelentett�k: "�j di�kszervezetet alak�tottunk. Mit sz�ltok hozz�?" Egy kis bizonytalankod�s, n�h�ny k�zbesz�l�s ut�n megalak�tottnak nyilv�n�tottuk a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Sz�vets�g�t, a MEFESZ-t - id�zi f�l a R�kosi-rendszer elleni els� f�ggetlen szervezet sz�let�s�nek t�rt�net�t az alap�t�.
- Az orosz nyelv fakultat�v oktat�sa mellett bekiab�l�sok hangzottak el a marxizmusr�l �s a katonai oktat�sr�l, a di�k- j�l�ti bizotts�gr�l. Valaki azt mondta: politikai k�vetel�seket is t�zz�nk z�szl�ra. Megsz�lalt T�th Imre mellettem: "Az nem lesz j�, mert mi nem politiz�lunk." Erre �n: "V�rd meg, hogy mit akar a t�bbi! Szavazzon k�zfeltart�ssal, aki politikai k�vetel�seket is akar!" Erre szinte mindenki f�ltartotta a kez�t. "Mit javasoltok?" - k�rdeztem. - Erre j�tt, hogy "Nagy Imr�t a korm�nyba!", "Kossuth c�mert!" A v�g�n: "Az orosz csapatok kivonul�s�t!" Vagyis a nagygy�l�s onnan indult, hogy lesz egy di�k �rdekv�delmi szervezet, de v�g�re megalakult egy �j szervezet, amelyik politikai c�lkit�z�seket is megfogalmazott. Teh�t k�t �r�val kor�bban nem tudtam, hogy az �l�re �llok a k�vetel�snek: "Vonj�k ki az orosz csapatokat!" - sz�mol be a fordulat fordulatair�l az egykori di�kvezet�.

Orsz�gos mozgalom
- "Csatlakozzatok!" c�mmel okt�ber 17-�n k�ldt�k el a felh�v�sunkat az orsz�g k�l�nb�z� egyetemeire - ismer�s�knek. Okt�ber 20-�n elhat�roztuk, hogy az egyetemi v�rosokba a MEFESZ k�ld�ttei mennek, s elosztottuk a feladatokat, a 18 f�s MEFESZ - vezet�s�gb�l ki hova utazik. (Lejt�nyi �s �n ment�nk Pestre, azt�n G�d�ll�re.) Azzal a c�llal indultunk mindny�jan, hogy f�lvegy�k a kapcsolatot az ottani egyetemist�kkal. Ez szombaton t�rt�nt. Fogalmunk se volt, hogy h�tf�re, okt�ber 22-re az egyetemi DISZ- �s p�rtvezet�s h�vott �ssze gy�l�st - vagy p�rtk�zponti, vagy miniszt�riumi utas�t�sra -, hallv�n a szegedi hangulatr�l, azzal a c�llal, hogy csendes�tse le a di�ks�got.
Teh�t az orsz�g �sszes egyetem�n ugyanaz a menetrend: a helyi DISZ-, vagy p�rtvezet�s �sszeh�vja a h�t els� tan�t�si napj�ra a di�kgy�l�st, elkezdik a sz�veget, mire f�lsz�lal a szegedi k�ld�tt, s a hallottak hat�s�ra az �sszegy�lt di�ks�g kiveszi a hatalmat a helyi hatalom kez�b�l.
- Ennek hat�soss�g�t jelzi a m�egyetemi hat�rozat, ami �gy kezd�dik: "Csatlakozunk a szegedi egyetemist�k javaslat�hoz, mi is megalak�tjuk a MEFESZ-t, s k�vetelj�k..." - s e k�vetel�sek nagyj�b�l megism�tlik a szegedi f�lvet�seket, kicsit m�s hangs�llyal �s sorrendben - id�zte f�l a m�egyetemen t�rt�nteket Kiss Tam�s. - Okt�ber 23-�n r�szt vett�nk a pesti t�ntet�sen. Akkor m�r nem Szeged, hanem Budapest volt az esem�nyek, a forradalom k�zpontja.

K�vetel�sekb�l hi�ny
A forradalom ut�n Szegeden perbe fogt�k a MEFESZ-vezet�ket. Kiss Tam�s �s T�th Imre b�rt�nbe ker�lt. Lejt�nyi Andr�s k�lf�ldre menek�lt.
- Csak egyes szakaszokat t�rtak f�l 1956 t�rt�net�b�l, de az eg�sznek nincs egys�ges, "k�zponti" �rt�kel�se - fogalmazott 1956 els� di�kvezet�je. - Ez�rt keverik a fogalmakat: forradalomr�l, szabads�gharcr�l besz�lnek; meg�rj�k a pesti sr�cok �s az utcai harcok t�rt�net�t. De ezekb�l a le�r�sokb�l a l�nyeg hi�nyzik: az, hogy alulr�l indult minden, mert az egyszer�, �nmag�t belelkes�t�, utc�ra vonul� ember akarata d�nt�tt el mindent. �gy '56 l�nyege, a hatalomgyakorl�s m�dszere, a n�phatalom az, ami hi�nyzik - az 1990-t�l, a rendszerv�ltoz�st�l indul� id�szak k�z�let�nek szervez�s�b�l is. (Az interj� teljes terjedelm�ben �jsz�szi Ilona: A szabads�g pillang�ja. 1956 Szegeden, az egyetemen c�m� k�nyv�ben olvashat�.)

Dokumentumj�t�k
A MEFESZ szegedi sz�let�s�t dokumentumj�t�kban id�zik f�l a mai egyetemist�k okt�ber 16-�n 16 �rakor az audit�rium maximumban. A Magyar Irodalmi Kreat�v Sz�npad (MIKSZ) amat�r sz�nh�zi csoport e produkci�j�r�l, illetve 1956 els� f�ggetlen szervezet�r�l a TiszapART Kultur�lis Telev�zi� dokumentumfilmet k�sz�t. Az el�ad�s rendez�je, S�ndor J�nos a szerepl�k munk�j�t ir�ny�tva azt �rezte a legszebb pillanatnak, amikor a di�kok m�r nem csak felolvast�k, hanem meg�lt�k a f�l �vsz�zaddal ezel�tt t�rt�nteket. A MEFESZ megalak�t�sa �s k�vetel�sei pontokba foglal�sa volt 1956 kov�sza. A dokumentumj�t�kban Kiss Tam�s alakj�t Szab� M�t� (k�p�nk�n), t�rt�nelem szakos di�k alak�tja. Azt mondja, 1956-ban f�szerep jutott az egyetemist�knak, mert egy fiatalnak nincs annyi vesztenival�ja, mint egy feln�ttnek, ez�rt b�trabban k�vetelhet i a v�ltoz�st.

2006. okt�ber 7. (Zalai H�rlap)

Gyerekl�nyk�nt a t�ntet�k k�zt

Ahogy k�zeledik az 56-os �vfordul�, j�nnek el� az eml�kek. Ehhez hozz�j�rulnak a mai esem�nyek is. Tanul�k voltunk a ruhagy�rban, s okt�ber 26-�n j�ttek �rt�nk a felvonul�k, hogy csatlakozzunk hozz�juk... - �rja r�vid visszaeml�kez�s�ben Nemes G�z�n�, Kiss Ilona.
Kor�bban is �rzett m�r k�sztet�st arra, hogy pap�rra vesse eml�keit, �m a v�gs� l�k�st a zalaegerszegi G�cseji M�zeum Elrejtett t�rt�nelem c�m� fot�ki�ll�t�sa adta meg sz�m�ra. A t�rlat dr. Szentmih�lyi Imre - a m�zeum els� igazgat�ja - szerencs�sen el�ker�lt '56-os fot�it mutatta be, amelyek majd f�l �vsz�zadon �t egy hajdinah�ntol� m�ly�n v�rtak a megtal�l� k�zre. Lapunk besz�molt az esetr�l, s tolm�csoltuk a szakemberek azon k�r�s�t is, hogy szem�lyes m�ltid�z�s c�lj�b�l jelentkezzenek mindazok, akik magukra ismernek a fot�kon vagy r�szt vettek a megmozdul�sokon.
- Az utols� napon tudtam megn�zni a ki�ll�t�st, s el�t�rt bel�lem minden, amit '56 okt�ber 26-�n �s december 12-�n a t�ntet�seken �reztem - mondja a nyugd�jas h�lgy, aki v�llalkozott r�, hogy felid�zze a 16 �vesen �t�lteket. A forradalom kit�r�se ut�n el�sz�r okt�ber 26-�n mentek �rt�k a ruhagy�rba az aut�jav�t� k�vetei, hogy csatlakozzanak a vonul�khoz.
- Magunkt�l nem is akartunk annyira menni, de h�t h�vtak benn�nket. Vonultunk v�gig a v�roson �s skand�ltuk, hogy: �ljen a haza, az oroszok menjenek haza! Voltak, akik a v�r�s csillagokat szedt�k le a k�z�p�letekr�l vagy meg�lltak egy-egy elvt�rs lak�s�n�l, s kiab�ltak: dugd ki a fejed! Sokan csak n�ztek benn�nket a j�rd�r�l. J� p�r �v m�lva valaki megsz�l�tott: majd besz�lek az �rdekedben, hogy mit kiab�lt�l '56-ban... Nagyon megijedtem, nem is mertem tiltakozni.
M�sodszor december 12-�n vonultak az utc�ra, e napon �s 13-�n k�sz�ltek Szentmih�lyi Imre felv�telei.
- Az a h�r j�rta, hogy az oroszok el akarj�k foglalni a post�t. Nek�nk, k�t oszt�lynyi varr�n� tanul�nak az oktat�nk sz�lt: gyerekek, pakoljatok, megy�nk... Mi meg ment�nk, pedig akkor m�r minden�tt orosz csapatok voltak. Eml�kszem, az oktat�nk nagyon s�padt volt, arra gondolhatott, hogy �rt�nk is felel�s. De mi fiatalok voltunk, nem sz�moltunk a vesz�llyel. Addig nem is f�lt�nk, am�g a tankok meg nem jelentek. Ma, ah�nyszor elmegyek a Posta el�tt, csak n�zem a teret, hogyan is f�rt�nk el ott. Nem az�rt, mert olyan sokan voltunk, hanem mert alighogy �sszegy�lt�nk, az orosz tankok teljesen k�rbez�rtak benn�nket. A cs�veiket r�nk ir�ny�tott�k, borzalmas volt az a retteg�s, vajon l�nek-e... Csendben voltunk, nem kiab�ltunk, tal�n ez�rt is engedtek el benn�nket azt�n. De k�zben k�nnyg�zt dobtak k�z�nk, sz�rny� volt, cs�pte a szememet, akkor m�r azt n�zt�k, merre tudn�nk elmenek�lni. Nem tarthatott t�l sok�ig, tal�n ha f�l �r�n �t, de akkor egy �r�kk�val�s�gnak t�nt. Azt a f�lelmet nem lehet le�rni, csak �t�lni. Az j�rt a fejemben, ha innen �lve hazajutok, soha t�bb� nem megyek t�ntetni. Azt�n egyszer csak elh�z�dtak a tankok... Nem is sejtett�k, hogy valaki f�nyk�pez, ki gondolt volna ilyen mer�szs�gre. Most, a ki�ll�t�son tudtam meg, hogy Szentmih�lyi Imre az eg�szs�gh�z torny�b�l, majd a m�zeum akkori �p�let�b�l (Kazinczy t�r 1.) fot�zott. Mi ott �lltunk a Belfegor el�tt (Budapest Bank), a k�peken nem l�tszunk, de ott voltunk. M�snap zajlott a ruhagy�ri munk�sn�k n�ma gy�szf�tyolos t�ntet�se, azon m�r nem vett�nk r�szt. De l�ttam �ket a Cs�ny-szoborn�l, fekete selymeket viseltek. �n az �llom�sra siettem, vid�kr�l j�rtam be, �r�ltem hogy van vonat, hiszen akkoriban el�fordult, hogy gyalog tettem meg hazafel� Bakt�tt�sig a 20 kilom�tert. A sz�leim sok�ig nagyon f�ltettek. Rem�lt�k, hogy nem lesz b�nt�d�sunk, fegyver�nk nem volt, nem dob�ltunk semmit, de a retteg�s sok�ig elk�s�rt. �gy �rzem, egy picit mi is h�s�kk� lett�nk akkor.
Ilona 18 �ven �t dolgozott m�g a ruhagy�rban varr�n�k�nt, majd �jabb tanulm�nyok ut�n min�s�gellen�rk�nt t�nykedett a kereskedelemben. K�zben f�rjhez ment, felnevelt�k fiukat, de nem nagyon mes�lt neki a t�rt�ntekr�l. Az�ta sem politiz�l.

2006. okt�ber 7. (Fej�r Megyei H�rlap)

El�g volt a politik�b�l!

R�g�ta szerette volna m�r leforgatni azt a filmet, amely v�g�l 2004-ben k�sz�lt el. A temetetlen halott Nagy Imre utols� napjair�l sz�l, s noha vit�kat is kiv�ltott, �ltal�ban tetsz�ssel fogadt�k. A rendez�, M�sz�ros M�rta nemr�giben Feh�rv�ron j�rt, ekkor k�rdezt�k filmj�r�l, eml�keir�l, terveir�l.

- Gondolta, hogy ilyen lesz az az �sz, amikor v�lasztunk, �s a forradalom 50. �vfordul�j�t �nnepelj�k?

- N�zze, most mondhatn�m, rem�ltem, hogy nem, de ez �gy nem lenne igaz. Csak egy filmrendez� vagyok, nem politikus, de el�g sok mindent l�ttam, �t�ltem m�r, �gy sejtettem, hogy nem lesz b�ke. �gy l�tom, hogy �ppen azok nincsenek benne a k�pben, a t�rt�n�sekben, akik val�ban r�szesei voltak '56-nak, val�ban megs�nylett�k a t�rt�nteket, akik nagyon rosszul j�rtak �s mindig is rosszul j�rnak. J�ban vagyok Rainer M. J�nos t�rt�n�sszel, az 56-os int�zet igazgat�j�val, gyakran besz�ltem Schmidt M�ri�val, a Terror H�za igazgat�j�val, aki m�s �ll�spontot k�pvisel, �s persze Nagy Erzs�bettel �s csal�dj�val is, �k is m�sk�nt l�tj�k, �lik meg a t�rt�nteket. R� kellett j�nn�m, hogy itt ez�gyben nem fognak megegyezni vagy megb�k�lni. Vagy csak nagyon sok�. Egyr�szt id�ben nagyon k�zel vannak m�g a t�rt�n�sek, m�s szempontb�l viszont m�r nagyon t�vol, s a 30 �v hazugs�gai, elhallgat�sai, amelyek sokakban m�lni nem akar� s�relmeket, indulatokat halmoztak fel. Ez a 15-16 �v pedig kev�s volt, hogy ezeket valahogy oldani tudj�k.

- Rainer M. J�nost eml�tette. Filmj�hez felhaszn�lta a Nagy Imr�r�l sz�l� tanulm�ny�t?

- Elolvastam a tanulm�nyt. � r�szletesen foglalkozik az el�zm�nyekkel is, a 20-as, 30-as �vekt�l kezdve. Azzal p�ld�ul, hogy Magyarorsz�gon igazi baloldal nem volt. Jalta ut�n Szt�lin tudta m�r, hogy mi k�vetkezik, s a keleti t�mb orsz�gainak �l�re a maga k�r� gy�jt�tt embereket, a moszkovit�kat akarta �ltetni. K�zt�k R�kosi M�ty�st, aki zsid� volt, s Szt�lin nem szerette ugyan a zsid�kat, de tudta, hogy a Horthy-korszakban 16 �vig beb�rt�nz�tt R�kosi emblematikus figura.

- Nagy Imre �sszetettebb figura. Kommunista volt, de fontosabb volt sz�m�ra paraszti sz�rmaz�sa, a forradalom idej�n-ut�n pedig igazi nagyform�tum� �llamf�rfiv� v�lik. �gy tudom, �n�k szem�lyesen is tal�lkoztak, t�bbsz�r is.

- Fiatal l�nyk�nt ismertem meg, kedves ember volt. El�t�tt az akkori kommunista �tlagt�l, a h�tk�znapi �letben nem haszn�lta a merev szlogeneket, m�sk�pp is �lt�z�tt, mint akkor a komcsik. Sz�v� is tett�k ezt. Hol kiz�rt�k a p�rtb�l, hol visszavett�k. Mindig is b�szke volt sz�rmaz�s�ra, a munk�soszt�ly nem nagyon �rdekelte, a prolet�rdiktat�ra sz�t sem haszn�lta.

- F�rje, Jan Nowicki alak�tja Nagy Imr�t, igen hitelesen. M�gis, nem k�rdezt�k, mi�rt nem magyar sz�n�sszel forgat?

- Majdnem harminc �ve �l�nk egy�tt. Janek viszonylag j�l ismeri Magyarorsz�got. � nagy sz�n�sz Lengyelorsz�gban, sz�npadon is. Az volt a gondom, hogy nem tal�ltam itthon olyan 60-65 �ves sz�n�szt, aki alkalmas lett volna a szerepre. A nagy, elismert sz�n�szek t�l �regek vagy t�l fiatalok lettek volna. Felaj�nlottam Janeknek a szerepet, mire � az felelte, ne h�ly�skedjek, a magyarok fel fognak h�borodni.

- Felh�borodtak?

- N�h�nyan kicsit fanyalogtak, de felh�borod�s nem volt. Nowickit szeretik Magyarorsz�gon, r�ad�sul igazi profi. K�pes volt h�zni 20 kil�t, majd lefogyni 18 kil�t a hiteless�g �rdek�ben.

- A Kisvilm�val befejezte �n�letrajzi ihlet�s� Napl�-sorozat�t. Az utols� film a kirg�ziai �lm�nyeir�l sz�l, ahol sz�leivel 1935-1946 k�z�tt �lt. Mikor tudta meg, hogy �desapj�t, M�sz�ros L�szl� szobr�szm�v�szt mikor likvid�lt�k?

- �gy 6-7 �ve, az ottani forgat�s el�tt a kirg�z k�zt�rsas�gi eln�k adta oda azt a jegyz�k�nyvet, amely tan�skodik a hal�los �t�letr�l, a goly� �ltali kiv�gz�sr�l. A rehabilit�ci�ja m�r az �tvenes �vekben megt�rt�nt, de v�gig azt mondt�k, hogy 42-ben, 44-ben vagy 45-ben halt meg, elvitt�k a Gul�gra �s �gy tov�bb. Kider�lt, hogy az 1938-as letart�ztat�sa ut�n 3 h�nappal kiv�gezt�k. Az is benne van a jegyz�k�nyvben, hogy ketten voltak ott magyarok. � �s Uitz B�la, aki ap�mat oda h�vta. Az is benne van a jegyz�k�nyvben, hogy ap�mat Uitz �rulta el.

- A moszkvai �llami filmf�iskol�n v�gzett 1956-ban. 1958-ban f�rjhez ment Jancs� Mikl�shoz. �n is, � is el�g k�s�n forgatott nagyj�t�kfilmet. Nem kaptak lehet�s�get?

- Mikl�s mindig is a filmnyelv meg�j�t�ja volt, m�r a kisfilmjeivel is nagyon megel�zte a kor�t. �rtetlen�l fogadt�k, r� is s�t�tt�k a b�lyeget, hogy tehets�gtelen �s zavaros. A kapcsolatunk sz�vets�g is volt, seg�tettem �t. Megcsin�lta '63-ban az Old�s �s k�t�st, azt�n az �gy j�ttemet, a Szeg�nyleg�nyeket �s a t�bbit. � lett a nagy Jancs� Mikl�s. �n voltam az els� filmrendez�n�, s miut�n Magyarorsz�g feud�lis orsz�g, a n�knek nem volt k�nny� ezen a p�ly�n sem. A magyar film viszont akkor nagyon j�, h�res volt, s megengedt�k azt a luxust, hogy filmet k�sz�tsek. Az Elt�vozott nap 1968-ban sikert aratott, P�rizsban is hetekig vet�tett�k. S j�tt a t�bbi film. Jancs� azt�n Olaszorsz�gba ment p�r �vre, vil�gkarriert akart, volt egy kapcsolata is, �n pedig tal�koztam Nowickival.

- Olvastam egy �j filmterv�t. Hanna Wende a c�me. Hihetetlen, elk�peszt� sztori, egy sz�zad t�rt�nete. Viszont biztos nagyon sok p�nz kell hozz�. Meg tudja csin�lni?

- H�t ez az, m�g az el�k�sz�t�sre sem kaptam p�nzt. Nincs m�r er�m k�zdeni. Van tervem, amit Lengyelorsz�gban akarok megcsin�lni, itthon pedig egy mai t�m�j� filmet szeretn�k k�sz�teni. N�kr�l sz�l, bar�ts�gr�l, szerelemr�l, anya-l�ny kapcsolatr�l. El�g volt a politik�b�l! K�sz a forgat�k�nyv, �s tal�n kapunk az el�k�sz�t�sre is egy kis p�nzt. A mosoly albuma a jelenlegi c�me. A r�gi M�sz�ros-filmekre eml�keztet, vadabb kivitelben, valamelyest Almod�var st�lus�ban.

2006. okt�ber 7. (Kisalf�ld)

�l� eml�kek �tvenhatr�l

Halottak, sz�tl�tt, ki�gett h�zak, tankok a budapesti utc�n. A forradalom megr�z� k�pei. Wennesz L�szl� 1956. okt�ber v�g�n k�sz�tette azokat a fot�kat, amelyeket Gy�r�tt, a Pet�fi S�ndor M�vel�d�si H�zban rendezett ki�ll�t�s�n f�l �vsz�zad ut�n el�sz�r mutat be a k�z�ns�gnek.
Tizennyolc �vesen ker�lt az esem�nyek s�r�j�be. Wennesz L�szl� 1956. okt�ber 26-�n reggel hi�ba v�rta a megszokott vonatot, hogy di�kt�rsaival egy�tt Gy�rbe utazzanak. R�vid t�tov�z�s ut�n a vas�t�llom�st�l magyar z�szl�val, Kossuth-n�t�kat �nekelve v�gigvonultak a falun, majd a fiatalember a tan�csh�za el�tt elszavalta a "Nemzeti dal"-t. Az esti ifj�s�gi nagygy�l�sen megv�lasztott�k a forradalmi tan�cs eln�k�v�, m�snap Gy�rben a Dun�nt�li Ifj�s�gi Tan�cs egyik vezet� munkat�rsa lett.
- A B�csb�l �rkez� gy�gyszer- �s �lelmiszer-sz�ll�tm�nyokat raktuk le a vasutaskult�rh�zban, majd az �n feladatom volt, hogy a l�tfontoss�g� k�ldem�ny miel�bb tov�bbjusson Budapestre - eml�kezett az �tven �vvel ezel�tt t�rt�ntekre Wennesz L�szl�. - Az egyik ilyen �t alkalm�val magammal vittem a f�nyk�pez�g�pemet �s meg�r�k�tettem a megr�z� l�tv�nyt, ami a f�v�rosban fogadott. H�bor�s ostrom k�peivel kellett szembes�ln�m: az utc�n holttestek hevertek, ki�gett tankok feket�llettek minden�tt, a sz�tl�tt oromzat� h�zakb�l f�st �s por sziv�rgott... Mindezek ellen�re �nfeledt napokat �lt�nk �t, de nem voltunk h�s�k, csak tett�k, amit r�nk szabott a sors.
Wennesz L�szl�, miut�n t�bb bar�tj�t "�sszeszedt�k", november 30-�n jobbnak l�tta, ha elindul a hat�rnak. Sopronn�l hagyta el az orsz�got, r�vid ausztriai tart�zkod�s ut�n Sv�dorsz�gba ment tov�bb, ott letelepedett. �vtizedekig �p�t�szm�rn�kk�nt dolgozott, k�rh�zakat, eg�szs�g�gyi int�zm�nyeket tervezett. Nyugd�jaz�sa ut�n j�tt haza sz�l�f�ldj�re.
- �tven �vig �riztem a k�peket. Vittem magammal annak idej�n a negat�vokat is, �s vittem t�bbek k�z�tt a gy�ri Haz�nk, a Gy�r-Sopron Megyei H�rlap korabeli sz�mait is. �gy gondoltam, hogy a f�l �vsz�zados jubileum szinte k�telez arra, hogy ezeket a relikvi�kat hazahozzam �s megmutassam m�soknak is. Megosszam azokat az eml�keket, amelyek az eg�sz �letemet meghat�rozt�k.

2006. okt�ber 7. (Kisalf�ld)

Ausztriai szimp�zium 1956-r�l

Vas�rnap a Halbturni (F�ltorony) Kult�regyes�let az Osztr�k-Magyar Bar�ti T�rsas�ggal kar�ltve szimp�ziumot rendez a magyar forradalom 50. �vfordul�ja alkalm�b�l. Politikusok, t�rt�n�szek, szemtan�k id�zik fel az egykori esem�nyeket, besz�lnek azok k�vetkezm�nyeir�l, �s elemzik Magyarorsz�g szerep�t a mai Egyes�lt Eur�p�ban.
A rendezv�ny 10 �rakor dr. V�rszegi Asztrik pannonhalmi ap�t �s dr. Johannes Kohl kismartoni f�pap celebr�l�s�ban szentmis�vel kezd�dik. 11.30-kor Meczner-Barthos Tam�s, az osztr�k telev�zi� munkat�rsa r�vid dokumentumfilmet mutat be az 1956-os esem�nyekr�l, ut�na a M�ltai Szeretetszolg�lat munkat�rsa, dr. Parzival Pachta-Rayhofen szemtan�k�nt mes�l az 50 �vvel ezel�tt t�rt�ntekr�l. Dr. Czettler Antal sv�jci t�rt�n�sz a forradalom el�zm�nyeir�l, dr. Kussbach Erich professzor, egykori osztr�k nagyk�vet a K�d�r-korszakr�l �s Ausztria 1956-os seg�t�k�szs�g�r�l, majd Barsin� Pataky Etelka, hajdani magyar nagyk�vet, jelenlegi EU-k�pvisel� Magyarorsz�g szerep�r�l besz�l az EU-ban. Szalachy Istv�n, 1956-os menek�lt pedig a sz�l�f�ldr�l �s a haz�r�l fejti ki gondolatait. Ezt k�vet�en, 16.30-kor ker�l sor r�vid m�sor keret�ben dr. Habsburg Ott� �nnepi besz�d�re.

2006. okt�ber 7. (Kisalf�ld)

H�rom f�v�roson �t futnak

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg okt�ber 19. �s 23. k�z�tt a B�cs �s Budapest k�zti szupermaratont, ez�ttal �j �tvonalon: a versenyz�k ugyanis a szlov�k f�v�roson, Pozsonyon is �thaladnak.
A t�v hossza l�nyegesen nem v�ltozott, 352 km-r�l 345 km-re cs�kkent, �s a leghosszabb, Sopron-Gy�r k�z�tti 116 km-es szakasz helyett a Pozsony-Gy�r mintegy 100 km-es szakasz lek�zd�se jelenti a legnagyobb napi kih�v�st. A viadal a h�rom �rintett orsz�g mintegy 60 telep�l�s�n halad kereszt�l.
Az egy�ni versenyben a szervez�k 40-50 indul�ra sz�m�tanak. F�rfiakn�l a magyar �lversenyz�k, Bog�r J�nos, valamint az �vr�l �vre javul� form�t mutat� Oss� Zolt�n a k�lf�ldi vil�gnagys�gokkal - orosz, bolg�r, lengyel, sv�d versenyz�kkel - k�zdenek az els�s�g�rt.
A n�kn�l indul a kor�bbi bronz�rmes Czib�k �gnes, a n�gyszeres gy�ztes n�met Maria Bak, a tavalyi m�sodik helyezett orosz Ludmilla Kalina, valamint a tavalyi harmadik Anke Drescher.
V�lt�ban minden eddigin�l t�bb, 160 csapat r�szv�tele v�rhat�. A Bajnokok Csapata id�n is rajthoz �ll, r�ad�sul k�t t�rsas�g pr�b�lja lek�zdeni a t�vot: egy akt�v �s egy visszavonult spor tol�kb�l �ll� v�lt�. Olyan nagys�gok szerepelnek majd ezekben a csapatokban, mint Horv�th Csaba olimpiai bajnok �s H�ttner Csaba vil�g- �s Eur�pa-bajnok kenus, illetve Balogh G�bor vil�g- �s Eur�pa-bajnok �ttus�z�.
A megyesz�khelyek csapatainak r�szv�tel�vel az 1956-os forradalom 50. �vfordul�j�ra is eml�keznek a versennyel.
Az elm�lt �vek gyakorlat�nak megfelel�en tov�bbra is n�pes mez�ny, hat csapat indul Gy�r-Moson-Sopron �s Kom�rom-Esztergom megy�b�l. K�zt�k a verseny legid�sebb csapata, a Gyermelyi T�szta v�lt�ja, ahol az �tlag�letkor 60 �v. Els� alkalommal indulnak szlov�k csapatok, de j�nnek Kanad�b�l, Rom�ni�b�l, N�metorsz�gb�l, Ausztri�b�l �s Szerbi�b�l is.

2006. okt�ber 7. (Magyar H�rlap)

Litera-sz�let�snap: Real time 1956-2006

Vas�rnap a budapesti A38 haj�n este h�t �rakor rendezik a Litera.hu nev� irodalmi port�l negyedik sz�let�snapi partij�t. Az �nneps�g egyben az '56-os forradalomr�l val� megeml�kez�s is. Fell�p t�bbek k�z�tt B�rdos De�k �gnes, B�k�s P�l, Garaczi L�szl�, Odorics Ferenc, N�meth G�bor �s DJ Palotai.

2006. okt�ber 7. (Magyar Nemzet)

K�t n�p tal�lkoz�sair�l
Poznan �s Budapest 1956-ban A lengyel-magyar szolidarit�s �j fejezeteit �rt�k

Sz�mos megeml�kez�st tervez a Lengyel Int�zet az 1956-os lengyelorsz�gi esem�nyekkel szolidarit�st v�llal� magyar egyetemist�k t�ntet�s�b�l kialakult forradalom �vfordul�j�nak alkalm�b�l - mondta Joanna Stempinska nagyk�vet asszony az int�zetben tartott sajt�t�j�koztat�n. z 1956 nyar�n, Poznanban A t�rt�nt megmozdul�s el�fut�ra volt a magyar forradalomnak. A k�t esem�nyt nyolc nyelven id�zi fel a www.1956.p1 internetes oldal, amelyet az �vfordul� alkalm�b�l hoztak l�tre. A vil�gszerte elismert lengyel plak�ttervez�k �s a magyar m�v�szeknek az �vfordul�ra k�sz�tett alkot�saib�l okt�ber 17-�n ny�16 plak�tki�ll�t�ssal a hazai ut�n a vars�i, a pr�gai �s a belgr�di k�z�ns�g is megismerkedhet majd. Az '56-os poznani esem�nyeknek eml�ket �ll�t�, Any�k ideje c�m� el�ad�st tekinthetik meg az �rdekl�d�k a Corvin k�zben okt�ber 21-�n �s 22-�n, az esti �r�kban. Se hol annyi irodalmi alkot�s nem sz�letett a magyar forradalom kapcs�n, mint Lengyelorsz�gban mondta Kov�cs Istv�n volt krakk�i konzul, k�lt�, aki a Lengyel tollal a magyar okt�berr�l c�m� antol�gia bemutat�j�ra h�vta fel a figyelmet. A k�tetet okt�ber 22-�n 15 �rakor mutatj�k be az Ur�nia Nemzeti Filmsz�nh�zban, s ezt 16 �r�t�l a Kov�cs Istv�n "A gyermekkor t�nd�klete" c�m� �n�letrajzi k�nyv�b�l k�sz�lt film d�szbemutat�ja k�veti. A Budakeszi sr�cok okt�ber 12-t�l Erd�ss P�l rendez�s�ben, par�d�s szereposzt�ssal ker�l a mozikba. A Duna Telev�zi� okt�ber 24-i m�sor�t szint�n a lengyel - magyar szolidarit�s jegy�ben �ll�totta �ssze. A k�z�s megeml�kez�seket g�lakoncert z�rja ugyanezen a napon a M�v�szetek Palot�j�ban. Az este nyolckor kezd�d� el�ad�st, melynek a k�t orsz�g �llamf�je, Lech Kaczynski �s S�lyom L�szl� a v�dn�kei, a Duna TV �l�ben k�zvet�ti, a lengyel telev�zi� k�s�bb t�zi m�sorra. A legnevesebb kort�rs lengyel zeneszerz�k m�veit a Lengyel R�di� Nemzeti Szimfonikus Zenekara �s K�rusa adja el�.

2006. okt�ber 7. (Magyar Nemzet)

"Egy�tt pusztulunk"
Megjelennek M�rai S�ndor v�logatott �r�sai 1956-r�l

"A forradalom el��rzete -1956 M�rai S�ndor �r�sainak t�kr�ben" c�m� k�tet v�logat�st ad a szerz� cikkeib�l �s a Szabad Eur�pa R�di�ban elhangzottak jegyzeteib�l. Az �r�sokb�l kit�nik: M�rai S�ndor, a rendk�v�l �rz�keny publicista 1945-ben megj�solta 1956-ot. A SZER-ben 1954 �s 1957 k�z�tt Ulysses, Candidus, illetve saj�t n�ven leadott jegyzetei mellett m�s cikkei, napl�bejegyz�sei, versei is mind azt bizony�tj�k, hitt az igazs�got szolg�ltat� sorsban - �s azt, hogy mennyire egy�tt �lt haz�j�val az emigr�ci�ban is. M�rai mindent tudott, csak megalkudni nem. A k�tetb�l k�zl�nk r�szleteket. Szabad Eur�pa R�di�, 1956. november 4. M�rai S�ndor mondja most el New Yorkb�l, hogyan fogadta Amerika a magyarorsz�gi szovjet t�mad�s h�r�t. Most �tkapcsolunk New York-i st�di�nkba. New York �jf�l el�tt �rtes�lt arr�l, hogy az orosz �rul�s bek�vetkezett, �s Moszkva elsz�nta mag�t a mer�nyletre. A r�di�k els� h�reivel egy id�ben nyomtatott r�plapokat kezdettek osztogatni �jjel a New York-i utc�kon. Ezek az angol nyelv� r�plapok figyelmeztett�k a k�z�ns�get, hogy Magyarorsz�gon e pillanatokban elkezd�d�tt a t�megm�sz�rl�s, �s az amerikai n�p �s korm�nyzat azonnali beavatkoz�s�t k�veteli. Az els� t�viratok Budapestr�l �jjel k�t �rakor jutottak el az Egyes�lt Nemzetek hivatalaiba. A New York-iak akkor m�g csak a r�pc�dul�kb�l �s a r�di�k h�reib�l �rtes�ltek a szovjet mer�nyletr�l. �jjel k�t �ra ut�n n�h�ny perccel az Egyes�lt Nemzetek �l�stermeiben, ahol a szuezi esem�nyekkel kapcsolatban a vil�gszervezet k�zgy�l�se teljes �l�st tartott, az Egyes�lt �llamok megb�zottja s�padtan �s k�nnyekkel a szem�ben, elcsukl� hangon jelentette be, hogy e pillanatban kapott t�virati jelent�st Magyarorsz�gr�l, �s ezek a jelent�sek minden f�lelmet �s aggodalmat f�l�lm�l� t�nyekr�l adnak h�rt. Az ausztr�liai megb�zott a h�r hallat�ra tenyer�be rejtette arc�t, test�t r�zk�dtatta a megrend�l�s. Lodge, az �szak-amerikai megb�zott a Biztons�gi Tan�cs azonnali �sszeh�v�s�t k�vetelte. A k�zgy�l�st elnapolt�k, �s a Biztons�gi Tan�cs tagjai, tizenegy hatalom k�pvisel�i egy �r�val k�s�bb, �jjel h�romkor gy�ltek �ssze, hogy a Magyarorsz�g ellen v�grehajtott szovjet mer�nyletr�l d�ntsenek. A Biztons�gi Tan�cs hajnali �l�s�n, amikor Budapestet m�r bomb�zt�k a szovjet hadosztagok, az Egyes�lt �llamok deleg�ltja f�lt�rta a magyar trag�dia teljes borzalm�t, �s azonnali seg�ts�get �s beavatkoz�st k�vetelt. A k�zgy�l�s ma, vas�rnap este nyolc �rakor �l �ssze. A h�rek, amelyek Budapestr�l �s a vid�ki magyar helyzetr�l hajnal fel� ide�rkeztek, a vil�g k�zv�lem�ny�nek teljes mozg�s�t�s�t, �s az itt �l� magyars�g �s a rab nemzetek lesz�rmazottainak azonnali t�ntet�s�t eredm�nyezt�k. Am�g besz�l�nk, gy�lekeznek a t�ntet� t�megek, melyek New York utc�in �s az Egyes�lt Nemzetek el�tt vonulnak fel ma d�lut�n, hogy Magyarorsz�g megment�s�t k�vetelj�k a vil�gt�l. New York-i �js�gok vas�rnap reggeli kiad�saib�l a szovjet mer�nyletr�l m�r megjelentek az els� tud�s�t�sok. Leo Cherre, a nemzetk�zi seg�lyszervezet eln�ke, aki az els� gy�gyszersz�ll�tm�nyt szem�lyesen vitte h�rom nap alatt Magyarorsz�gra, ahol besz�lt Mindszenty hercegpr�m�ssal is, tegnap, november 3-�n �jjel �rkezett vissza Budapestr�l, �s azonnal jelentette az amerikai nyilv�noss�gnak �tja tapasztalatait. Reggel h�tkor a vil�g arra �bredt, hogy nagy �s kis nemzetek azonnali cselekv�s�re van sz�ks�g, ha az �jkori t�rt�nelem egyik irt�zatos katasztr�f�ja, amely vil�gvonatkoz�sban is katasztr�f�t id�zhet fel, k�l�n�sen ha nem akad�lyozz�k meg (hi�nyos sz�vegr�sz - A szer�.). A vil�g e pillanatban tudja, hogy az �rul�s, amelynek c�lja a magyar f�ggetlens�g teljes megsemmis�t�se, magyar gyermekek, asszo nyok �s f�rfiak kiirt�sa, nem fasiszta l�zad�k, hanem a magyar n�p ellen tervezett tudatos, cinikus �s k�ny�rtelen mer�nylet. A vil�g e pillanatban, november 4-�n, vas�rnap reggel tudja, hogy Eur�pa k�zep�n t�meggyilkoss�g t�rt�nt. Egy nemzetet meg akar gyilkolni egy idegen hatalom. A nemzet ezt a gyilkoss�gi k�s�rletet t�l�li. Milyen �ron? Azt nem tudjuk e pillanatban, de t�l�li! Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanatt�l minden, ami odahaza t�rt�nik, a vil�g �gye. Egy�tt pusztulunk, egy�tt menek�l�nk. Isten �vja Magyarorsz�got! Szabad Eur�pa R�di�, 1956. november 13. M�rai S�ndor besz�mol�ja k�vetkezik. A budapesti r�di� jelenti, hogy a nyugati t�rsadalmi szervezetek �ltal felaj�nlott �lelmiszer- �s gy�gyszerk�ldem�nyeket a K�d�r-korm�ny most m�r beengedi az orsz�gba, iparkodik lehet�v� tenni a seg�ts�g miel�bbi �tv�tel�t. Az els� V�r�skereszt-konvoj m�r elment, �s a Nemzetk�zi V�r�skereszt b�csi sz�khely�n h�r�l adt�k, hogy egy harmincnyolc teheraut�b�1 �ssze�ll�tott m�sodik konvoj indul Magyarorsz�g fel�. A seg�t� akci�k h�re a vil�g minden t�j�r�l ism�tl�d�, nem sz�n� �temess�ggel sug�rzik Magyarorsz�g fel�. Ez a seg�ts�g, ha v�gre egyszer lehet�s�get l�t, hogy a gyakorlatban megind�thassa sz�ll�tm�nyait a szenved� magyars�g v�rosai �s falvai fel�, sok�ig nem sz�n� �radat lesz. A londoni f�polg�rmester h�rom nap el�tt r�di�besz�d�ben jelentette be, hogy seg�lykamp�nyt ind�tott Magyarorsz�g sz�m�ra. Az amerikai hivatalos seg�ts�g, az Eisenhower eln�k �ltal felaj�nlott doll�rmilli�k mellett a tengerent�li f�lhivatalos �s mag�nszervezetek, azt�n m�s k�lf�ldi �llamok �s a vil�g magyars�ga most m�r, hogy az els� V�r�skereszt - konvojok megindultak nyugat fel�l Magyarorsz�g fel�, minden erej�vel siet enyh�teni a magyar n�p sz�ks�g�t. Ez a seg�ts�g �get�en s�rg�s. �lelmiszer kell, gy�gyszer, ruhanem�, minden elk�pzelhet� anyagszer�s�g, amely egy s�lyosan sebes�lt, �hez� �s f�z� nagybeteg, Magyarorsz�g els� �ns�g�t csillap�tja. �s ez a seg�ts�g nem lehet aff�le els�seg�ly, egy nagy szerencs�tlens�g �tmeneti tataroz�sa. M�sr�l van sz�, �s ezt �rzi a vil�g. A V�r�skereszt kocsikarav�njaival egyidej�leg, amelyek gy�gyszert �s �lelmet visznek a s�lyosan sebes�lt Magyarorsz�gra, egyf�le szellemi V�r�skereszt kezd megalakulni vil�gszerte, egy mor�lis �s szellemi arcvonal, amely a magyar trag�di�b�l egyre hangosabban vonja le a sz�mon k�r� �s b�ntudatos k�vetkeztet�seket. A magyar n�p egyed�l harcolt a szabads�g�rt, a Nyugat nem adott, mert nem adhatott fegyvert ehhez a harchoz. Ez a t�ny, amely s�lyos lelki v�ls�got id�zett fel, nemcsak Magyarorsz�gon, a szabads�gharcosok lelk�ben, hanem minden�tt a vil�gon, azoknak az embereknek lelk�ben, akik hisznek a szabads�gban. Ennek a v�ls�gnak igazi �rtelme, hogy vil�gszerte felocs�dnak a szellemi alkot�k, �s kimondj�k, milyen veszedelmesen felel�tlen optimizmus volt b�zni abban, amiben a nyugati szellemis�g sok kiv�l�s�ga b�zott, b�zni abban, hogy az er�szakkal a humanista kompromisszumot k�thet. Camus felh�v�sa, Sartre f�jdalmas felh�rd�l�se, Silone �s Moravia, Jules Roma�n, Breton, Maurois, Duhamel szenved�lyes felsz�l�t�sai, melyeket a vil�g lelkiismeret�hez int�ztek, a nyelt lev�l, mely Stephen Spender, Carlo Schmid �s Denis de Rougemont m�lyen megrend�lt szavait tolm�csolta, mindezek a hangok, vallom�sok, k�ny�rg�sek �s tiltakoz�sok els� jelei csak annak, hogy egy szellemi arcvonal van kialakul�ban az eg�sz vil�gon a magyars�g v�delm�ben. Akik otthon harcoltak �s harcolnak, fegyvert v�rtak a Nyugatt�l, �s most �gy �rzik, a legnagyobb pr�b�n a Nyugat cserbenhagyta �ket. A vil�g legjobb szellemei most kimondj�k, hogy ennek a harcnak, amely Magyarorsz�gon e napokban t�rt�nelmi val�s�g lett, van egy m�sodik arcvonala, a szellemi felel�ss�g frontja, ahol azok, akiknek k�teless�g�k, nem vonultak fel a m�ltban minden felel�ss�ggel �s k�vetkezm�nnyel az er�szak ellen. Ez a szellemi V�r�skereszt, amely most v�gre szervezkedni kezd, hatalmas seg�t� er�ket tud megmozgatni a vil�gban. A sz�mvet�snek, a sz�monk�r�snek �s a helyt�ll�snak k�l�n�s szellemi karav�nja indult �tra, hogy a magyar szellemi hat�rokon bebocs�t�st k�rjen, igazol�st kapjon �s seg�teni iparkodj�k. El�g a v�rb�l, ki�ltja ez a szellemi V�r�skereszt. A magyarok v�re visszahull re�nk, ki�ltj�k �r�k �s k�lt�k mindenfel� a vil�gban.

2006. okt�ber 7. (Magyar Nemzet)

Forradalom napr�l napra

Komj�thy Istv�n memo�rja: 1956. okt�ber - 1957. janu�r (4.)

Nov. 25., VAS�RNAP
Havas Budapest, szakadtas h�foltok. Naps�t�ssel �bred a v�ros. Este jelentette a r�di�, hogy megj�tt India k�vete. (Pr�gai k�vet.) Botondban az utols� sim�t�st is megtettem. P�rizsi komm�nt forradalomra jav�tottam. Botond s a Mond�k kiad�s�t kar�csonyra k�sz�tik a kiad�k! Lehetetlens�g! Nem normaliz�l�dik az �let kar�csonyig. M�g mindig lehetetlen dolgozni. Hi�nyzik az alapbiztons�g. J�kely azt mondotta: az a szerencs�s, aki elmenek�lt, legal�bb megmarad. Vita Tit�val. Nehru �s Tito �ll�sfoglal�sa a legjelent�sebb. J�r a 15-�s, hossz� sorok. V�rnak a buszra. Nem a meg�ll�ban �ll meg. Ott sz�llok fel. D�lut�n itthon, a r�di� mellett. Nagy Imre-�gy gy�r�z�se k�lf�ld�n jelent�s agitat�v t�nyez�. Itthon: este a Kossuth ad�ban K�d�r �s a munk�sok besz�lnek. Felh�bor�t� K�d�r hangja. �ll�t�lag itt van Malenkov, s az�rt v�ltott hangot K�d�r. �j vonal Moszkv�ban, azaz a r�gi fel�leszt�se. Bulg�ri�ban szedik �ssze az embereket. Rom�ni�ban jelent�s egys�geket leszerelnek. �ll�t�lag Piros volt bel�gyminiszter orosz egyenruh�ban �j �VH-t szervez, f�ggetlen�l K�d�rt�l. Lehetetlen a kibontakoz�s. Nincs rem�ny. Val�sz�n�leg megpr�b�lj�k let�rni a munk�stan�csokat.

Nov. 26., H�TF�
D�lel�tt a sz�vets�gben. Eln�ks�gi �l�s. �ll�t�lag S�ndor Andr�s �gy�ben, akit letart�ztattak. Benj�min: Magam fogom k�nyveimet �rulni ezut�n (legyen, aki megveszi!). Veres P�ter: Felesleges tov�bb a sztr�jk, tankok ellen nem tehet�nk semmit, ha Z�honyban voln�nk is, annyi, mintha itt lenn�nk. (Defetista, elszakadt a n�pt�l.) Riadalom a sz�vets�gben a K�d�rbesz�d miatt. M�t� Gy�rgy szervezi a Pet�fi munkabrig�dot. Szervezik az MSZMP-t, eredm�ny nulla, m�g Sz�di sem akar bel�pni. H�rek Nagy Imr�r�l: T�k�l�n vannak, meleg ruh�t k�rtek. Szombaton nem jelent meg a N�pszabads�g. A Pravd�nak v�laszolt volna Feh�r Lajos (?). Nem engedte K�d�r, Feh�r lemondott, Friss szerkeszti a lapot. A Honv�det betiltott�k. Este besz�lt K�d�r. Megt�rt�nt a fordulat. Fenyeget�, pimasz, arc�tlan hang.

Nov. 27., KEDD
Elolvadt a h�. Busszal be a Ferenciek ter�re. Vettem bort, cukork�t. Ballont. F�ldalattin az �r�sz�vets�gbe. Rideggel besz�lgett�nk. Ellenforradalomnak mondja a felkel�st, szajk�zza K�d�rt. Erd�s L�szl�: kett�s hatalom van jelenleg. �l�nk�l a sz�vets�gi t�rsas�g. Itt az idej�k! Szab� S�ndor menek�l�se: k�t gyereket biciklin el�rek�ldtek, s �k aut�n mentek ut�nuk. �lland�an azt k�rdezt�k, nem l�ttak k�t gyereket, disszid�lni akarnak, s mi keress�k �ket. Kis K�roly: Jugoszl�vi�n �t akar menni. �tlevel�t elk�rte a Kultur�lis Int�zett�l. Hajnal, Mur�nyi: s�rgetik a gyereklapot. D�lut�n 3: m�r nincs f�ldalatti. Beteszem a csomagot Farkas n�nihez. R�di�: Csang Kaj-sek-�gy: miniszters�get kap. Mindenki a K�d�r-besz�d hat�sa alatt. El�g nagy a lehangolts�g.

Nov. 28., SZERDA
Megh�ltem. Reggel es�, lucskos id�. 9 �rakor sort �llok a sportbolt el�tt. Szal�mit vettem a k�z�rtben. Sz�vets�gben: Vidor? Jani: a munk�stan�csok az Ak�cfa utc�ban �l�seznek. Szil�rd, stabil test�let. M�r nem f�lnek. A munka is mehet, mert van m�r fegyver�k. Lapot k�rnek K�d�rt�l: Munk�s. Ha nem adja meg, a szed�k holnap le�llnak. Ha fegyverrel k�nyszer�tik �ket, olvas�sztr�jk lesz. Ha az sem el�g, �hs�gsztr�jk. �ljenek a munk�stan�csok. Ez ma a legnagyobb hatalom Magyarorsz�gon. Zelk: figyelmeztet, hogy Rideggel ne besz�ljek, mert be�rul K�d�rnak. Azt mondja, hogy a Csang Kaj-sek-�gy ma a legjelent�sebb. Az amerikaiak h�tba d�fik a szovjetet. Rideg ma m�r hangot v�ltott. Elismeri a forradalmat. A munk�stan�cs visszautas�tja K�d�r hangj�t. K�vetelik a munk�sok felfegyverz�s�t. Meg�g�rte K�d�r, hogy a tisztek mell� egy fegyveres munk�st osztanak be. K�vetelik m�g, hogy Nagy Imre holl�t�r�l h�rt kapjanak. K�ld�tts�g Nagy Imr�hez. Tito: fel�leszte ni a Balk�n Sz�vets�get. Alb�nia �tsz�li hangon t�madja Tit�t. Lengyel sajt�hangok. A Borba �s Politika �les hang� v�lasza a Pravd�nak. A B�kevil�gtan�cs k�zlem�nye. Kuba deleg�tusa �jb�l k�veteli a magyar �gy megvizsg�l�s�t: z�rj�k ki az ENSZ-b�l a K�d�rcsoportot. A N�pszabads�got el�gett�k a k�lv�rosokban. Nem veszik. �tsz�li hang az �js�gban: a forradalm�rok gyal�z�sa. Kett�re m�r hazaj�ttem, fekszem, gy�gy�tom magamat. Sz�mad� Ern� b�k�si mes�it olvasom, n�pi hang. Baccz�n Bandival: a rom�nokt�l k�rt Hruscsov katon�t ellen�nk, azt a v�laszt kapta Dejt�l, hogy a rom�n hadsereg is megb�zhatatlan. V�lem�nye: nincs kibontakoz�s, azt hallotta, Veres P�ter is a k�vets�gen volt Nagy Imr�vel. (Kar�csony - A szer�.) S�ndor b�csi k�nyvei.

Nov.29., CS�T�RT�K
D�grov�son. Vajon mit hoz a december? Tavaszig nem v�ltozik semmi. M�r �tfestett�k az �tt�r�t. �j hang megsz�nik. Nagy Laci: a Kisdobos k�t emberrel indulhat. (Bor�s id�.) Az �r�sz�vets�gben vezet�s�gi �l�s. Jankovich Feri mes�li, hogy az �ltal�nos helyzetet t�rgyalj�k. K�t ki�ltv�nyf�l�t fogalmaznak. Az egyiket Tam�si �ron �rja: az �ltal�nos helyzetr�l. A sz�vets�g �rt�kel�se a forradalommal kapcsolatban. H�y Gyula fogalmazza a gyakorlati k�rd�sekkel kapcsolatos �ll�sfoglal�st. Erdei S�ndor, V�szi Endre, Kuczka, Fekete, �l�nk egy�tt: egy f�ldsz�vetkezet) l�trehoz�s�r�l van sz�. �rni nem lehet hossz� ideig. Krizant�mot s z�lds�gf�l�t termeszt�nk. Felvet�dik: Szigeti Attila, Gy�r ad majd f�ldet. Kuczka: ink�bb Pest k�rny�k�n kell f�ld. Eg�sz estig benn vagyunk a sz�vets�gben. Aut� viszi haza az embereket. Veres P�ter: megeb�del, fizet, s nagy fennhangon egy szem�lyi igazolv�nyt emel fel a f�ldr�l. Ezt elvesztette valaki. Kinyitja: az �v�. (Egy nagy bajusz l�tszik.) Nagy nevet�s. Egy�bk�nt �led a pesti humor; nincs m�r baj! K�t moszkvai ir�nyzat: Angyelajev �s Agyabugyajev. Most Agyabugyajev ker�lt fel�l. Ingyen �s b�rmentve lev�lasztja lak�s�t Zsukov. Gyors �tem ben takar�tj�k a romokat. Falaznak. Patyomkinfalat h�znak. (Tal�n m�gis beengedik az ENSZ - megfigyel�ket.) Nagy�k Constant�ban vannak. Csepelr�l is j�tt h�r, hogy �getik a N�pszabads�got. Egy reform�tus pap mes�li: a forradalom h�r�re p�nik t�rt ki az erd�lyi rom�nok k�zt. Mind magyarul besz�lt. Hirtelen narancsot stb.-t �rultak az utc�n. Lesz�ll�tott�k az �rakat. A r�mh�r terjed�s�hez: Szeber�nyi Lehel azzal j�tt, hogy a gy�rban munk�sokt�l hallotta: Csang Kaj-sek a k�nai minisztereln�k. A h�rt m�r �gy adt�k tudtul benn az eln�ks�gi �l�sen: Szeber�nyi �zeni, hogy Csang Kaj-sek a minisztereln�k. Szab� P�l kij�vet t�lem k�rdezte, hogy mit tudok err�l. Teh�t elhitt�k. Ehhez m�g: Ill�s S�ndor "biztos forr�sb�l" tudja, hogy D�l-K�n�ban a csangist�k az urak. A kommunist�k csak Pekinget igazgatj�k. D�len nem fizetnek nekik ad�t, el�getik az �js�got. Az a v�lem�ny Csou En-lajr�l, kiegyez�st keres az amikkal. Egyes�teni akarja Kore�t �s Vietnamot, keleten �szint�n b�k�t akar. �gy a Szovjetuni� val�ban elszigetel�dne, s a b�ket�bor 200 milli�ra zsugorodna. Most mindenki ebben bizakodik, a magyar �gyre nagy hat�s� lenne ez a rendez�s. Ma m�r a n�i rend�r�k szolg�latba �lltak. A boltok el�tt kisebb a sor. Defl�ci� lesz, nem infl�ci�. Heged�s G�za: a k�nyvterjeszt� csak �zletileg �rdekes k�nyveket vesz �t. Visszaadt�k F�st Mil�n �rtekez�sk�tet�t �s Kass�k k�nyv�t is. Tiltakoztak. Tomp�t olvasom. Mott�t keresek a k�nyveimhez. Az Ifj�s�gi megv�lasztotta a v�gleges forradalmi bizotts�got: r�kosist�k ker�ltek be; Sallai, R�naszegi kiesett. Kormos az eln�k. Bent ez mindenkinek konveni�l. M�ndi Iv�nnal a sz�vetkezetr�l besz�lgett�nk. Tr�fa: az orosz az�rt nyerte meg a fut�sz�mot, mert egy magyar szaladt ut�na. Len�z a J�isten, h�vja Szent P�tert. �gy l�tom, odalenn baj van. A t�r�k�k ellopt�k a holdat, az oroszok a csillagokat, a magyarok meg m�r a napot lopj�k. Rendet kell csin�lni odalenn. K�tf�lek�ppen lehet rendet csin�lni. Csod�latosan �s term�szetesen. Term�szetes, ha G�briel lej�n, s l�ngpallossal ki�zi azoroszt, csod�latos, ha �k �nsz�ntukb�l kimennek. K�rt�rt�l villamoson a Szabads�g h�dig megy�nk.

NOV. 30., P�NTEK
Zs�rhegyek. Kirakatokban kopasztott lib�k, eg�sz sonk�k. Igyekeznek �gy konszolid�lni. D�n vaj: kock�ban. M�g mindig sor �ll az �tt�r� �ruh�z el�tt. A munk�stan�cs s K�d�r k�zt megszakadt a t�rgyal�s. Elterjedt: 8 napi �ltal�nos sztr�jk van h�tf�t�l. Tatab�nya: el�rasztott�k a t�rn�kat, a p�csiek �hs�gsztr�jkkal s b�nyarobbant�ssal fenyegetnek. �tlap van m�r v�laszt�kkal a F�szekben. Zelk, Kuczka, Benj�min, Fekete, Gergely M. egy asztaln�l. Kuczka mes�li az �letk�pek 49-es sz�m�b61: h�fedte kelet-szib�riai tajga, egy fah�z lapul a rettenetes f�rgetegben. A h�z lak�ja Vachott S�ndor. "Ez a sors v�r r�nk." P�sa Baba k�s�bb j�n a sz�vets�gbe. Baba mes�li: valaki �rta, milyen rettenetes k�r�lm�nyek k�z�tt jutottak �t. A Hans�g mocsarain t�rdig g�zoltak a v�zben. T�meg j�tt szembe, hogy l�nek az oroszok. �k nekiv�gtak. Mes�lik, valaki v�zbe �lte gyerek�t. Megindultak a mozik: a fiam megn�zte a Faustot. D�lel�tt j�tszanak. �rusok a Nemzeti Sz�nh�z k�r�l. Ruha, nadr�g, b�r�ru. Cukorka. T�zk�. Tompa Mih�ly-id�zetek Mi az a vak�t� feh�rs�g, V�lgyet, halmot mely elfedez? Nem h� az: �lyvt�l �sszet�pett Feh�rgalambok pelyhe ez. Az �n galambom is feh�r volt, Mint az �j h�, oly tiszta h�, �s ajkimb�l �ltettem �t, S l�m ... , �sszet�pte az �ly�! Ne f�lj: a holt f�ld kebel�ben �ps�gben �r tavaszt a mag,' Ne f�lj: vastag j�gt�ml�c�ben Ut�t folytatja a patak. Ne f�lj: a megn�m�lt mad�rka El nem felejti �nek�t,'Ne f�lj: az ember mind�r�kre Felejti b�j�t, �let�t. Mott� Neh�z vihar- s veszt�re sz�nt nyom�sban? Nyer� e n�p j�v�je z�log�t. Van, amiben megtartatik csod�san, Ha r� a sors �j szenved�st bocs�t,' Van e f�ldnek egy b�b�jos folyamja, Mely forr�n s titkos melegs�gb�l ered, Meg nem rend�l, mig ezt harsogni hallja... Ez a h�, forr� hazaszeretet.

2006. okt�ber 8. (F�ggetlen H�r�gyn�ks�g - H�rek)

Mindszenthy-domborm�vet avatnak Balassagyarmaton

Mindszenthy - domborm�vet avatnak vas�rnap a balassagyarmati Nagytemplomban. A hercegpr�m�s, esztergomi �rsek Mindszenthy J�zsefnek �s az 1956-os forradalomnak P�rk�nyi P�ter szobr�szm�v�sz k�v�nt eml�ket �ll�tani a b�borost �br�zol� domborm�v�vel. Alkot�s�t a vas�rnapi szentmis�t k�vet�en 11 �rakor Dr. Stella Leontin c�mzetes pr�post �ldja meg.
Az avat�son k�zrem�k�dik majd Moln�r Andr�s Kossuth-d�jas opera�nekes, Unterw�ger Zsolt karnagy, a Szent Fel�ci�n k�rus valamint Cs�bi Istv�n �s Kamar�s S�ndor el�ad�m�v�szek.

2006. okt�ber 8. (N�pszava Online)

Csaknem f�lsz�z �j k�tet a forradalom �vfordul�j�ra

Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc 50. �vfordul�j�ra t�bb mint negyven k�tet jelent, illetve jelenik meg m�g az �sszel. A m�vek a hazai esem�nyek mellett bemutatj�k a t�rt�ntek k�lf�ldi meg�t�l�s�t is.
Az 56-os forradalom 50. �vfordul�j�ra majdnem f�lsz�z kiadv�ny l�t napvil�got �llami t�mogat�ssal. A m�r megjelent, illetve megjelen�sre v�r� k�tetek k�z�tt szerepel Fejt� Ferenc "1956 a magyar forradalom" c�m� k�nyve, valamint Pomog�ts B�la "A szabads�gr�l �s a zsarnoks�gr�l", illetve az "�tvenhat csillaga" c�m� munk�ja.
Az irodalmi napl�k sor�ban Ember M�ria Mindent k�sve, valamint Futaky Istv�n "Utam a Dosszi�hoz" c�m� k�tete visz k�zelebb a forradalomhoz. A BBC magyar ad�s�nak k�t egykori munkat�rsa, Pallai P�ter �s S�rk�zi M�ty�s A szabads�g hull�mhossz�n c�m� k�nyvben az 56-os forradalom k�lf�ldi meg�t�l�s�t mutatja be, ak�rcsak Vladimir Popin szerb �r� "56 a jugoszl�viai sajt� t�kr�ben" c�m� �r�s�ban.
A kiadv�nyok k�z�tt szerepel m�g egyebek mellett Kert�sz �kos A Nap utcai fi� �s, Kop�csi S�ndor "1956 �s ami m�g�tte van" c�m� munk�ja. Szakolczai Attila �s �. Varga L�szl� a vid�k forradalm�r�l �rt k�tk�tetes m�vet, m�g K�r�si Zsuzsanna "1956 eml�kezete", Csics Gyula pedig "Napl� 1956-1957" c�m� munk�j�val eml�kezik az �tven �vvel ez el�tt t�rt�ntekre.
Az �vfordul�s kiadv�nyok sor�t gazdag�tja S�megi Gy�rgy: Napl�k, interj�k 56-r�l, Sz�nt� Piroska: Forradalmi szvit, Buda Ferenc: T�l a falon, Szigethy G�bor: 1456 �s 1956, K� Andr�s: Melburne 1956, �gh Istv�n: Okt�beri fogadalom, �s Lossonczy Tam�s: 56-os V�zlatk�nyv c�m� munk�ja. "A mi forradalmunk" c�m� kiadv�ny F�ldes Anna, az Egys�g a forradalomban c�m� k�tet Szesztay �d�m munk�ja.

2006. okt�ber 9. (N�pszabads�g)

Forr a dalom

T�rs�g�nk saj�toss�ga, hogy itt az eur�pai �tlagn�l nagyobb t�rt�nelmi szerephez jutottak az �r�k. Szabads�g�rt, f�ggetlens�g�rt v�vott harcok, utcai csat�k - tollal, nemritk�n fegyverrel. Az emberi szabads�g �gye sz�tv�laszthatatlanul �sszefon�dott a szavak szabads�g�nak a probl�m�j�val. Ezt a hagyom�nyt pr�b�lta megid�zni az �r�sz�vets�gek a demokr�ci��rt �s a nemzeti f�ggetlens�g�rt c�m�, a h�t v�g�n megtartott nemzetk�zi konferencia.
- Azt a folyamatot vizsg�ltuk, amikor a k�l�nf�le �r�sz�vets�gek a totalit�rius diktat�r�k saj�tos int�zm�nyeib�l demokratikus int�zm�nyekk�, vagyis a szellemi �s gyakorlati ellen�ll�s g�cpontjaiv� alakultak �t - magyar�zza Kiss Gy. Csaba, a Magyar �r�sz�vets�g eln�ks�g�nek tagja. Ez az �tv�ltoz�s nem kiz�r�lag magyar saj�toss�g, �s nem csak az �tvenhatos esem�nyek saj�tja: ez t�rt�nt 69-ben Csehszlov�ki�ban, 81-ben Lengyelorsz�gban �s 89 december�ben Rom�ni�ban.
Az irodalomt�rt�neti �s t�rt�nelmi visszatekint�sek, a m�g �l� eml�kek felid�z�se azonban jobb�ra m�gis a magyar szabads�gharc �s a vele kapcsolatos nemzetk�zi esem�nyek �s visszhangok megid�z�s�re korl�toz�dott. Ebben nagy seg�ts�gre volt Borb�ndi Gyula, aki a Szabad Eur�pa m�ncheni tud�s�t�jak�nt eleven�tette fel a nyugati magyars�g reakci�it. Fekete Gyula, az �tvenhatos �r�sz�vets�g titk�ra pedig a szervezet ma m�r elk�pzelhetetlen erk�lcsi hitel�t id�zte fel.
- Fiatal egyetemist�k kerestek f�l minket, hogy seg�ts�nk p�nzt gy�jteni az elesettek csal�djainak. �t nagy l�szeres l�d�t tett�nk ki a v�ros k�l�nb�z� pontjaira, az egyik m�r m�snapra megtelt - mes�lte.
Mintegy 290 ezer forintot "dob�ltak" �gy �ssze, s csak egyetlenegy felh�borodott telefon �rkezett: valaki azt reklam�lta, hogy fegyveres �rt �ll�tottak a l�da mell�. Gyal�zat, azt k�pzelik, hogy b�rki is ellopn� azt a p�nzt - ord�tott a telefonba. K�s�bb kider�lt, az �r csup�n mag�nszorgalomb�l str�zs�lt a l�da mellett. Olyannyira megb�ztak akkoriban az �r�sz�vets�gben, hogy november �s december k�z�tt sz�z jegyz�k�nyvet vettek fel, melyben szemtan�k sz�moltak be az �ket �rt atrocit�sokr�l, vallottak az �sszeterelt, elhurcolt emberek sz�m�r�l. Pedig ez m�r akkor is �letvesz�lyes volt, figyelmeztetett Fekete. �m hi�ba k�sz�lt el n�gy p�ld�nyban minden egyes jegyz�k�nyv (egyet a szovjet parancsnoks�gnak, egyet az indiai nagyk�vets�g seg�ts�g�vel az ENSZ-nek, egyet az �r�sz�vets�g iratt�r�nak, egyet pedig saj�t mag�nak tett f�lre a titk�r), mindegyik elveszett.
Kuri�zumnak sz�m�tott Umemura Yoko jap�n t�rt�n�sz �s Lee Hochol d�l-koreai �r� besz�mol�ja az �zsiai irodalom �s sajt� visszhangjair�l. Mint kider�lt, az ottani �rtelmis�get �s fiatals�got is megmozgatta a magyar szabads�gharc, de a lengyeleket, n�meteket, litv�nokat sem hagyta hidegen. Vilnius akkor egy kicsit Budapest volt, fogalmazott Algimantas Cekuolis �r�.
S b�r S�t� Andr�s temet�se miatt nem minden el�re bejelentett r�sztvev� tudott megjelenni a tan�cskoz�son (hi�nyzott p�ld�ul a rom�n irodalom nagy�gy�ja, a 89-es forradalom vez�ralakja, Mircea Dinescu vagy a kerekasztal-besz�lget�sre v�rt G�ncz �rp�d), �s a k�z�ns�g is l�that�an ink�bb az �ppen zajl� "forradalom" esem�nyeit k�vette, az�rt a szervez�k mindent t�volmarad�t megnyugtattak: a konferencia anyaga nemsok�ra k�nyv alakban is megjelenik.

2006. okt�ber 9. (D�lmagyarorsz�g)

1956 szegedi n�z�pontja - Mindentud�s Egyeteme - Szeged: P�ter L�szl�

Mi�rt �ppen Szegeden kezd�d�tt az 1956-os forradalom? Mi�rt jellemezhet� az akkori esem�nysor pillang�hat�sk�nt, vagy bumer�nghat�sk�nt? Mi 1956 nemzetk�zi jelent�s�ge? E k�rd�sekre is v�laszol a Mindentud�s Egyeteme - Szeged sorozat el�ad�s�n P�ter L�szl�, a Szegedi Tudom�nyegyetem (SZTE) B�lcs�szettudom�nyi Kar Magyar Nyelvi �s Irodalmi Int�zet Modern Magyar Irodalmi Tansz�k egyetemi tan�ra.
Az el�ad�s k�t alapt�telen nyugszik. Az egyik: 1956. �vi magyar forradalom nemzetk�zi jelent�s�g�t az adja, hogy ezzel kezd�d�tt a bolsevizmus haldokl�sa, ez lett a Szovjetuni� sz�m�ra a v�g kezdete. A m�sik: a forradalom Szegeden kezd�d�tt, 1956. okt�ber 16-�n. Az esem�nyeket a pillang�hat�ssal �s a bumer�nghat�ssal lehet legjobban jellemezni: az orosz nyelv csup�n fakultat�vv� t�tel��rt kezd�d�tt mozgalom sz�lesedett f�lkel�ss�, forradalomm�, szabads�gharcc�.
A Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Sz�vets�g�nek szegedi megalak�t�i vitt�k sz�t az el�gedetlens�g t�z�t; ebb�l lett a m�egyetemi hallgat�k 12 pontja, az okt�ber 23-i f�lvonul�s, a fegyveres �ssze�tk�z�s a Magyar R�di�n�l. A szegedi esem�nyeknek, �gy a J�zsef Attila K�r okt�ber 19-i �l�s�nek �s a 26-i sort�znek ismertet�se ut�n az el�ad� mint jellemz�t veti �ssze Tam�si Lajos k�t vers�t. Az egyik 1956-os keltez�s�, c�me: Piros a v�r a pesti utc�n; a m�sik 1958-ban sz�letett, A csepeli gyorsvas�ton c�mmel.
A Mindentud�s Egyeteme - Szeged el�ad�sa szerd�n 18 �rakor kezd�dik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi term�ben (Ady t�r 10.). Ez - felv�telr�l - p�nteken �s vas�rnap este f�l nyolct�l l�that� a V�rosi Telev�zi� Szeged m�sor�n. A Mindentud�s Egyeteme a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tudom�nyos vezet�s�vel �s a Magyar Telekom t�rsadalmi szerepv�llal�s�val j�tt l�tre.

2006. okt�ber 9. (Napl�)

Rajk L�szl� ki�ll�t�s�t Konr�d Gy�rgy nyitotta meg a Csik�szban

Veszpr�m (kgy) - A neves �p�t�sz �s l�tv�nytervez�, Rajk L�szl� alkot�saib�l Dekonstru�lt eml�kezet - P�rhuzamosok �s metsz�spontok c�mmel ny�lt ki�ll�t�s szombaton a M�v�szetek H�za Csik�sz Gal�ri�j�ban.
Rajk L�szl� 1949-ben sz�letett, jelenleg a budapesti Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti Egyetemen film�p�t�szetet oktat. Ki�ll�t�s�t Konr�d Gy�rgy Kossuth-d�jas �r� nyitotta meg. Besz�de k�zben feh�rbort kortyolgatva hangs�lyozta: Rajk L�szl� sokoldal� alkot�, a nyolcvanas �vekt�l a magyar szamizdat - irodalom egyik f�szerepl�je volt. Egyar�nt otthonos az �p�t�szet, a k�pz�m�v�szet, a film �s a sz�nh�z vil�g�ban, m�veit j�t�kos l�tv�ny jellemzi. Jelent�s �letm�v�n a m�lt sz�zad h�szas �veinek avantg�rd szellemi hat�sa �rz�dik, �gyel a dinamikus �s geometriai form�k egys�g�re, �tletes t�rl�t�s�t ez a m�v�szi felfog�s hat�rozza meg. Veszpr�mi t�rlat�n gondolkod�s�nak folyamat�t �br�zolja virtu�lisan, m�vein l�thatjuk, hogy a forradalomban humor �s p�tosz is van.
Rajk L�szl� tervei alapj�n k�sz�lt el 1988-ban a p�rizsi P�re-Lachaise temet�ben Nagy Imre �s m�rt�rt�rsainak s�reml�ke, �s � tervezte az 1989. j�niusi budapesti �jratemet�s d�szlet�t is. Ezek l�that�k a mostani ki�ll�t�son, csak�gy, mint a veszpr�mi sz�nh�zkertbe sz�nt 1956-os eml�km� impoz�ns terve is.

2006. okt�ber 9. (Magyar Nemzet)

Milyen ereje tud lenni a h�v� sz�nak!

Ezer f�nyk�p, f�lsz�z r�pirat, plak�tok, napl�k, gyermekrajzok, a forradalom erekly�i a Nemzeti M�zeumban A minap ny�lt meg a Magyar Nemzeti M�zeumban az a ki�ll�t�s, amelyre a rendez�k b�szk�k lehetnek: az �vtizedekig f�ltve �rz�tt, majd nagylelk�en a m�zeumnak �tadott, eddig ismeretlen 1956-os forradalmi eml�kekb�l mutatj�k be a legjellemz�bb darabokat, amelyek mag�nszem�lyekt�l ker�ltek az int�zm�ny tulajdon�ban K�ANDR�S Rendhagy� a tisztelg�s. A talizm�nok kib�jtak a rejtekhelyekr�l, �s �rulkodva n�znek szembe a l�togat�val: �mhol vagyunk mi is - mondj�k -, a forradalom erekly�i. Ezer f�nyk�p, f�lsz�z r�pirat, plak�t �s egy�b nyomtatv�ny, napl�k, gyermekrajzok, Kossuth-c�meres jelv�nyek, nemzet�r karszalagok �s becses ritkas�gk�nt egy lyukas k�zep� nemzeti z�szl� kapja vissza ism�t a f�ny�t, a m�lt�s�g�t. Csupa pinc�ben �s padl�son, fi�kok m�ly�n rejtegetett darab, mindenf�le titok, kalanddarabk�k, elp�rolgott v�gyak relikvi�i. Nem �kszerek �s nem h�zieszk�z�k, csak aff�le forradalmi euf�ria t�rgyi eml�kei. �vtizedekig t�rsak a j�ban �s a rosszban. Ma pedig dal �rad ki bel�l�k. K�t �ven �t sz�jr�l sz�jra terjedt a felh�v�s, �s nap nap ut�n gy�lekezett a sok holmi. Volt, aki Dublinb�l jelentkezett, volt, aki az Egyes�lt �llamokb�l, m�sok Belgiumb�l vagy egy magyar falub�l. Milyen ereje tud lenni a h�v� sz�nak, ha �sszefog�sra eml�keztet! Hajdani fiatalok, m�rn�k- �s orvostanhallgat�k f�nyk�pei sorakoznak a Nemzeti M�zeum falai k�z�tt. M�lt� helyen, egy most megnyitott, �j helyis�gben. �k voltak a b�trak, "akik mertek", hogy ut�na, a megtorl�st�l f�lve t�bbnyire megsemmis�ts�k a dokumentumokat. Amit elkoboztak, lev�lt�rak, k�nyvt�rak szigor�an �rz�tt, titkos gy�jtem�nyeibe v�ndoroltak, egy r�sz�k pedig, akaratukon k�v�l, a perekben v�doltak. Ez ut�bbiak a nagy aktak�tegekben riadtan lapultak. Ismeretlen fot�k randev�ja a Magyar Nemzeti M�zeumban. A V�ci �ton �ppen verik le az egyik gy�r homlokzat�r�l a v�r�s csillagot; Kispest �s L�rinc hat�r�n barik�dok fogadj�k a szovjet harckocsikat; okt�ber 24-�n a Margit hidat lez�r� magyar p�nc�losokat k�rbekarik�zza a n�pt�meg. �s ismeretlen fot� a somogyi megyesz�khelyen, ahol a nagygy�l�s versmond�ja Tordy G�za, a Kaposv�ri Nemzeti Sz�nh�z m�v�sze! Eml�kszik-e ezekre az �r�kra? "K�ltelkek �tkeresztje mellett / a v�rosok bulv�rain / kiszikkadt falak t�gl�i k�z�l / ne vet sz�l�tanak / ki�ltva �s elny�ltan / valaki olykor v�laszol / elb�v�lten a sz�t�l / t�n az igazs�gra szomj�hozva-" - �rja Jean Follain A hangok c�m� vers�ben. Az amat�r fot�s szem�remb�l nem arcokat r�gz�t, hanem helyzeteket. �s m�gis, ismer�s arcok itt is, ott is, vajh, kik �k, r�ismernek-e magukra, a t�rsakra, a bar�tokra? Csupa meglepet�s a t�rlat. Lehet, hogy az id� is vesztegel? Azt�n egy napl�. Egy tizenh�rom �ves fi� �r�sa. Okt�ber 25-�n kezdte feljegyezni, amit l�tott �s hallott. November 29-�n hagyta el az orsz�got, �s vitte mag�val a napl�t, hogy azt�n t�z �vvel k�s�bb, meg �jabb �vfordul�kon hozz��rja n�met�l �s magyarul, amit �j haz�j�ban, Sv�jcban �rzett �s gondolt. Aj�nd�k a m�zeumnak. A legszebb gesztusok egyike. Hom�ly sz�lling�zik a leveg�ben. B�v�l� erej�t k�n�lja a napl�. A sok-sok t�rgy mag�hoz t�r, f�ll�legzik. H�t m�gis szolg�ltak valamit? Mindegyik k�p �s t�rgy egy-egy mese is. Igaz t�rt�netek emberekr�l, h�s�kr�l. Jelz�sek abb�l az id�b�l, amikor tizenk�t napig volt napfelkelte. Egy t�ska a V�r�skereszt jelv�ny�vel. K�sz�t�je beledolgozott valamit a saj�t test�b�l. Egy t�ska, amely gazd�j�t szolg�lta a forradalmi napok alatt. Gy�gyszerek, s ki tudja m�g, mi minden f�rt el benne, h�ny �s h�nyf�le csecsebecse, mik�zben szomor�s�g �lte meg a h�ztet�ket. Ki�ll�t�st l�tunk, amely ker�li a k�zhelyeket. A l�togat� �ri�si k�s�rleti teremnek �s telepnek n�zi a vil�got, megszokva, hogy estelente kezdett�l fogva bes�t�tedik. Mindannyiunk k�v�ncsis�ga a n�vekv� s�t�ted�ssel csitul, mik�zben nem ritk�n, f�jva a dalt sz�llel-v�sszel szemben, v�llunkon botra akasztott kis batyuval nekiv�gunk az alattomos t�nak, �s belev�sz�nk? Istenem, de sz�p is volt a forradalom ! Odak�nn, a M�zeumkertben arra gondolunk: d�l�utak sark�n ott marad n�ha egy-egy �st, �s� vagy cs�k�ny, senki sem viszi el; mindenki tudja, az�rt hagyt�k ott �ket, hogy gazd�juk annak idej�n visszaj�jj�n �rt�k. Lehet, hogy ezek�rt a m�zeumi t�rgyak�rt is majd visszaj�nnek, mert a jelen id� riad�j�ra �jra felsorakoznak azok, akiket napjaink nyugtalans�ga k�s�rt.

2006. okt�ber 9. (Magyar Nemzet)

Az �r�sz�vets�g a forradalomban

K�tnapos nemzetk�zi konferencia 1956-r�l a Pet�fi Irodalmi M�zeumban A Pet�fi Irodalmi M�zeumban p�nteken �s szombaton a Magyar �r�sz�vets�g nemzetk�zi �r�konferenci�n id�zte fel az 1956-os forradalom �s szabads�gharc t�rt�net�t, valamint a Magyar �r�sz�vets�g szerep�t a felkel�s folyamat�ban. A konferenci�n �s a kerekasztal-besz�lget�seken t�bbek k�z�tt Kal�sz M�rton eln�k, L. Simon L�szl� titk�r, Borb�ndi Gyula, G�lfalvi Zsolt, Fekete Gyula, Kov�cs Istv�n, Lee Ho-Chul (Korea), Marek Novakowski (Lengyelorsz�g) �r�, Kiss Gy. Csaba, Vasy G�za �s N. P�l J�zsef irodalomt�rt�n�sz vett r�szt. A Magyar �r�sz�vets�g t�rt�nelmi el�zm�nye az 1932-ben alakult, 1944-ben megsz�nt �r�k Gazdas�gi Egyes�lete (IGE) volt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a magyar �r�k a kommunista p�rt kezdem�nyez�s�re, szovjet mint�ra hozt�k l�tre a sz�vets�get, amelynek voltak sz�gyellni val� �s dics�s�ges korszakai. El�bbieket �tv�s Istv�n t�rt�n�sz, a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem professzora id�zte f�l. A hallgat�s korszaka a lenini elv �tmutat�sai szerint k�vetkezett be, amely szerint "a kommunista p�rtnak �gy kell t�mogatnia a sz�vets�geseit, ahogyan az akasztott embert a k�t�l t�mogatja". A Moszkv�b�l t�vvez�relt gondolatrend�rs�g eszk�zei volt t�bbek k�z�tt Horv�th M�rton, R�vai J�zsef-R�kosikultuszminisztere �s Gergely S�ndor moszkovita �r�, aki m�g R�vait is t�bbsz�r feljelentette. A Magyar �r�sz�vets�g els� f�nykor�t az 1956-os forradalom �s szabads�gharc el�k�sz�t�se, a forradalom, majd az 1956. december 28-i k�zgy�l�se jelentette. Fekete Gyula �r�, a sz�vets�g akkori titk�ra id�zte f�l azokat a dics�s�ges napokat, amikor szinte Bajza utcai sz�kh�zban lakott. Sz�mos fiatalnak adott mened�ket, � ir�ny�totta a forradalom t�mogat�s�ra ind�tott gy�jt�st a h�res katonal�d�kban, amelyekben 292 ezer forint gy�lt �ssze. Fekete Gyula �s t�rsai k�zvet�tettek a Corvin k�zi felkel�k �s Nagy Imre korm�ny�nak k�pvisel�i k�z�tt. Pongr�tz Gergely, a Corvin - k�z parancsnoka t�bb besz�d�ben �s �r�s�ban is k�sz�netet mondott Fekete Gyul�nak, ami�rt megmentette az � �s testv�rei �let�t, hiszen ha � nem parancsol r�juk, hogy halad�ktalanul hagyj�k el az orsz�got, akkor a parancsnokot els�k k�z�tt v�gezt�k volna ki. Az �r�sz�vets�g sz�mtalanszor figyelmeztette a forradalm�rokat a hatalom provok�ci�ira. Fekete Gyul�t a megsz�ll� orosz csapatok tart�ztatt�k le, csaknem egy �vig volt beb�rt�n�zve. Az �r�sz�vets�g akkor is hitet tett a forradalom eszm�i mellett, amikor a forradalmi munk�s-paraszt korm�ny, K�d�r J�nos, Apr� Antal, Maros�n Gy�rgy �s m�sok ir�ny�t�s�val december 4-�n elkezdt�k a forradalom �s szabads�gharc p�ld�tlanul v�res megtorl�s�t. H�siesnek �s rem�nytelennek t�nt m�r az �r�sz�vets�g Gond �s hitvall�s c�m� december 28-i �ll�sfoglal�sa a forradalom �s a szabads�gharc eszm�i mellett Tam�si �ron toll�b�l. Kiss Gy. Csaba el�ad�s�ban �tfog� k�pet ny�jtott a sz�vets�g �let�tj�r�l. T�bbek k�z�tt megid�zte azokat a pillanatokat, amikor a Magyar �r�sz�vets�g �jra m�lt�v� v�lt 1956 �r�ks�g�hez. Az 1981-es k�zgy�l�sen, amikor kiharcolt�k, hogy a sz�vets�g demokratikus �s titkos szavaz�son maga v�laszthatja meg a vezet�it. Az 1986-os v�lasztm�ny a rendszerv�ltoztat� cs�ndes forradalom els� l�tv�nyos �llom�sa volt, hiszen az �r�szervezet kiszavazta a v�lasztm�ny�b�l a kommunista p�rt tagjait. Nem v�letlen, hogy a jelenlegi szocialista korm�ny szinte naponta pr�b�lja gazdas�gi megszor�t� int�zked�seivel lehetetlenn� tenni a szervezet m�k�d�s�t. Izgalmas volt a jeles m�ncheni magyar �r�, Borb�ndi Gyula el�ad�sa, akinek m�r 1949-ben menek�lnie kellett haz�j�b�l. � a forradalom alatt a Szabad Eur�pa R�di� munkat�rsak�nt �jjel-nappal tud�s�totta a vil�got a magyar forradalom esem�nyeir�l, �s n�v�s, forradalmi t�rgy� irodalmi m�sorokkal pr�b�lta f�lh�vni az Egyes�lt �llamok, az ENSZ �s Eur�pa figyelm�t rem�nytelen�l sz�p harcunkra. Figyelemre m�lt� volt Lee Ho-Chul d�l-koreai �r� el�ad�sa is, aki k�tszer is b�rt�nbe ker�lt a diktat�ra elleni k�zdelem�rt. � a "D�liek �s �szakiak" c�m� vil�gh�r� reg�ny�nek �s eg�sz �letm�v�nek ihlet�i k�z�tt tartja sz�mon az 1956-os forradalom �s szabads�gharc dics�s�g�t. Ahogy elmondta: az eg�sz vil�gon mindenkit meghatott, ahogy egy maroknyi n�p h�sies �s egyenl�tlen k�zdelemben sz�llt szembe a zsarnoks�ggal, ek�zben gy�gy�thatatlan sebet ejtve a keleti despota test�n. B�r az 1956-os forradalom �s szabads�gharc, valamint a jelenlegi szocialista korm�ny megbuktat�sa elleni t�ntet�s �sszehasonl�t�s�val a hazaiak cs�nj�n b�ntak, a k�lf�ldiek - f�k�nt a sz�netbeli, folyos�i megbesz�l�seken - egy�rtelm�nek tartott�k, hogy a magyarok most fejezik be a rendszerv�ltoztat� forradalmukat. A Magyar �r�sz�vets�get ellehetetlen�t� gondokr�l is sz� esik majd azon a rendk�v�li k�zgy�l�sen, amelyet a szervezet okt�ber 23-�n tart meg az �nnepi megeml�kez�s �s a minden val�sz�n�s�g szerint utolj�ra megrendezett Arany J�nos-d�j�tad�s ut�n.

2006. okt�ber 9. (Magyar Nemzet)

�gy bocskorosan

G�recz Attila �gy bocskorosan c�m� k�tet�t mutatja be a Kr�ter Kiad� szerd�n d�lut�n n�gyt�l a Corvin mozi (Bp. VIII., Corvin k�z 1.) els� emeleti kereng�j�ben. Az 1956-os forradalom k�lt�j�r�l Hiesz Gy�z�n�vel �s Kov�cs Attila Zolt�nnal, a Kr�ter f�szerkeszt�j�vel Csern�czky Judit �js�g�r� besz�lget.

2006. okt�ber 9. (Index.hu)

Nem v�geztetn� ki a Munk�sp�rt az �tvenhatosokat

�t�rt�keli a Munk�sp�rt K�d�r J�nos szerep�t, �s nem �t�ln�k hal�lra az �tven �vvel ezel�tti "ellenforradalom" r�sztvev�it, mondta Th�rmer Gyula. 1956 szerinte n�pi el�gedetlens�gb�l csapott �t ellenforradalomba, amelynek meg�nnepl�s�re k�r �tmilli�rd forintot ford�tani.
85 �ves a k�nai kommunista p�rt - hirdette az �tt�r�csapatok fali�js�gaihoz hasonl� folyos�i dekor�ci� a Baross utcai sz�kh�zban, az el�tt a terem el�tt, ahol sajt�t�j�koztat�t tartott Th�rmer Gyula, a Magyar Kommunista Munk�sp�rt eln�ke. Maga a sajt�t�j�koztat� nem K�n�r�l sz�lt, hanem Magyarorsz�gr�l, 1956-r�l.

N�pi el�gedetlens�g csapott �t ellenforradalomba
A p�rteln�k szerint "nagy jelent�s�g� esem�ny" volt 1956. N�pi el�gedetlens�gk�nt kezd�dtek az esem�nyek, amelyekben k�s�bb a szocialista t�rsadalmi rend megv�ltoztat�s�ra t�rtek. Ez�rt a Munk�sp�rt szerint ellenforradalom volt 1956-ban, mert a halad� rendszert 1945-�s �llapotokba akart�k visszavetni.
Az �tvenes �vekben Th�rmer szerint megs�rtett�k a demokr�ci�t, �s az �letsz�nvonal is cs�kkent, de ett�l m�g folyt az orsz�g �jj��p�t�se �s az iparos�t�s is. Szerinte jogos volt ez�rt a n�pi el�gedetlens�g de a tulajdonviszonyok megv�ltoztat�sa, a gy�rak �s a f�ld visszaad�sa mag�ntulajdonba m�r az ellenforradalmat jelezte.

Nem k�ne 56-ot �nnepelni
Th�rmer szerint �ppen ez�rt nem k�ne k�zp�nzt, �tmilli�rd forintot ford�tani 1956 �nnepl�s�re. Olyasmit - p�ld�ul m�rcius 15-�t - kell �nnepelni, amiben van k�zmegegyez�s, de '56 meg�t�l�s�ben nincsen megk�zel�t�leg egys�ges v�lem�ny sem - mondta a p�rteln�k.
Az Index k�rd�s�re, hogy 1848. m�rcius 15-�t mi�rt nevezi forradalomnak, hiszen akkor a jobb�gyfelszabad�t�s a mag�ntulajdon megjelen�s�t seg�tette, Th�rmer elmondta: akkor egy kev�sb� halad�, feud�lis t�rsadalom alakult �t egy korszer�bb kapitalista rendszerr�. 1956-ban az�rt volt ellenforradalom, mert az 1945-�s �llapotokat akart�k vissza�ll�tani.

�t�rt�kelt�k K�d�rt
A Munk�sp�rt eln�ke besz�molt arr�l is, hogy p�rtja n�mileg �t�rt�kelte K�d�r J�nos szerep�t is. Alapvet�en j�nak �t�lt�k meg a politikus tev�kenys�g�t, de helytelen�tik a politikai b�n�k miatti hal�lb�ntet�sek kiszab�s�t "1956-57-ben �s k�s�bb".
Th�rmer hozz�tette: 1956 ut�n "Magyarorsz�gon egy fenn�ll� rend t�rv�nyei alapj�n hoztak �t�leteket", �s egy�bk�nt minden �llam megv�di mag�t. Nem v�letlen, hogy most, 2006-ban az igazs�g�gyi �s rend�szeti miniszter a t�v�sz�kh�z ostroma ut�n vetette fel a gy�lekez�si t�rv�ny szab�lyoz�s�nak megv�ltoztat�s�t - magyar�zta Th�rmer.

T�bb m�r a sz�n �s az �rc
A sajt�t�j�koztat�n kiosztott�k a Munk�sp�rt �ll�sfoglal�s�t az 1956-os esem�nyekr�l is. Ebben t�bbek k�z�tt olvashat� az is: "1956 el�tt sok mindent siker�lt megtenni, sok mindent nem. A k�lt� szavaival �lve: adtunk 'm�r ruh�t a mez�telennek, t�bb m�r a sz�n �s az �rc'. De az is igaz, hogy az 50-es �vekben 'sok volt a szenny �s buta besz�d', s a megengedhet�n�l t�bb volt a buta tett is".
Az Index k�rd�s�re Th�rmer Gyula elmondta azt is, hogy Nagy Imre - az 1956-os minisztereln�k - a Szovjetuni� Kommunista P�rtj�t�l 1989-ben kapott dokumentumok szerint a szovjet bel�gyi n�pbiztoss�g �gyn�ke volt a 20-as, 30-as �vekben.
Nagy Imre �rt jelent�seket t�bb szem�lyr�l is, �gy t�bbek k�z�tt Karik�s Frigyesr�l, egy Magyarorsz�gon tev�kenyked�, majd a Szovjetuni�ba emigr�lt kommunist�r�l is. Karik�st k�s�bb kiv�gezt�k a Szovjetuni�ban. Arr�l, hogy Nagy Imre jelent�sei �s Karik�s hal�la k�z�tt van-e �sszef�gg�s, Th�rmer nem nyilatkozott.

Minden p�rt 56-ot tekinti igazol�snak
A Munk�sp�rt 1956-os �ll�sfoglal�sa v�g�n az is olvashat�: "Az 1956-hoz viszony v�laszt�v�zz� v�lt. Mi�rt? Az�rt, mert a rendszerv�lt�k ugyanazt a c�lt k�vett�k 1989-90-ben is, mint el�deik 1956-ban. A szocializmust akart�k megd�nteni, �s a kapitalizmust bevezetni. A m�dszerek v�ltoztak, a l�nyeg maradt.
A rendszerv�lt�sban r�szt vett minden p�rt 1956-ot tekinti mai tev�kenys�ge t�rt�nelmi el�zm�ny�nek �s igazol�s�nak. Az MDF, a Fidesz, a MI�P az ellenforradalom nyilv�nval�an t�k�s er�ivel rokonszenveznek. Az MSZP Nagy Imr�ben tal�lta meg szellemi el�d�t. Az SZDSZ elvont liber�lis n�zeteit er�lteti a m�ltra is, a jelene is."

2006. okt�ber 9. (N�pszabads�g)

A N�pszabads�g Online 40. heti k�nyvaj�nlata

Kert�sz �kos: A Nap utcai fi�k

Kert�sz �kos egyszerre kedvesen romantikus, olykor mulats�gos, izgalmas, sodr� lend�let� reg�nye v�gs� kicseng�s�ben megr�z�an tragikus k�pet fest az 1956-os forradalom �s f�lkel�s kamasz�ldozatair�l.
Egy harcol� kamaszcsapat igaz t�rt�net�ben a Nap utcai fi�k �let�vel, hisz�kenys�g�vel, b�tors�g�val, �s sokszorosan f�jdalmas hal�l�val �ll�t maradand� eml�ket a huszadik sz�zad m�sodik fele Nagy Magyar �br�ndj�nak.
A mi hazai, s�t, pesti kisvil�gunkb�l ki sem l�pve vil�gm�ret� probl�m�t �rint: a kamaszok, a gyerekek f�lhaszn�lhat�s�g�t a vil�gpolitika fegyveres �sszecsap�saiban. �s �ket a legk�nnyebb f�l�ldozni...
Ab Ovo kiad�; 160 oldal, 1950 Ft.

2006. okt�ber 10. (Magyar H�rlap)

1956 dramatiz�lt kalend�riuma

Legal�bb f�lsz�z k�tet jelenik meg az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�ra, a filmek, ki�ll�t�sok, k�zt�ri alkot�sok tucatjair�l nem is besz�lve, �gy nem csoda, ha ebben az �radatban k�nnyen elsikkad egy-egy fontosabb munka. A Nemzeti Tank�nyvkiad�n�l megjelent '56 kalend�rium�ra, F�ldesi Margit �s Szerencs�s K�roly t�rt�n�sz szerz�p�ros munk�j�ra persze nem kiz�r�lag ez�rt �rdemes felh�vni a figyelmet, sokkal ink�bb az�rt, mert a kalend�rium ir�nyt�k�nt szolg�lhat az �vfordul�n.
Eml�kiratok, kordokumentumok ker�lnek napvil�gra, filmek, reg�nyek sz�letnek, �m mindezek, amellett hogy �rt�kes adal�kokkal, szem�lyes �lm�nyekkel �s �rtelmez�sekkel gazdag�tj�k az ut�kor ismeret�t, nem kifejezetten a t�rt�nelem �rnyalt �rt�kel�s�t szolg�lj�k. Az eml�kezet sz�ks�gszer�en sz�p�t �s egyszer�s�t, ahogy - jelleg�b�l ad�d�an - teszi ezt a film �s az irodalom is, �gy akkor, amikor 1956-r�l esik sz�, nem t�maszkodhatunk kiz�r�lag az esem�nyek dramatiz�lt feldolgoz�saira. F�k�nt mivel t�rt�nelmi ismereteink alapvet�en hi�nyosak.
1956 �sz�nek alapos feldolgoz�s�val nem maradt ad�s a t�rt�nelemtudom�ny, a sz�les olvas�k�z�ns�ghez azonban ritk�n jutnak el ezek a munk�k. F�ldesi Margit �s Szerencs�s K�roly arra v�llalkozott a kalend�riummal, hogy t�rt�n�szi hiteless�ggel, de a tudom�nyn�pszer�s�t� munk�kra jellemz� olvasm�nyos st�lusban kalauzolja v�gig az olvas�t a forradalom tizenh�rom napj�n.
A szerz�k k�t-h�rom oldalp�ron id�zik fel a forradalom egy-egy napj�t: el�bb kronol�giai �sszefoglal�t ny�jtanak, majd r�szletesen kifejtik a nap fontosabb esem�nyeit. Megtudhatjuk, hogy az adott napon milyen jelszavakat skand�lt a t�meg az utc�n, hogy hol k�vetelt �ldozatokat a forradalom, megismerhetj�k a sz�nh�zak, mozik �s a r�di� m�sor�t, de m�g a nap id�j�r�s�t is. A napisajt�b�l, r�plapokr�l, diplom�ciai jelent�sekb�l, napl�kb�l �s versekb�l id�zett r�szletek, illetve a korabeli, javar�szt m�g nem publik�lt felv�telek pedig csak tov�bb �rnyalj�k ismereteinket.
A kiadv�ny aj�nl�j�ban azt�n "dramaturgiai �rz�kkel v�logatott" forr�sokr�l olvasok, ami - a szint�n dr�maira siker�lt c�mlappal, vagy a kit�pett jegyzetlapokra �s a szamizdat kiadv�nyokra egyszerre eml�keztet� bels� tipogr�fi�val egy�tt - hagy bennem n�mi k�ts�get arr�l, hogy mennyire lesz id�t�ll� ez a kiadv�ny. Az Egy mondat a zsarnoks�gb�l alc�mmel k�z�lt id�zetek - eml�keztet��l, hogy hogyan �rt�kelte a hivatalos Magyarorsz�g '89 el�tt '56-ot - ann�l kev�sb�.

F�ldesi Margit - Szerencs�s K�roly: '56 kalend�riuma - A magyar forradalom �s szabads�gharc
Nemzeti Tank�nyvkiad�, 2006, 80 oldal, 2500 forint

2006. okt�ber 10. (N�pszava)

�gy �rtak...

1956. okt�ber 10-�nek a sajt�ja is olyan, mint az okt�ber 6-i dr�mai Rajk - �jratemet�st k�vet� lapsz�mok mindegyike. A mai olvas�nak nagyon figyelmesen kell a semmitmond�, �rdektelen �r�sok k�z�tt vizsg�l�dnia, hogy a lapokban sz�nd�kosan eldugott helyen megjelen� r�vidh�rekbe, vagy az �gynevezett sz�nes �r�sokban felfedezze: Magyarorsz�gon bels� erjed�s van �s sz� sincs arr�l, hogy a Rajk - �jratemet�s - M�ray Tibornak az Irodalmi �js�gban le�rt szavai szerint egy korszak dr�m�ja �s buk�sa - ut�n minden visszat�rt volna a szok�sos mederbe. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a napi sajt�ban b�rmi el�jele is lenne az alig k�t h�t m�lva kirobban� forradalomnak, viszont olyan k�zl�seket tal�lunk, amelyek a Szabad N�pben kor�bban nem fordulhattak el�.
A mai olvas� a p�rt k�zponti lapj�t forgatva ism�t egy lapsz�mon bel�li kett�ss�get tapasztal: a megszokott semmitmond� �r�sok mellett m�r felbukkannak szem�lyesebb hang� cikkek, amelyekre kor�bban aligha volt p�lda. Az okt�ber 10-i Szabad N�p fontosnak tartja, hogy az els� oldalon kiemelt helyen k�z�lje: "120 m�teres k�m�ny Tiszapalkony�n. Tiszapalkony�n az 50-es sz�m� K�m�ny�p�t� V�llalat dolgoz�i �prilis k�zep�n kezdt�k meg az orsz�g legnagyobb k�m�ny�nek �p�t�s�t. Martin �d�m �s Taub J�nos brig�dja v�llalta, hogy a 120 m�ter magas k�m�nyt december 31. helyett m�r november 7-re fel�p�tik."
Eg�sz m�s hangot �t meg a harmadik oldalas t�rcaszer� �r�s, a "Nem t�ved�sb�l bocs�tott�k el" c�m�. "Orb�n L�szl� elvt�rs m�g kora tavasszal ker�lt az �M F�t�sszerel�si V�llalathoz. Felv�tel�t az igazgat� annak idej�n �gy indokolta: el�z�leg egy�tt dolgoztunk, munk�j�t j�l ismerem, bizonyos, hogy szem�ly�vel az anyagbeszerz�si oszt�lyunk er�s�dni fog... Ha ilyen el�zm�nyek ut�n az illet�t n�h�ny h�ttel k�s�bb m�gis az utc�ra dobj�k, csal�dj�val egy�tt keny�rtelenn� teszik, s r�fogj�k, hogy rossz volt a munk�hoz �s dolgoz�t�rsaihoz val� viszonya, senki nem gondol valamif�le t�ved�sre! Ak�rmilyen furcsa is - m�r az emberek csak ilyenek - joggal t�telezik fel, hogy az elbocs�t�s h�tter�ben tisztess�gtelen dolgok h�z�dnak meg... Orb�n elvt�rs ugyanis az igazgat� pr�mium- megtagad�ssal kapcsolatos �rveit nem vette tudom�sul, s az egyeztet� bizotts�ghoz fordul. A bizotts�g ezut�n a k�zelm�ltban meg�t�lte sz�m�ra a pr�miumot. Csakhogy amikor az igazgat� meghallotta az egyeztet� bizotts�g d�nt�s�t, �gtelen haragra gerjedt... h�rom nappal k�s�bb Orb�n elvt�rs k�zhez kapta a felmond�level�t... A m�lt �vekben bev�lt recept volt ez. Nem egy dolgoz�t tettek t�nkre ilyen jelszavak �gisze alatt. Most azonban ennek az id�nek egyszer �s mindenkorra v�gre. Ma tiszt�n l�tjuk, hogy az ilyen felsz�nes d�nt�sek m�g�tt legt�bbsz�r egy�ni hi�s�g, �nk�nyesked�s, a m�lt szellem�nek k�s�rtete h�z�dik meg."
Eg�sz m�s hangot �t meg a harmadik oldal als� h�re, a "Sz�kev�nyek alkonya". A cikkb�l kider�l, hogy azoknak a sz�kev�nyeknek, akik a szomsz�dos keleti �llamokb�l jutnak �t Ausztri�ba (ugye eml�ksz�nk r�, okt�ber 9-i lapszeml�nkben h�rt adtunk arr�l, hogy az osztr�k-magyar hat�ron lebontott�k a sz�gesdr�t - ker�t�st) legfeljebb �t sz�zal�ka hagyja el haz�j�t politikai okokb�l. "A sz�kev�nyek k�z�tt sok a mag�t menek�l�nek �lc�z� b�n�z�. H�sz menek�lt k�z�l, akiknek az osztr�k �js�gok oly sz�vesen bocs�tj�k rendelkez�s�kre has�bjaikat kiagyalt, sz�rny� t�rt�netek elmes�l�s�re - legjobb esetben tal�n egyetlen egy a politikai menek�lt. A t�bbi vagy valami b�n�z�, vagy kalandor, vagy olyan, aki k�nny� munkan�lk�li �letet keres."
A Magyar Nemzet okt�ber 10-�n k�zli ezeknek a napoknak egyik legfontosabb �r�s�t:" Luk�cs Gy�rgy v�laszai az ifj�s�g k�rd�seire az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem ank�tj�n. A cikk �gy sz�l: "A vitatkoz�kedv haz�nkban egyre nagyobb. Imm�r nem a Pet�fi K�r az egyetlen nyilv�nos f�rum, hanem szerte az orsz�gban vit�znak, diplom�sok, s�t munk�sok is... Luk�cs Gy�rgy az ifj�s�g k�rd�seire azt felelte, hogy v�ltozatlanul lehet besz�lni a szocialista realizmus eszt�tik�j�r�l �s magyar p�ldak�nt D�ry Tibor Felelet c�m� nagyhat�s� reg�ny�t eml�tette, amelyt�l annak idej�n egy�bk�nt megtagadt�k a szocialista-realista jelz�t. Ami Leninnek a p�rtirodalomr�l �rott cikk�t illeti, azt Lenin - mondotta Luk�cs Gy�rgy - nem a mai k�r�lm�nyekre, s annak idej�n is egyed�l a p�rtsajt�ban dolgoz� �r�kra vonatkoztatta. Csup�n a szt�linista dogmatizmus k�rte azt sz�mon a megval�sult prolet�rdiktat�ra irodalm�n. Az idej�tm�lt vagy helytelennek bizonyult p�rthat�rozatokat Luk�cs Gy�rgy v�lem�nye szerint felt�tlen�l fel�l kell vizsg�lni, nem a m�ltban val� v�jk�l�s miatt, hanem �ppen a j�v� �rdek�ben."

2006. okt�ber 10. (Magyar Nemzet)

Ma is fontos az eur�pai szolidarit�s

Sokan k�nyszer� hazugs�gban �ltek 1956 el�tt, mert a hatalom hazudott az embereknek �s hazudott a vil�gnak. 1956 fiai b�trak �s elsz�ntak voltak. Tudt�k, hogy szabads�gra �s demokr�ci�ra csak azok m�lt�k, akik tesznek is �rte hangzott el azon a vas�rnapi �nneps�gen, amelyet a forradalom eml�k�re szerveztek a burgenlandi Halbturm kast�lyban. A mag�nszem�lyek szervezte �nneps�gen tartott besz�d�ben Barsin� Pataky Etelka r�mutatott: a magyar forradalmat az eur�pai nemzetek r�sz�r�l sz�les szolidarit�s k�s�rte. Most k�z�s felel�ss�g�nk, hogy a t�z �j tag�llamot a r�giekt�l megk�l�nb�ztet� korl�toz�sokat cs�kkents�k. "M�g 2000ben az �j tag�llamok k�z�tt Szlov�nia ut�n ez�st�rmesek voltunk, m�ra az utols� helyre ker�lt�nk. Szembe kell n�znie az orsz�gnak azzal, hogy az �t az id�nk�nti megszor�t�sokkal, k�zte reformoknak nevezett l�p�sekkel nem j�rhat�" v�lte az EP - k�pvisel�.

2006. okt�ber 10. (Magyar Nemzet)

Legenda Ratk� J�zsefr�l

A Hitel szeptemberi sz�m�ban olvashat� a "Legenda Ratk� J�zsefr�l" c�m� "kerekasztal-besz�lget�s", amelyen t�bbek k�z�tt Albert Zsuzsa, �gh Istv�n, Buda Ferenc�s Serf�z� Simon id�zi a k�lt� alakj�t. "Mindig pr�b�lom elhessegetni az utols� arc�t, amit ott l�ttam a nagyk�ll�i reform�tus templomban, ahol felravatalozt�k - mes�li a k�lt�-bar�t, Serf�z� Simon. "Pr�b�lom ink�bb a fiatalabbat f�lid�zni. Arra jobb gondolni. Csak f�lid�zni neh�z: a v�gs� arc nehezen engedi-" E v�gs� arc, a fiatalon elhunyt k�lt� b�cs�z� alakja jegy�ben telik a besz�lget�s, �m m�gis kikerekedik bel�le a po�ta tragikus �let�tja. Ratk� - ahogy mondani szokt�k - sosem tart�zkodott az �let napos oldal�n, �s nem is kereste azt. Nem volt t�rv�nytelen gyerek, ahogy egy lexikon megjegyzi, b�r - csal�di k�r�lm�nyei miatt - r�szben lelencotthonban nevelkedett, s k�s�bb maga is dolgozott �rv�k nevel�jek�nt. �let�tj�ra n�zve meghat�roz� volt apja alakja. "Olyan tehets�g volt az apja - mes�li Albert Zsuzsa -, aki nem tal�lta mag�t. - J�ska f�rfias szem�remmel nem besz�lt t�l sz�vesen err�l." Ratk� el�bb �cs�dre, majd Erd�b�ny�re ker�lt nevel�otthonba, azt�n k�vetkezett Tiszadob, a ny�regyh�zai gimn�zium �s a szegedi egyetem, amelyet tal�n politikai okb�l - f�k�nt a Nagyn�n�m, a miniszterasszony c�m� verse miatt (Ratk� Anna, R�kosi sz�v�n�b�l lett n�peg�szs�g�gyi minisztere) - hagyott f�lbe. Ratk� igazi k�lt�i kibontakoz�sa a forradalom jegy�ben �llt. Az az eml�kezetes k�t h�t �lete meghat�roz� �lm�nye volt �s maradt. "Eg�sz k�vetkez� k�lt�szete 1956 ig�zet�ben sz�letett, mindaz, amit a temetetlen holtakr�l, t�rv�nytelen halottakr�l �r, erre vonatkozik. Forradalmakra eml�kezik, tizenkilencr�l, D�zs�r�l, �s mindig 1956-ra gondolunk vele egy�tt-" - eml�kezik Albert Zsuzsa. �gh Istv�n szerint "az adja az � verseinek az erej�t, hogy maga is �t volt itatva a hal�llal. M�r gyerekkor�t�l kezdve, amikor r�kos anyj�t le�rja, s amikor apja utols� �vei foglalkoztatt�k". "Az �regek c�m� vers�ben - f�zi tov�bb a gondolatot J�nosi Zolt�n -, a halottak vill�skulccsal szerelik a f�ldet, �s a halottak n�lk�l Ratk� koncepci�j�ban nem l�tezne ez a f�ls� vil�g sem."

2006. okt�ber 10. (Magyar Nemzet)

1956 a hat�ron t�li magyarokn�l

A Lucidus Kiad� ma d�lut�n �tkor a K�dex K�nyv�ruh�zban (Bp. V., Honv�d u. 5) tartja az Egy�tt. "Az 1956-os forradalom �s a hat�ron t�li magyarok" c�m� k�tet�nek bemutat�j�t. A k�nyvet Cholnoky Gy�z� kiad�vezet� �s Sz�sz Zolt�n t�rt�n�sz ismerteti.

2006. okt�ber 10. (Magyar Nemzet)

Forradalmi eml�km�vek

Szobrok, terek, t�bl�k �llami t�mogat�ssal �s an�lk�l. Orsz�gszerte t�bb eml�km�vet �s szobrot �ll�tanak az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �vfordul�ja alkalm�b�l. Az V., VI. �s VIII. ker�leti eml�kt�bl�n k�v�l t�bbek k�z�tt �rdekesnek �g�rkezik K� P�l h�dmez�v�s�rhelyi eml�kszobra �s az a Bib� Istv�nt �br�zol� alkot�s, amellyel Balatonf�red tiszteleg a forradalomnak. Aggtelek, Ajka, Beretty��jfalu, Csongr�d, Esztergom, �rd, Kalocsa, Kazincbarcika, Keszthely, Kunszentm�rton, Mez�t�r, Nagykanizsa, Ny�regyh�za, �zd, Paks, Sz�kesfeh�rv�r, Szentendre, Tata �s V�c is eml�km�vet szentel a forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�nak. Balassagyarmaton civil kezdem�nyez�sre �ll�tanak eml�km�vet dr. Czimbalmos Istv�n h�ziorvos j�volt�b�l. Az �tad�son Wittner M�ria mond avat�besz�det. Szint�n egy civil szervezet, a Gloria Victis K�zhaszn� Alap�tv�ny j�volt�b�l �p�l a cs�m�ri eml�km�. V�g J�nos szobr�szm�v�sz alkot�s�t, mely az egyetemes kommunizmus 100 milli� �ldozat�ra eml�kezik, okt�ber 21-�n, szombaton d�lut�n kett�kor avatj�k fel a H�s�k kertj�ben. A szoborcsoport �s az �nneps�g f�v�dn�ke Orb�n Viktor, a Fidesz eln�ke. Avat�besz�det mond Wittner M�ria, �s v�rhat�an jelen lesz T�k�s L�szl� Kir�lyh�g�-mell�ki, nagyv�radi reform�tus p�sp�k, Duray Mikl�s �r� �s D�nes J�nos szabads�gharcos. B�r a szobor helyi kezdem�nyez�s nyom�n, a k�zs�g lak�inak egyet�rt�s�vel k�sz�lt, semmif�le t�mogat�st nem kapott a magyar �llamt�l. F�bi�n P�l, az alap�tv�ny titk�ra lapunk k�rd�s�re elmondta: V�g J�nos terv�t a K�pz�m�v�szeti Lektor�tus elutas�totta. A magyar �llamnak m�gis sz�mos lehet�s�ge lett volna arra, hogy szponzor�lja az alkot�st, m�gsem tette meg. F�bi�n P�l most m�r �gy �rzi: �gi hatalmak akart�k �gy, hogy tiszta k�zb�l kapott adom�nyok seg�ts�k terv�k megval�s�t�s�t. A t�mogat�k k�z�tt van Tajvan �llameln�ke, Lichtenstein nagyhercege �s a cs�m�ri �nkorm�nyzat. Sz�mos kiemelked� m�v�sz �s mag�nszem�ly �nzetlen anyagi seg�ts�g�nek, j�t�konys�gi koncerteknek k�sz�nhet�, hogy a szobor elk�sz�lhetett. Okt�ber 14-�n, szombaton este h�tkor a Szent Istv�n-bazilik�ban folytat�dik a j�t�konys�gi rendezv�nysorozat, amelyen t�bbek k�z�tt Kubik Anna, Cseke P�ter, Kautzky Armand sz�nm�v�sz, Pitti Katalin, Guly�s D�nes opera�nekes �s a zenem�v�sz h�zasp�r, Sir�k P�ter �s Kem�ny Kinga l�p fel.

2006. okt�ber 10. (N�pszava Online)

Fontos lenne a h�zeln�k szerint az �tvenedik �vfordul� k�z�s meg�nnepl�se

A h�zeln�k szerint fontos, hogy a politikusok egy�tt �s b�k�sen �nnepeljenek az 1956-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�n. Szili Katalin �gy v�lte, ez az egy hozhat b�kess�get, amely er�t adhat a v�ltoztat�sok v�ghezvitel�hez. Ez ut�bbir�l megjegyezte, sz�mos ter�leten sz�ks�g van a politikai �s gazdas�gi rendszerv�lt�st k�vet� �gymond "finomhangol�sokra", mint mondta, ezt senki sem vonhatja k�ts�gbe.
Az egy�tt �nnepl�s �s a b�kess�g fontoss�g�t hangs�lyozta Szili Katalin az 1956-os forradalom k�zelg� �tvenedik �vfordul�ja alkalm�b�l mondott besz�d�ben. "Az 1956-os forradalom �lma m�ra megval�sult: szabad, f�ggetlen, demokratikus orsz�gban �lhet�nk. Az �lom beteljes�l�se azonban azt is jelenti, hogy tudjunk egy�tt eml�kezni" - fogalmazott az Orsz�ggy�l�s eln�ke Baranya megyenapi �nneps�g�n. Mint mondta, ez az egy hozhat b�kess�get, amely er�t adhat a k�vetkez� esztend�kben a v�ltoztat�sok v�ghezvitel�hez. Szavai szerint senki sem k�rd�jelezi meg, hogy el kell v�gezni a politikai �s gazdas�gi rendszerv�lt�st k�vet� �gymond "finomhangol�sokat" az igazgat�sban, az eg�szs�g�gyben, az oktat�sban �s sz�mos m�s helyen. A tavaszi �s az �szi v�laszt�s egy k�vetkeztet�sre enged: az egy�ttm�k�d�sre. Arra, hogy az orsz�gnak b�kess�gben hozzanak el minden fejleszt�st, azokat a lehet�s�geket, amelyeket az Eur�pai Uni� k�n�l sz�m�ra - magyar�zta Szili Katalin. Hozz�tette: b�r m�r megt�rt�ntek azok a l�p�sek, melyek beteljes�tett�k 1956 szellemis�g�t, t�rsadalmi egy�ttm�k�d�ssel, egyet�rt�ssel sz�ks�ges megtal�lni az egym�st �sszek�t� utakat, kapcsokat, amelyek ment�n tov�bb lehet haladni.

2006. okt�ber 10. (T-Online - Origo h�rek)

Film �s "�l�" k�zvet�t�s a melbourne-i olimpi�r�l

Cs�t�rt�kt�l l�that� a Magyar Telev�zi�ban az "Olimpi�nak indult..." c�m� kreat�v dokumentumfilm, amely az 1956-os melbourne-i �tkarik�s j�t�koknak k�v�n m�lt� eml�ket �ll�tani az �tvenedik �vfordul�n. November 22. �s december 6. k�z�tt az [origo] "�l�ben" k�zvet�ti a melbourne-i olimpi�t.
"A magyar csapat sors�t, t�rt�net�t, helyt�ll�s�t szerett�k volna bemutatni" - mondta Zolt�n J�nos P�ter, a film rendez�je. Az interj�kat Magyarorsz�gon, Ausztr�li�ban, N�metorsz�gban �s az Egyes�lt �llamokban, m�g a fikci�s jeleneteket a Magyar Telev�zi� 8-as st�di�j�ban forgatt�k le az alkot�k. Az itthon m�g soha nem publik�lt, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g tulajdon�t k�pez� eredeti arch�v felv�teleket is tartalmaz� k�psorokat a ma sportriporterei komment�lj�k, m�g izgalmasabb� t�ve az akkori versenyeket az ut�kor sz�m�ra.
A film k�sz�t�i az�rt kerest�k meg a t�rt�net valamennyi szerepl�j�t szerte a vil�gban, hogy a k�l�nb�z� elbesz�l�sek, besz�mol�k, napl�k, dokumentumok, arch�v anyagok, h�rek alapj�n hiteles v�laszt adjanak az egyidej�s�gben rejl� dr�mai pillanatok �s titkok k�rd�seire. "A magyar r�sztvev�k k�z�l nagy szerencs�kre 13-an napl�t vezettek, �s ezeket a feljegyz�seket �tadt�k nek�nk" - mondta Dobor Dezs�, a m� t�rsrendez�je.
Az olimpi�ra kiutazott 113 f�s csapatb�l 29 sportol� k�lf�ld�n maradt, 38 egykori sportol�, 7 edz�, sportvezet�, b�r�, csapatorvos pedig jelenleg is Magyarorsz�gon �l. �sszesen 65-en �lltak a kamer�k el�. Az alkot�s k�sz�t�i m�sok mellett megsz�laltatt�k m�g Ron Clarke-ot is, a legend�s ausztr�l hossz�t�vfut�t, aki �tven esztendeje fellobbantotta a l�ngot a melbourne-i stadionban.
"Ezt a filmet m�r sokkal kor�bban meg kellett volna val�s�tani. De tagadhatatlan, hogy az el�tt�nk �ll� �tven�ves �vfordul�n�l jobb alkalmat keresve sem lehetne tal�lni arra, hogy sz� ess�k v�gre, m�gpedig �rtelmes �s igaz sz� az akkoriban t�rt�ntekr�l. Mert 1956-ban nem csak forradalom volt Magyarorsz�gon, a forradalommal egybeesett a melbourne-i olimpia, a magyar sport t�rt�net�nek legnehezebb pr�bat�tele: a F�ld t�loldal�n, megb�zhat� �s hiteles hazai h�rek h�j�n helyt�llni a haz��rt, mik�zben versenyz�ink azt sem tudt�k versenyeik id�pontj�ban, hogy milyen is az a haza, amely�rt k�zdenek" - mondj�k a k�sz�t�k. "Az 1956-os melbourne-i olimpi�t Magyarorsz�gon j�szerivel m�g senki sem l�tta. Az �tven �vvel ezel�tti esem�nyek jelent�s r�sze mindm�ig ismeretlen, elfeledett vagy soha fel sem t�rt, sem �r�sban, sem k�pben, sem hangban. A rendelkez�s�nkre bocs�tott hatalmas anyag (eredeti dokumentumok/levelez�s �s gy�jtem�nyek) alapj�n joggal v�lj�k, hogy az eddigiekn�l j�val teljesebb k�pet tudunk bemutatni az �tvenes �vek magyar t�rsadalm�r�l, pontosabban annak egy nagyon fontos metszet�r�l - a sport�let�nkr�l."
A telev�zi�s v�ltozat h�romszor �tven percben, okt�ber 12-�n, 19-�n �s 26-�n, cs�t�rt�k�nk�nt 20.05 �rai kezd�ssel ker�l ad�sba az m1-es csatorn�n. A film DVD-v�ltozata november k�zep�t�l v�s�rolhat� meg, m�g az interj�kb�l, eredeti napl�kb�l, fot�kb�l �ll�, a filmmel azonos c�m� k�nyv �sszel ker�l a k�nyvesboltokba.
Az [origo] �gy �ll�t eml�ket az �tven �vvel ezel�tti olimpi�nak, hogy a megrendez�s�nek �vfordul�j�n, 2006. november 22. �s december 6. k�z�tt "�l�ben", korabeli h�rekkel k�zvet�ti azt az interneten, mintha ma t�rt�nne.

2006. okt�ber 10. (N�pszava Online)

A Fidesznek �s a t�ntet�knek is �rv�nyes ter�letfoglal�sa van okt�ber 23-ra

A Fidesz nem vesz r�szt az okt�ber 23-i �nneps�geken, annak ellen�re, hogy S�lyom L�szl� kor�bban minden szervezetet erre k�rt, f�ggetlen�l belpolitikai �ll�spontj�t�l. Egy�bk�nt is gond lehet a k�zponti �llami �nneps�gekkel, hiszen az ott t�ntet�k hivatalosan okt�ber 25-ig maradhatnak a Kossuth t�ren. Az ugyancsak mindennap demonstr�l� Fidesznek szint�n �rv�nyes ter�letfoglal�sa van, m�g okt�ber 23-�ra is.
A Fidesz nem vesz r�szt az okt�ber 23-i �llami �nneps�geken - jelentette ki �ll�t�lag a diplom�ciai kar tagjainak jelenl�t�ben Orb�n Viktor. �gy tudjuk, hogy az ellenz�ki p�rteln�k h�tf�n este nagyk�vetekkel tal�lkozott �s akkor k�z�lte, az �llami �nneps�geken, illetve azokon a rendezv�nyeken, amelyeket ak�r r�szben a korm�ny szervez, a Fidesz nem lesz jelen. Inform�ci�ink szerint a norv�g nagyk�vet megk�rdezte, hogy az �llamf� r�szt vesz-e a megeml�kez�sen. Orb�n erre azt v�laszolta, nem tudja, nincs is joga az eln�k nev�ben besz�lni. W�ber Ferenct�l, a k�zt�rsas�gi eln�k sajt�f�n�k�t�l azt tudakoltuk, felsz�l�tja-e S�lyom L�szl� a Fideszt arra, legyen ott az okt�ber 23-i �nneps�geken. W�ber erre az �llamf�nek a Figyel�ben augusztus 3-�n megjelent interj�j�nak r�szlet�vel reag�lt. S�lyom L�szl� a lapnak azt mondta: "Most, a rendszerv�lt�s ut�n ny�lt t�rt�nelmi t�vlat a magyar forradalomra. Sosem l�tott sz�mban j�nnek el Budapestre �llam- �s korm�nyf�k. Magyarorsz�gnak teh�t m�lt�an kell szerepelnie a vil�g el�tt, hogy ne �rje sz�gyen se az orsz�got, se az '56-os forradalmat. Olyan ez, mint amikor a b�cs� napj�n mindenki sz�pen fel�lt�zve elmegy a templomba, �s az addig �d�z ellens�gek is egy�tt �nekelnek. Ez�rt minden jelent�s politikai er�nek, �s f�leg az �sszes '56-os szervezetnek ott kellene lennie, f�ggetlen�l att�l, hogy mi az �ll�spontja a magyar belpolitik�ban".
A korm�ny sz�nd�kai szerint azonban az �nnephez m�lt� lesz a megeml�kez�s a Kossuth t�ren. Okt�ber 23-�ra a R�k�czi szobor mellett is kicser�lik a f�ldet, f�ves�tenek �s az �llami rendezv�ny szervez�i mindent elk�vetnek annak �rdek�ben, hogy a d�lel�tti z�szl�felvon�st, vagy a d�lut�ni �nnepi m�sort semmi ne zavarja - mondta lapunknak Danks Emese korm�nysz�viv�. A Minisztereln�ki Hivatal okt�ber 20.-t�l november 4.-ig foglalta le a teret, s a m�r k�zz�tett programokon nem k�v�nnak v�ltoztatni. �gy tudjuk, az arra illet�kesek m�r tervezik a trib�n�k hely�t a t�ren. A k�lf�ldi �llam- �s korm�nyf�k, nemzetk�zi szervezetek vezet�i, az uralkod�k, illetve a magyar k�zjogi m�lt�s�gok a parlament f�bej�rat�n�l, az Oroszl�nos kapu el�tt foglalnak azon a d�lel�tt�n helyet. K�l�n trib�nt �ll�tanak a hozz�nk �rkez� legal�bb h�romsz�z �js�g�r�nak, a hazai m�dia, valamint a sajt� k�pvisel�inek, de k�l�n biztos�tj�k az �nneps�get �l�ben k�zvet�t� telev�zi�knak a sz�ks�ges ter�letet. Ezen k�v�l t�r kell a d�sz�rs�gnek, a d�szsz�zadnak, amelyik a nemzeti lobog� �nnep�lyes felvon�sa alkalm�b�l mas�rozik majd a Kossuth t�ren. Okt�ber 23-�n d�lel�tt 10 �rakor vonj�k fel az �llami lobog�t �s ez alkalomb�l 34 �llam- �s korm�nyf�je, valamint t�bb k�l�gyminiszter �rkezik Budapestre. D�lel�tt 11 �rakor kezd�dik a parlament �l�se, amelyen Gyurcs�ny Ferenc besz�l, s elfogadj�k a Budapest '56 Szabads�g Nyilatkozatot. K�s�bb a k�zjogi m�lt�s�gok �s a k�lf�ldi vend�gek vir�got helyeznek el Nagy Imre szobr�n�l, k�s� d�lut�n fellobban a forradalom l�ngja a Parlamentn�l, a Nemzeti Sz�nh�z tagjai pedig szabadt�ri �nnepi m�sort adnak a Kossuth t�ren.
A Kossuth t�ri t�ntet�k azonban egyel�re nem akarnak m�shov� menni. F�szervez�j�k Tak�cs Andr�s kijelentette, felk�sz�lnek arra, hogy az �llami rendezv�ny idej�re er�szakkal ne tudj�k elt�vol�tani �ket. A helyzetet tov�bb bonyol�tja, hogy a Fidesznek okt�ber 23-a estig sz�l az �rv�nyes ter�letfoglal�si enged�lye. A legnagyobb ellenz�ki p�rt ez�rt ak�r az �vfordul�n is demonstr�lhatna a Parlament el�tt. Inform�ci�ink szerint azonban a Fidesz okt�ber 20.-ra m�r nem hirdet t�ntet�st a Kossuth t�rre, s a tov�bbi napokon sem demonstr�l, mert tiszteletben tartj�k az �llami megeml�kez�st.

2006. okt�ber 11. (D�lvil�g)

Fazekas Lajos filmje a mak�i 1956-r�l sz�l - Elk�sz�lt az egykori di�kt�ntet�s szervez�j�nek alkot�sa

Bemutat�sra v�r az 1956-os forradalom mak�i esem�nyeit �br�zol� h�romr�szes dokumentumfilm, amit a J�zsef Attila Gimn�zium akkori di�kja, Fazekas Lajos rendezett. A di�kt�ntet�s egyik f� szervez�je, a k�s�bb meghurcolt akkori rend�rkapit�ny legid�sebb fia az alkot�ssal arra szeretn� felh�vni a figyelmet, hogy nem csak a pesti sr�cok voltak forradalm�rok.
Fazekas Lajos gimnazistak�nt Mak�n �lte meg az '56-os forradalmat. A di�kmegmozdul�sok egyik f� szervez�je volt, �m � �s csal�dja nem csak ez�rt "vette ki" r�sz�t a lever�s ut�ni megtorl�sb�l: akkoriban �desapja volt a v�rosi rend�rkapit�ny, akit azt�n �sszevertek �s be is b�rt�n�ztek a karhatalmist�k. A t�bbek k�z�tt a Kisv�ros c�m� sorozat alkot�jak�nt ismert neves rendez� tavaly tavasszal l�tott hozz� a filmmel kapcsolatos munk�hoz.
Kutat�sokat v�gzett Halm�gyi P�l mak�i m�zeumigazgat� k�zrem�k�d�s�vel, megkereste az �tven �vvel ezel�tti esem�nyek m�g �l� r�szeseit �s megszervezte, hogy a gimn�zium tanul�i a forgat�s kedv��rt ism�telj�k meg az 1956-os felvonul�st. Erre egy �vvel ezel�tt ker�lt sor: akkor meg�rtuk, n�h�ny �r�ra az eg�sz belv�rost le kellett z�rni. A film keret�t egy�bk�nt �ppen ez a felvonul�s adta, amit a visszaeml�kez�kkel k�sz�lt interj�k �s a k�l�nb�z� dokumentumok bemutat�sa tesz teljes eg�ssz�.
Id�k�zben elk�sz�lt az �sszesen h�romr�szes, egyenk�nt negyven�t perces alkot�s. Mint Fazekas Lajos lapunknak elmondta, az els� r�sz a forradalom gy�zelm�t, kiteljesed�s�t mutatja be, k�z�ppontba �ll�tva azt a di�kt�ntet�st, amelynek egy�bk�nt k�t di�kt�rs�val egy�tt f� szervez�je volt. A m�sodik r�sz a megtorl�ssal foglalkozik, k�z�ppontba �ll�tva Institoris Ildik� szem�ly�t, akinek az �let�t gyakorlatilag der�kba t�rt�k a forradalomban v�llalt szerepe miatt, a harmadik r�sz pedig Kecskem�ten j�tsz�dik - Fazekas�k csal�dja ugyanis itt tal�lt mened�ket a visszarendez�d�s idej�n.
Fazekas Lajos az�rt forgatott filmet a mak�i forradalomr�l, mert az �tvenhatos esem�nyek felid�z�sekor �ltal�ban mindenki a budapesti t�rt�n�sekr�l besz�l, � viszont �gy gondolta, �rdemes lenne meg�r�k�teni azt is, hogyan �lte meg egy ilyen kisv�ros 1956-ot.
A film bemutat�s�t a Duna Telev�zi� v�llalta, azt azonban egyel�re nem tudni, mikor t�zik m�sorra. Annyi bizonyos: a film mak�i d�szbemutat�ja a mak�i forradalom �tvenedik �vfordul�j�n, okt�ber 26-�n lesz a J�zsef Attila Gimn�zium aul�j�ban.

2006. okt�ber 11. (D�lmagyarorsz�g)

A szabads�g pillang�ja - �jsz�szi Ilona k�nyvbemutat�ja: 1956 Szegeden, az egyetemen

Mi�rt Szegeden, az egyetemen kezd�d�tt az 1956-os forradalom? Erre a k�rd�sre is keresi a v�laszt �jsz�szi Ilona, lapunk f�munkat�rsa A szabads�g pillang�ja - 1956 Szegeden, az egyetemen c�m�, a Belvedere Meridionale Kiad�n�l megjelent k�tete.
Mi�rt Szegeden, az egyetemen kezd�d�tt az 1956-os forradalom? Erre a k�rd�sre is keresi a v�laszt �jsz�szi Ilona, lapunk f�munkat�rsa A szabads�g pillang�ja - 1956 Szegeden, az egyetemen c�m�, a Belvedere Meridionale Kiad�n�l megjelent k�tete. Az interj�kat, visszaeml�kez�seket, dokumentumokat, �js�gcikkeket, fot�kat, verseket csokorba rendez� "olvas�k�nyvet" Kiss Tam�s, a forradalmi k�vetel�seket els�k�nt megfogalmaz� di�kszervezet, a MEFESZ alap�t�ja �s egykori vezet�je aj�nlotta tegnap az �rdekl�d�k figyelm�be az �szi kultur�lis fesztiv�l k�nyvbemutat�j�n, az SZTE aul�j�ban.

2006. okt�ber 11. (Magyar H�rlap)

1956-os filmeket vet�tenek m�t�l Nyugat-Eur�pa t�bb v�ros�ban

Filmfesztiv�llal eml�keznek meg Br�sszelben, P�rizsban �s Bordeaux-ban az 1956-os magyar forradalomr�l okt�berben.
A Revolution'R elnevez�s� vet�t�ssorozatot Br�sszel nyitja, ahol (a Cin�ma Arenbergben) m�t�l okt�ber 17-ig l�thatnak magyar j�t�kfilmeket az �rdekl�d�k. A t�bbi k�z�tt M�sz�ros M�rt�nak A temetetlen halott, Goth�r P�ternek a Meg�ll az id�, Jancs� Mikl�snak a Szeg�nyleg�nyek �s Makk K�rolynak a Szerelem c�m� nagyj�t�kfilmj�t t�zte m�sorra a szervez� Associations PILM �s a Clavis Films, de szerepel a programban S�ndor P�lt�l a Szerencs�s D�niel, G�rdos P�tert�l a Szam�rk�h�g�s vagy �ppen K�sa Ferenc filmje, a T�zezer nap. A vet�t�sek m�sodik �llom�sa okt�ber 21-t�l 24-ig P�rizs lesz, ahol (a Studio 28 moziban) a j�t�kfilmek mellett dokumentumfilmeket is bemutatnak: egyebek mellett S�lyom Andr�s K�d�r J�nos utols� besz�de c�m� dokuj�t �s Edvy Bogl�rka 12 voltam '56-ban c�m� napl�filmj�t.
A francia nyelven feliratozott filmek mellett a kerekasztal-besz�lget�seken Peter Kassowitz rendez�, Simon Shandor producer, Fejt� Ferenc �s K�r�si Zsuzsa t�rt�n�szek seg�tenek teljesebb k�pet ny�jtani a franci�knak �s a kint �l� magyaroknak a forradalomr�l. A p�rizsi helysz�nen fot�ki�ll�t�st is rendeznek a fesztiv�l ideje alatt a budapesti 1956-os Int�zet arch�vum�nak anyagaib�l; bemutatj�k p�ld�ul Eric Lessing k�peit, aki a p�rizsi Magnum �gyn�ks�g fot�sak�nt �r�k�tette meg az 1956-os esem�nyeket Budapest utc�in. A vet�t�ssorozat utols� �llom�sa Bordeaux, a Cin�ma Utopia, itt okt�ber 30-t�l november 11-ig l�that�k magyar filmek.

2006. okt�ber 11. (N�pszabads�g)

Lyukas b�lyegblokk id�zi a szabads�gharcot

K�l�nleges b�lyegblokkot bocs�t ki a magyar posta okt�ber 20-�n az �tven �vvel ezel�tti forradalom �s szabads�gharc �vfordul�j�ra. Lapunk nyugalmazott szerkeszt�je, Daniss Gy�z� �tlete nyom�n az 1956 szimb�lumak�nt ismert lyukas z�szl� k�sz�n vissza az eml�k�ven, �s maga a b�lyeg is lyukas. A speci�lis nyomdai elj�r�st - a filat�lia t�rt�net�ben eddig mind�ssze egy-k�t alkalommal, n�lunk most el�sz�r haszn�lt riccel�st - az �llami Nyomda Nyrt. szakemberei oldott�k meg. A feladat neh�zs�ge abban rejlett, hogy a lyukaszt�st 150 ezer, sorsz�mozott p�ld�nyon nagyon pontosan kellett elv�gezni. Az �tsz�z forint n�v�rt�k� blokk m�v�szeti terv�t Berky P�ter grafikusm�v�sz k�sz�tette el, s arra t�rekedett, hogy lyukkal egy�tt a kompoz�ci� t�rhat�s� legyen. Maga a b�lyegk�p az �tven �vvel ezel�tti esem�nyekre utal� mont�zsb�l �ll. Hasonl�, 56-ra visszatekint� b�lyegeket - n�gyc�mlet� sort �s blokkot - t�z �vvel ezel�tt Svindt Ferenc tervei alapj�n bocs�tott ki a hazai posta.

2006. okt�ber 11. (N�pszava)

Felt�rultak Snagov titkai
Nagy Imre, t�rsai �s csal�djaik intern�l�sa szovjet - magyar - rom�n egy�ttm�k�d�ssel val�sult meg

Nagy Imr�t �s t�rsait moszkvai utas�t�sra rabolt�k el a budapesti jugoszl�v nagyk�vets�g kapuja el�l. Ezut�n Rom�ni�ba intern�lt�k �ket, ahol hivatalosan a rom�n korm�ny "vend�gszeretet�t" �lvezt�k. Val�j�ban rabok voltak, amint ezt a most k�zz�tett iratok bizony�tj�k. A bukaresti titkos rend�r�k egy�tt k�sz�tett�k el� a koncepci�s pereket a szovjet �s a magyar politikusokkal. A snagovi iratokr�l k�t t�rt�n�sz besz�lt lapunknak.
A Snagovba intern�lt magyar politikusokkal kapcsolatos dosszi�k anyag�t m�r Rom�ni�ban oszt�lyozt�k �s rendezt�k. N�gy �ve Adrian Nastase rom�n minisztereln�k budapesti l�togat�sa idej�n adta �t az els� t�rt�nelmi �rt�k� iratcsomagot magyar koll�g�j�nak, Medgyessy P�ternek. Ezekben titkosrend�rs�gi dokumentumok, s a magyar v�dhat�s�goknak sz�nt - egykori b�njeleket tartalmaz� - adal�kok tal�lhat�k Nagy Imre �s t�rsainak per�hez. A rom�n korm�ny azt�n m�g �sszesen 47 dosszi�t k�ld�tt Budapestre. Az 1956-os forradalom vezet�inek feljegyz�seir�l k�sz�lt f�nyk�pm�solatok, jelent�sek, a politikusok hivatalos �s mag�nlevelez�se, sok-sok titkos lehallgat�si jegyz�k�nyv ker�lt Magyarorsz�gra.
Az iratk�teg legbecsesebb darabj�nak, Nagy Imre snagovi napl�j�nak kiad�si �s k�zl�si jog�r�l csaknem m�sf�l �vtizeden �t folyt vita tud�s kutat�k �s a m�rt�r minisztereln�k �r�k�sei k�zt, mire od�ig jutottak, hogy az �r�k�s�k elfogadt�k a snagovi feljegyz�sek nyilv�noss�gra hozatal�t. A forradalom kit�r�s�nek 50. �vfordul�ja alkalm�b�l Vida Istv�n �s k�t munkat�rsa k�sz�tette el� az imm�r Snagovi jegyzetek c�m� k�tet kiad�s�t.
Ezzel egy id�ben a Magyar Orsz�gos Lev�lt�r megb�zta a korszak k�t kutat�j�t: Bar�th Magdoln�t �s Sipos Levent�t az iratsorozat jav�nak kiv�laszt�s�val �s sajt� al� rendez�s�vel. A dokumentumgy�jtem�nyt Snagovi foglyok - Nagy Imre �s t�rsai Rom�ni�ban c�mmel a lev�lt�r �s a Napvil�g kiad� k�z�sen jelentette meg. Ebben olvashat�k r�szletek rom�n �s magyar politikusok megbesz�l�s�r�l, az intern�ltak politikai leveleib�l �s ottani visszaeml�kez�seib�l, jegyzeteib�l.
Bar�th Magdolna lapunknak elmondta, sz�m�ra a snagovi iratok legfigyelemrem�lt�bb tanuls�g�t az jelentette, hogy, hogy nem besz�lhet�nk egys�ges snagovi Nagy Imre csoportr�l. Nagy Imr�t �s t�rsait tervszer�en sz�tv�lasztott�k �s a "vend�gl�t�k" megakad�lyozt�k a vezet�k kommunik�ci�j�t. Nagy Imr�t �s feles�g�t, a Losonczy �s a Don�th csal�dot elk�l�n�tett�k t�rsaikt�l. Nagy Imre nem tal�lkozhatott l�ny�val �s vej�vel, Losonczy az ap�s�val �s any�s�val. Ez k�l�n szenved�st okozott sz�mukra. Hasonl�k�ppen elkeser�tette Nagy Imr�t, hogy nem volt kapcsolata egykori legk�zelebbi munkat�rsaival. (Mindezt kiv�l�an �br�zolja M�sz�ros M�rta: A snagovi fogoly c�m� filmje.)
A t�rt�n�sz szerint az�rt sem lehet egys�ges csoportosul�sr�l besz�lni, mert a jugoszl�v k�vets�gre menek�lt �s elrabolt snagovi intern�ltak k�z�l Sz�nt� Zolt�n, Vas Zolt�n �s Luk�cs Gy�rgy kritikusan �rt�kelte Nagy Imre politikai tev�kenys�g�t. A rom�n �s a magyar politikusokkal t�rgyalva pedig a forradalom kritik�j�ra helyezt�k a hangs�lyt. Hajlamosak voltak t�ldimenzion�lni az esem�nyek "ellenforradalmi, terrorisztikus jelleg�t" �s tudatosan, �nk�nt k�l�nv�ltak, n�zeteiket �s lakhely�ket illet�en is t�rsaikt�l. �k h�rman sem alkottak egys�ges csoportot. Sz�nt� �s Vas hajland� lett volna kiegyez�sre a hatalommal, de az � �ll�spontjuk is k�l�nb�z�tt egym�s�t�l. Luk�cs Gy�rgynek, a filoz�fus tud�snak a v�lem�nye pedig mindkettej�k�t�l elt�rt. Nem alkudozott elvi k�rd�sekben, noha a korm�nynak sz�nt �zeneteiben kiemelte, hogy h� a munk�smozgalomhoz, a kommunizmushoz, helytelen�tette a semlegess�g kinyilv�n�t�s�t �s a Vars�i Szerz�d�sb�l val� kil�p�st. Ezzel egy�tt szolid�ris maradt rabt�rsaival, noha k�rte hazat�r�s�nek enged�lyez�s�t, mert �gy v�lte, tudom�nyos tev�kenys�g�t csak odahaza folytathatja.
A t�bbi snagovi fogoly 1956-57-ben szil�rd maradt. Nem engedt�k, hogy megossz�k �ket, s noha nem volt �rintkez�si lehet�s�g�k a vezet�j�knek tekintett minisztereln�kkel, egys�gesen c�folt�k a forradalom "ellenforradalomnak" nyilv�n�t�s�t. T�rv�nytelennek tekintett�k K�d�r J�nos �s az akkori minisztereln�k, M�nnich Ferenc "Munk�s-Paraszt Forradalmi Korm�ny�t". Az a kem�ny mag, amely a forradalom el�tt �s alatt a minisztereln�k legsz�kebb k�r�t alkotta, teljes k�z�ss�get v�llalt Nagy Imr�vel, �s - legal�bbis a rabs�g idej�n - nem menteget�z�tt, hanem folyamatosan tiltakozott a b�n�sm�d, a t�rv�nytelens�g, az elz�rts�g miatt. Nem k�rte, hanem k�vetelte, hogy sz�ll�ts�k haza �ket.
Sipos Levente sz�m�ra az igazi �jdons�got az jelentette, hogy a k�tetb�l meg�rtj�k, hogyan �ltek a foglyok a Snagovi-t� partj�n. Lapunknak elmondta, e feljegyz�sek, de f�leg a levelek �rz�keltetik, mennyif�le megpr�b�ltat�snak voltak kit�ve. E levelek f�k�ppen a b�n�sm�d ellen tiltakoz�sr�l sz�lnak, az emberi jogok semmibe v�tel�t �rintik. Panaszolt�k az elszigetel�st. V�dolt�k rabtart�ikat sz�szeg�ssel �s t�rbecsal�ssal.
Az 1956. november 22-i magyar-rom�n egyezm�ny f� von�saiban meghat�rozta a Nagy Imre csoport �letk�r�lm�nyeit. Ezek k�z� tartozott a "vend�gl�t�s szab�lyainak megfelel� ell�t�s biztos�t�sa". Az �tkez�st, az eg�szs�g�gyi ell�t�st �s a lak�sk�r�lm�nyeket a rom�nok eleinte j� sz�nvonalon megteremtett�k. 1957 janu�rj�t�l azonban m�r romlott az ell�t�s, febru�rt�l pedig szinte elviselhetetlenn� v�lt. Ha nem is �heztek a foglyok, vend�gszeretetr�l m�r sz� sem volt. A kultur�lis szolg�ltat�sokkal kezdett�l sz�kmark�an b�ntak a rom�nok. �rott sajt�hoz - ha ritk�n is - csak-csak hozz�jutottak az intern�ltak, de nem hallgathattak r�di�t, s term�szetesen nem telefon�lhattak. A t�bb mint sz�z f�nyi szem�lyzet, �rs�g �ltal �jjel-nappal megfigyelt, mozg�sukban szigor�an korl�tozott emberek f� id�t�lt�se a t�rsalg�s, a k�z�s �nekl�s, a s�ta, a gyermekekkel val� foglalkoz�s, k�rty�z�s �s filmn�z�s volt.
Er�sek voltak ugyan a bar�ti, harcost�rsi sz�lak, �m az egyre ink�bb mardos� honv�gy, a pesti rokonok, bar�tok hi�nya, a bizonytalans�g lelkileg er�sen megviselte a csoportot - a k�t �vig tart� intern�l�s idej�n. Amikor a f�rfiakat letart�ztatt�k �s hazasz�ll�tott�k Magyarorsz�gra, az asszonyok �s a gyerekek mag�nya m�g k�nz�bb� v�lt. Majd a kiv�gz�sek h�re k�vetkezett...

2006. okt�ber 11. (F�ggetlen H�r�gyn�ks�g - H�rek)

Parlamenti megeml�kez�s az '56-os emigr�nsokat befogad� �llamok tisztelet�re

20 orsz�g parlamenti eln�kei vesznek r�szt az 1956-os forradalom menek�ltjeit befogad� �llamok tisztelet�re szervezett �nnepi megeml�kez�sen, Budapesten. A szerdai eml�k�l�sen Szili Katalin h�zeln�k megk�sz�nte a vil�gnak, hogy nem hagyt�k mag�ra Magyarorsz�got a forradalom idej�n �s az azt k�vet� id�szakban.
Az esem�nyre az Amerikai Egyes�lt �llamok, Argent�na, Ausztr�lia, Ausztria, Belgium, Chile, Ciprus, D�nia, az Egyes�lt Kir�lys�g, Franciaorsz�g, Hollandia, Izrael, Kanada, N�metorsz�g, Norv�gia, Olaszorsz�g, Szerbia, Spanyolorsz�g, Sv�jc �s Sv�dorsz�g deleg�ltjai kaptak megh�v�st.
Szili Katalin besz�d�ben hangs�lyozta, hogy a befogad� �s t�mogat� orsz�gok seg�ts�ge n�lk�l az 1956-os forradalom csak egy elkeseredett n�p bels� visz�lya lett volna. A h�zeln�k megk�sz�nte a Magyarorsz�gnak k�ld�tt nemzetk�zi adom�nyokat �s seg�lyeket, valamint a magyar menek�lteknek befogad�s�t �s az �j �let lehet�s�g�nek biztos�t�s�t.

2006. okt�ber 11. (Magyar H�rlap)

1956-os fot�ki�ll�t�s ny�lik a M�csarnokban

"A forradalom objekt�v tekintettel" c�mmel ny�lik kamarat�rlat holnap a M�csarnokban az 1956-os esem�nyeket meg�r�k�t� k�lf�ldi vagy k�s�bb k�lf�ldre t�voz� magyar fot�sok munk�ib�l.

2006. okt�ber 11. (Magyar Nemzet)

Az 1956-os B�v�patak nyom�ban

�t �vvel ezel�tt alap�totta Kaposv�ron Csern�k �rp�d �r�, sz�nm�v�sz a B�v�patak c�m� irodalmi foly�iratot. A lap id�k�zben a B�v�patak Alap�tv�ny t�mogat�s�val a hazai foly�irat - paletta mark�ns arc�l�, jellegzetes, orsz�gos hat�sugar� k�pvisel�j�v� v�lt. Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �vfordul�j�ra k�sz�lt okt�beri B�v�patak c�moldal�r�l Pongr�tz �d�narck�pe tekint az olvas�ra. A f�szerkeszt�, Csern�k �rp�d k�sz�tett interj�t a Corvin k�zi harcok h�s�vel, aki megid�zi �ccse, Pongr�tz Gergely, a Corvin k�zi parancsnok felejthetetlen alakj�t is. Az "Amit 56-r�l mindenkinek tudnia kell" c�m� k�tet szerz�j�t, Orb�n �va �r�t Frigyessy �gnes hangulatos riportja mutatja be. T�sk�s Tibor "�t vil�gr�sz meresztette a szem�t-" c�m� essz�j�ben egy elfelejtett tehets�ges k�lt�, Lov�sz P�l Sug�rkoszor� c�m� vers�t elemzi. Sarusi Mih�ly J�zsef Attila- �s Bertha Bulcs�-d�jas �r� �tvenhat az irodalomban c�m� tanulm�ny�ban a forradalomr�l �s szabads�gharcr�l sz�l� versek, reg�nyek bemutat�s�val c�folja egyes irodalm�rok �s t�j�kozatlan politikusok �ll�t�s�t, amely szerint nincs 56-os irodalom. Ezenk�v�l Egmont-nyit�ny c�mmel Berecz Gy�rgy �r�s�t olvashatjuk, aki kaposv�ri kamaszk�nt �lte �t a forradalmat Budapesten. Az �nnepi sz�m m�faji sk�l�j�t Lov�sz P�l "Mecseki rapsz�dia" c�m� versciklusa, Nagy L�szl�, Sz�csi Margit, Papp �rp�d 1956-os k�ltem�nyei teszik m�g v�ltozatosabb�.

2006. okt�ber 11. (Magyar Nemzet)

A forradalom l�ngj��rt

Id�n Kiss Tam�s kapta a T�k�s L�szl�-d�jat Kisv�rd�n Id�n is kiosztott�k a T�k�s L�szl�-d�jat �s eml�k�rmet okt�ber 8-�n Kisv�rd�n. Az 1956-os magyar forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�n a 2006. �vi T�k�s-d�jat a forradalomban jelent�s szerepet bet�lt� szem�lynek k�v�nt�k adom�nyozni - mondta el k�sz�nt�besz�d�ben Lengyel Szabolcs, a T�k�s Alap�tv�ny eln�ke. �gy az idei egy�ni d�jat Kiss Tam�s 1956os forradalm�r- szabads�gharcosnak �t�lte a kurat�rium. T�k�s L�szl� tartott istentiszteletet a d�j�tad� �nneps�gen. A Kir�lyh�g�mell�ki Reform�tus Egyh�zker�let p�sp�ke besz�d�ben r�mutatott: meg kell szabadulnunk a b�n fogs�g�t�l, mert minden "fal", fogolyt�bor, b�rt�n �s diktat�ra m�g�tt a b�n tal�lhat�. Minden elnyom�s alapja a b�n, mellyel - vall�sunk szerint - szabad lelkiismerettel kell viaskodnunk eg�sz �let�nkben. Bal�s-Piri L�szl�, a T�rt�nelmi Igazs�gt�tel Bizotts�g aleln�ke a kit�ntetett �let�tj�nak felid�z�se ut�n r�mutatott: Kiss Tam�sszabadul�s�t k�vet�en hamar r��bredt arra, hogy megb�lyegzett ember, s legfeljebb seg�dmunk�sk�nt sz�m�t r� a szocializmust �p�t� t�rsadalom. Nem adta fel a k�zdelmet, s 1970-ben levelez� tagozaton folytathatta jogi tanulm�nyait, majd 1975-ben "cum laude" doktor�lt. Kiss Tam�s �t �v b�rt�n ut�n 1960-ban szabadult. Vagongy�rban dolgozott mint karbantart� seg�dmunk�s, majd szersz�mg�pgy�rban tev�kenykedett. K�zben elv�gezte a k�zgazdas�gi technikumot �s k�pes�tett k�nyvel� lett, az egyetem befejez�se ut�n pedig jog�sz. 1990-t�l Balassagyarmat alpolg�rmestere 1996-1999 k�z�tt a Minisztereln�ki Hivatal korm�ny f�tan�csad�ja volt. A budapesti Kossuth t�ren l�v� Forradalom l�ngja eml�km� a nev�hez f�z�dik. Az �nnepi esem�ny befejez�sek�nt Kiss Tam�s egykori szabads�gharcos a neki �t�lt T�k�s-d�jat, melynek �sszege f�lmilli� forint -, �tadta az Erd�lyi 56-os Bajt�rsi T�rsas�g vezet�j�nek, J�zsa Csab�nak, a sepsiszentgy�rgyi Vargha Mih�ly szobr�szm�v�sz �ltal tervezett 56-os eml�km� avat�s�nak t�mogat�s�ra.

2006. okt�ber 11. (Magyar Nemzet)

H�res kanadai magyarok

Rendezv�nysorozattal eml�kezik az 1956-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�ra az ottawai Nemzeti M�v�szeti K�zpont, Kanada legjelent�sebb kultur�lis centruma. A ki�ll�t�st, konferenci�t, hangversenyt �s filmvet�t�st is felvonultat� okt�beri esem�nysorozat annak a 38 ezer magyar menek�ltnek �ll�t eml�ket, akik Kanad�ba �rkeztek a forradalmat k�vet�en, �s jelent�s m�rt�kben hozz�j�rultak az orsz�g kultur�lis �s gazdas�gi felemelked�s�hez. A rendezv�nysorozat els� �llom�sak�nt tegnap portr�fot�-ki�ll�t�s ny�lt �tven h�res kanadai magyarr�l, �j �letek c�mmel. A fekete-feh�r portr�sorozatot Kanada egyik legnevesebb fotogr�fusa,V. Tony Hauser k�sz�tette. A portr�k arra a sok ezer magyarra eml�keztetnek, akik neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt, az �jrakezd�s rem�ny�ben �rkeztek Kanad�ba, sikerre vitt�k �s jelent�sen gazdag�tott�k az orsz�g kultur�lis �r�ks�g�t, hangoztatta a Nemzeti M�v�szeti K�zpont eln�ke, Peter Herrndorf.A megnyit�n r�szt vett Kanada budapesti nagyk�vete, Robert Hage is. A ki�ll�t�s okt�ber 22.-ig l�that�, ezt k�vet�en Toront�ban �s Halifaxban mutatj�k be. Az ottawai rendezv�nysorozatban szerepel t�bbek k�z�tt egy 1956-os konferencia az Ottawai Egyetemen okt�ber 12-14-�n, valamint a CBC TV �tvenhatosok c�m� dokumentumfilmje, amelyet okt�ber 18-�n mutatnak be. Az ottawai megeml�kez�shez seg�ts�get ny�jtott a Kanadai K�nyvt�r �s Arch�vum, az Ottawai Egyetem, a CBC dokument�ci�s r�szlege, a Kanada-Magyarorsz�g Oktat�si Alap�tv�ny, Magyarorsz�g kanadai nagyk�vets�ge �s Kanada budapesti k�pviselete. A magyarorsz�gi 1956-os forradalomra �s szabads�gharca Toront�ban is megeml�keznek ezekben a napokban. Okt�ber 3-�n David Miller polg�rmester jelenl�t�ben �tadt�k azt a teret, amelyet a szeptember 1-j�n elhunyt Faludy Gy�rgyr�l neveztek el.

2006. okt�ber 11. (N�pszabads�g Online)

K�d�r megdics�rte Kekkonent az 1956-os finn magatart�s�rt

K�d�r J�nos egykori kommunista p�rtvezet� megdics�rte hajdan Urho Kekkonen finn eln�k�t, ami�rt Finnorsz�g nem fogadott be magyar menek�lteket 1956 okt�bere ut�n, �s �ltal�ban is "j�zanul viselkedett az 1956-os esem�nyek idej�n" - olvashat� egy most megjelent finn k�nyvben, amelyet az 1956-os magyar forradalomr�l �rtak.
A Helsingin Sanomat c�m� finn lap szerd�n ismertette internetes kiad�s�ban k�t finn kutat�, Anssi Halmesvirta �s Heimo Nyyss�nen A magyar felkel�s 1956 (Unkarin kansannousu 1956) c�m� k�nyv�t.
A k�nyv nagyr�szt azt elemzi, milyen k�nyes helyzetben volt a magyar forradalom alatt �s ut�n a Nyugat �s a Szovjetuni� k�zti sz�rke z�n�ba szorult semleges Finnorsz�g, amelynek belpolitik�j�ba Moszkva belesz�lhatott a m�sodik vil�gh�bor� ut�n (finn r�szr�l nem �ppen �nk�nt) megk�t�tt finn-szovjet bar�ts�gi, egy�ttm�k�d�si �s k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si egyezm�ny �r�gy�n.
Finnorsz�g hivatalosan nem �t�lte el a szovjet intervenci�t, �s nem fogadott be magyar menek�l�ket a felkel�s lever�se ut�n. Az ENSZ k�zgy�l�s�ben nem merte t�mogatni 1956 november�ben azt az amerikai hat�rozati javaslatot, amely el�t�lte a szovjetek magyarorsz�gi beavatkoz�s�t, �s felsz�l�totta Moszkv�t Magyarorsz�g elleni t�mad�s�nak le�ll�t�s�ra. (A finn k�ld�tt tart�zkodott a szavaz�st�l.) A forradalom v�res elfojt�sa ut�n tiltakoz� t�ntet�sek voltak szerte Nyugat-Eur�p�ban, Helsinki azonban meglehet�sen csendes maradt, s�t a finn rend�rs�g meg is akad�lyozta egy kereszt�ny di�kszervezet tervezett t�ntet�s�t a finn Nemzeti M�zeum el�tt. Ezzel "�rdemelte ki" Urho Kekkonen akkori finn eln�k K�d�r elismer� szavait - olvashat� az �j k�nyvben.
A szerz�k szerint Kekkonen �gy �t�lte meg a helyzetet az �tvenes �vek m�sodik fel�ben, hogy a magyar forradalom lever�se int� p�lda Finnorsz�g sz�m�ra is. Figyelmeztet�s arra vonatkoz�an, hogy "a befoly�si �vezetek nem v�ltoztathat�k meg a Szovjetuni� rov�s�ra" - �rta napl�j�ba 1958-ban, az �gynevezett "�jjeli fagy" id�szak�ban.
Az "�jjeli fagy" megnevez�s Nyikita Hruscsov, akkori szovjet vezet�t�l sz�rmazik, �s a finn-szovjet kapcsolatokban bek�vetkezett "�jjeli fagyra" vonatkozik. (A jobboldal meger�s�d�se nyom�n 1958-59-ben viszonylag szabadd� v�lt a finn k�z�letben a Szovjetuni� politik�j�nak m�skor er�sen visszafogott, letomp�tott, �ncenz�r�zott b�r�lata. Emiatt Moszkva visszah�vta Helsinkib�l nagyk�vet�t, �lesen t�madta �s fenyegette Karl-August Fagerholm akkori finn minisztereln�k szoci�ldemokrata vezet�s� korm�ny�t.)

2006. okt�ber 11. (N�pszabads�g Online)

"Az elhallgatott zenekar"

Az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos megeml�kez�sek a n�met-magyar kultur�lis kapcsolatok egyik k�l�nleges fejezet�re ir�ny�tj�k ism�telten a figyelmet: a Philharmonia Hungarica t�rt�net�re.
Azok a magyar zen�szek, akik az 1956-os forradalom ut�n elmenek�ltek az orsz�gb�l, Rozsnyai Zolt�n kezdem�nyez�s�re B�csben menek�lt-zenekart alap�tottak, amely nemsok�ra felvette a "Philharmonia Hungarica" nevet. 1957-ben Yehudi Menuhin is fell�pett az �j zenekarral. A kezdeti �vek bizonytalans�ga ut�n a zenekar N�metorsz�gban lelt tart�s haz�ra: a Philharmonia Hungarica 1959-ben az �szak - rajna - vesztf�liai Marl v�ros�ba telep�lt �t, �s ott �vtizedekig m�k�d�tt a n�met sz�vets�gi korm�ny t�mogat�s�val.
A sz�mos n�metorsz�gi koncert mellett a zenekar t�bb mint 90 k�lf�ldi turn�n vett r�szt �s t�bb mint 600 r�di�- �s tv-felv�telt k�sz�tett. Magyarorsz�gon az egy�ttes az 1989-es politikai fordulatig teljesen ismeretlen volt. 1990-ben l�pett fel a Philharmonia Hungarica el�sz�r Magyarorsz�gon.
A Philharmonia Hungarica t�rt�net�vel foglalkozik Sz�ke Cecilia zenei �js�g�r� k�nyve, amelyet okt�ber 12-�n, 11.00 �rakor a M�v�szetek Palot�j�ban (IX. Komor Marcell u. 1.) mutatnak be. A rendezv�ny magyar nyelven zajlik.
Okt�ber 12-�n, este 7-kor ker�l sor "Az elhallgatott zenekar" c�m� dokumentumfilm �sbemutat�j�ra is az Ur�nia Moziban, amelyen a N�metorsz�gi Sz�vets�gi K�zt�rsas�g nagyk�vete, Hans Peter Schiff lesz a d�szvend�g. (A filmet n�met feliratoz�ssal vet�tik.)

2006. okt�ber 11. (Figyel�Net Online)

Gyurcs�ny: az egyes�lt Eur�pa is '56 �r�k�se

Nemcsak a mai Magyarorsz�g, de az egyes�lt �j Eur�pa is 1956 �r�k�se - mondta szerd�n Londonban Gyurcs�ny Ferenc. A magyar minisztereln�k, aki az 1956-os forradalom �vfordul�s rendezv�ny�re �rkezett r�vid l�togat�sra Londonba, Tony Blair brit korm�nyf�vel k�z�sen tekintette meg a brit parlament k�pvisel�i irodah�z�ban berendezett kisebb eml�kki�ll�t�st.
A rendezv�nyen Gyurcs�ny Ferenc a megh�vott vend�geknek azt mondta: a megosztott Eur�pa egyes�l�s�t m�r akkor, n�h�ny nemzed�kkel ezel�tt be lehetett volna fejezni, vagy egy kicsit k�s�bb, 1968-ban. 1956 okt�ber�ben nemcsak a szabad �s demokratikus Magyarorsz�g�rt harcoltunk, hanem egy olyan Eur�pa megteremt�s��rt is, amely nem megosztott. A harc nem volt hi�baval� akkor sem, hogyha csak egy nemzed�kkel k�s�bb, a politikai v�ltoz�sok ut�n hozott gy�zelmet.
Term�szetesen az elm�lt �vben �s az elm�lt 15 �vben is sok minden megv�ltozott. Ma Magyarorsz�gon a legnagyobb b�tors�g nem barik�dok �p�t�s�hez, hanem azok lebont�s�hoz kell - mondta a magyar minisztereln�k. Gyurcs�ny Ferenc szerint okt�ber 23-�t "vissza kell szerezni a! politik�t�l", annak �rdek�ben, hogy senki ne merje '56-ot a politikai futballhuliganizmussal �sszehasonl�tani.

2006. okt�ber 11. (�szak-Magyarorsz�g)

A Fidesz Miskolcon egy�tt �nnepel

Miskolc - A Fidesz az eddigi gyakorlatnak megfelel�en a hivatalos v�rosi �nneps�geken most is r�szt vesz, mint ahogy tett�k ezt az elm�lt 16 �vben. Az �tvenedik �vfordul�s - hivatalos, v�rosi - miskolci �nneps�gekre sz�l� megh�v�s�ban K�li S�ndor polg�rmester (MSZP) hangs�lyozza: Az elm�lt �vekben Miskolc p�ld�t mutatott arra, hogy egy�tt �nnepelte t�rt�nelm�nk sorsford�t� �vfordul�it. Eml�kezz�nk k�z�sen 1956 h�seire, m�rt�rjaira.
Egy�tt �nnepelnek? - k�rdezt�k Juga Gy�rgy �t, a Fidesz miskolci szervezet�nek eln�k�t. Juga Gy�rgy elmondta: az eddigi gyakorlatnak megfelel�en a hivatalos v�rosi �nneps�geken most is r�szt vesznek, mint ahogy tett�k ezt az elm�lt 16 �vben. Az �tvenhatos szervezetek �ltal is t�mogatott miskolci jubileumi �nneps�geken term�szetesen ott lesznek. Ugyanakkor a nemzeti �nnepeken a Fidesz �ltal szervezett - nyitott - �nneps�geket is tartanak Miskolcon, �gy lesz ez most is. Nem a megoszt�s sz�nd�k�val, nem azonos id�pontban a polg�rmesteri hivatal �ltal meghirdetett rendezv�nyekkel. Ezeket az �nneps�geket az�rt szervezik, hogy saj�t �rt�krendj�ket is felmutathass�k.

2006. okt�ber 11. (F�ggetlen H�r�gyn�ks�g - H�rek, Kelet-Magyarorsz�g)

A Fidesz okt�ber 23-�n is bojkott�lja Gyurcs�ny Ferencet

A Fidesz d�lut�n k�t �r�t�l tartja saj�t megeml�kez�s�t okt�ber 23-�n Budapesten, a helysz�nr�l azonban m�g nincs d�nt�s - jelentette be az ellenz�ki p�rt kommunik�ci�s vezet�je szerd�n. Szijj�rt� P�ter elmondta: a Fidesz arra sz�l�tja fel Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k�t, hogy ne sz�laljon fel az 1956-os forradalom eml�k�re szervezett egyetlen �nneps�gen sem, mert az a Fidesz szerint ny�lt provok�ci� lenne az emberek fel�. Ha m�gis megsz�lal a korm�nyf�, akkor a Fidesz nem vesz r�szt azokon az esem�nyeken - tette hozz�.

2006. okt�ber 12. (Somogyi H�rlap)

D�l-dun�nt�li vallom�sok
Az els� region�lis t�rlat a Rippl-R�nai M�zeumban

�tvenh�rom alkot� t�bb mint 250 munk�j�t mutatt�k be az els� region�lis ki�ll�t�son a Rippl-R�nai M�zeumban szerd�n. "A Sz�ps�g kertj�ben" c�m� t�rlat D�l-Dun�nt�l mestereinek alkot�sait vonultatja fel. Andr�sfalvy Bertalan professzor k�sz�nt�j�ben a m�v�szet erej�r�l sz�lt. Mint mondta: a ki�ll�tott alkot�sok nem csup�n t�rgyak, hanem egyfajta vallom�ssorozatnak tekinti �ket, k�z�s felki�lt�sk�nt �rtelmezi, amely napjaink legfontosabb probl�m�ira ad v�laszt. A professzor szerint egy m�v�szeti hagyom�ny mellett vallom�st tenni nem m�s, mint elemi sz�ks�glet.
Winkler Ferenc m�zeumigazgat� kiemelte: k�l�n figyelmet �rdemelnek Egy�d �rp�d munk�i, amelyeket hal�la �ta el�sz�r mutatnak be a nagyk�z�ns�g el�tt.
Az 1956-os forradalom �tven- �ves �vfordul�ja eml�k�re ny�lt ki�ll�t�son k�tezer fot�t, filmes hangz� anyagot mutatnak be, amelyeket m�g id�n l�thatnak a m�zeum honlapj�n.
A t�rlatot 2007. febru�r 15-ig tekinthetik meg az �rdekl�d�k.

2006. okt�ber 12. (D�lvil�g)

Kurc�ba dobta pisztoly�t - A v�ros elismer�s�t v�rj�k a szentesi '56-os nemzet�r�k

A szentesi 56-os eml�kbizotts�g azt javasolja a v�ros �nkorm�nyzat�nak, hogy id�n adom�nyozzon Forradalmi Eml�klapot a szentesi nemzet�r�knek. A munk�sfiatalokb�l �ll� csapat tagjait a diktat�ra �veiben meghurcolt�k. Abonyi S�ndor, a volt parancsnok puszt�n elismer�sre v�r.
A szentesi '56-os Eml�kbizotts�g lev�lben fordult Szirbik Imre polg�rmesterhez, melyben azt javasolja, hogy az 1992-ben sz�letett �nkorm�nyzati rendelet alapj�n Forradalmi Eml�klappal jutalmazza a v�ros volt nemzet�reit okt�ber 23-�n. - A rendelet jobboldali v�rosvezet�s idej�n sz�letett, �m az �ltala k�n�lt lehet�s�ggel nem �lt a k�zelm�ltban a baloldali v�rosvezet�s - v�li dr. Barta L�szl�, az eml�kbizotts�g egyik tagja. A forradalom idej�n a v�rosban t�rt�ntekr�l k�nyvet �rt a tan�r - aki a debreceni egyetem di�kjak�nt maga is nemzet�r volt azokban a napokban. Felh�v�st tett k�zz� az eml�kbizotts�g, melyben megjegyzik: a volt nemzet�r�k k�z�l sokan elhunytak, n�h�nyan munk�s�r�k lettek, m�sok esetleg nem k�v�nj�k �tvenni az eml�klapot, ism�t m�sok pedig kor�bban elnyert�k. Az eddig elismer�st nem kapott nemzet�r�k k�z�l sokan m�gis jelentkeztek a felh�v�sra, ez�rt javasolja az eml�kbizotts�g a v�rosnak: �ljen a lehet�s�ggel.
Abonyi S�ndor lett a szentesi nemzet�rs�g parancsnoka azokban a forr� �szi napokban. Kirakatrendez�k�nt dolgozott: okt�ber 24-�n trikol�rral d�sz�tette fel a v�rost, �s csatlakozott azokhoz a bar�taihoz, akik a felkel�s mellett �lltak. Az id�s f�rfi azt mondja, a f�v�rosb�l �rkezett h�rek hallat�ra a rend�r�k visszah�z�dtak, �s nem volt olyan fegyveres er� a v�rosban, mely megv�dte volna a forradalom tisztas�g�t, �rk�d�tt volna a lakoss�g vagyona felett. Ez�rt fogadta el az akkori forradalmi bizotts�g felk�r�s�t. A laktanyaparancsnok adott neki megb�z�levelet, ennek birtok�ban gy�jt�tte a gy�rakban a munk�sfiatalokat a nemzet�rs�gbe. A szolg�latb�l hazat�rt magyar katon�kat igazoltatt�k - ez volt l�nyeg�ben az egyetlen t�nyked�s�k, jelenl�t�knek is k�sz�nhet�en rend maradt a v�rosban. Hering B�la let t a forradalmi bizotts�g eln�ke. - Eml�kszem B�la szavaira - mondja S�ndor. - Azt mondta: "Nek�nk, forradalm�roknak nincs jogunk t�rv�nyt �lni a gaztettek felett, de sz�nd�kunkat b�k�s m�don egy�rtelm�en kinyilv�n�tjuk." Hering B�la eml�ke szerintem m�ig nem kapta meg az �t megillet� helyet.
November 4-�n a nemzet�r�k leadt�k fegyvereiket. Abonyi S�ndor is leadta a rend�rs�gen a g�pfegyvert. A pisztoly�t h�rom nappal k�s�bb beledobta a Kurc�ba, �gy tudta mag�t nagyobb biztons�gban. Abonyi S�ndor azt mondja, a pufajk�sokt�l 1989 �ta senki nem k�rdezte meg: mi�rt tetted? A nemzet�rs�g volt parancsnoka a forradalom �tvenedik �vfordul�j�n azt mondja, nem k�r egyebet, mint t�rsainak egy elismer�st, az�rt, mert ki�lltak a szabads�g�rt. Az eml�klapokat � szeretn� �tadni volt csapatt�rsainak a v�rosh�za d�szterm�ben okt�ber huszonharmadik�n.

2006. okt�ber 12. (D�lmagyarorsz�g)

1956 a szegedi sz�npadokon - Felolvas�sz�nh�z, dokumentumj�t�k, musical

A forradalmi hangulat kialakul�s�hoz sz�nh�zi el�ad�sok is hozz�j�rultak 1956 okt�ber�ben. Most, �tven �v m�lva Szeged t�bb sz�npad�n, t�bbf�le m�fajban sz�nh�zi emberek �s m�kedvel� di�kok k�z�s produkci�kban adj�k vissza 1956 hangulat�t.
Budapest 1956-os okt�ber�nek fantasztikus el�ad�s�t, G�li J�zsef Szabads�ghegy c�m� darabj�nak bemutat�j�t Szegeden felolvas�sz�nh�zi form�ban kapjuk aj�nd�kba szombaton este a Szegedi Tudom�nyegyetem aul�j�ban. A szegedi bemutat� rendez�je �s narr�tora Galk� Bence. A sz�ndarabot Pesten a J�zsef Attila Sz�nh�zban 1956. okt�ber 6-�n, Rajk �s t�rsai �jratemet�s�nek napj�n, Nagy Imre jelenl�t�ben mutatt�k be - eml�keztet S�ndor J�nos rendez�, aki G�li J�zsefet j�l ismerte. T�le hallottuk, hogy a Szabads�ghegy ugyan�gy a koncepci�s perekr�l sz�lt a korabeli n�z�k sz�m�ra, illetve k�r�kben hasonl�k�ppen t�ntet�sszer� sikert aratott, mint �tven �vvel ezel�tt a Szegedi Nemzeti Sz�nh�zban Shaw Szent Johann�ja. Tov�bb�: G�li J�zsef sors�t ugyan�gy megpecs�telte 1956 �s az akkori bemutat�, mint az itteni a szegedi sz�nh�z rendez�j�t, Horv�th Jen��t. S�ndor J�nos szerint 1956-ban egy-egy ember b�tors�ga kellett ahhoz, hogy "j�rv�nyszer�en" b�torr� v�ljon a magyars�g.
- Kicsit t�v�, kicsit sz�nh�z �s kicsit �l� t�rt�nelem - jellemezte S�ndor J�nos rendez� azt a dokumentumj�t�kot, amelyet ir�ny�t�s�val a Magyar Irodalmi Kreat�v Sz�npad amat�r sz�nh�zi csoport produkci�jak�nt mai szegedi egyetemist�k mutatnak be okt�ber 16-�n, h�tf�n 16 �rakor az audit�rium maximumban. A v�llalkoz�sr�l dokumentumfilmet k�sz�t a TiszapART Kultur�lis Telev�zi�. Korabeli jegyz�k�nyvek �s hangfelv�telek alapj�n id�zik f�l a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Sz�vets�ge (MEFESZ) okt�ber 16-i megalakul�s�t, majd okt�ber 20-i, a forradalmi k�vetel�seket megfogalmaz� nagygy�l�s�t. A forgat�k�nyvet Kiss Tam�s, 1956 els� f�ggetlen szervezet�nek egyik alap�t�ja �s egykori vezet�je k�sz�tette el.
Di�kok szerepelnek Az utaz�s c�m� rockoper�ban is, melynek d�szbemutat�j�t okt�ber 16-�n 19 �rakor tartj�k a nagysz�nh�zban. A forradalm�rok lelkesed�se �s a k�lpolitikai h�v�s megfontol�sok konfliktusa adja T�bori Gy�rgy - Kocs�k Tibor - Mikl�s Tibor darabj�nak fesz�lts�g�t. Az SZTEage Szegedi Egyetemi Sz�npad �s a Szegedi Nemzeti Sz�nh�z k�z�s produkci�j�t Nagy L�r�nt �ll�tja sz�nre. A sztorib�l k�sz�tett amerikai filmet okt�ber 20-�n este az "audmaxban" vet�tik - mint az �szi kultur�lis fesztiv�l k�l�nleges csemeg�j�t.
Az eddig megjelent szegedi 1956-os visszaeml�kez�sekb�l id�z az okt�ber 17-�n, a Dugonics T�rsas�g �s a Szegedi �r�k T�rsas�ga v�llalkoz�s�ban, S�ndor J�nos rendez�s�ben a Dugonics Andr�s sz�let�snapj�hoz k�t�d�, a pr�za- �s dr�manapon bemutatand� �ssze�ll�t�s - a forradalom b�lcs�hely�r�l.

2006. okt�ber 12. (Magyar H�rlap)

Borult a program, a Fidesz �s a KDNP k�l�n �nnepel

A korm�nyf� parlamenti bojkott�l�sa ut�n a Fidesz bejelentette, hogy k�l�n eml�kezik okt�ber 23-�n, �s nem vesz r�szt olyan �nneps�gen, ahol Gyurcs�ny Ferenc besz�det mond. Ott viszont megjelenik, ahol a S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k sz�lal fel. A fenti �ll�t�sokat az �vfordul�s programokkal �sszevetve �gy t�nik, a Fidesz egy esem�nyen biztosan r�szt vesz majd, egy m�sikr�l viszont hi�nyozni fog. Az �llamf� �s a minisztereln�k ugyanis csak egy-egy besz�det mond (S�lyom az Oper�ban 22-�n, Gyurcs�ny a Parlamentben 23-�n).

Nem tudj�k, hol nem lesznek
�m egyel�re �gy t�nik, a Fidesz el�tt sem tiszta, mely programon vesz majd r�szt. Szijj�rt� P�ter, a Fidesz sz�viv�je sem tudta pontosan megmondani, melyik �nneps�gen lesznek ott, abban sem volt biztos, a k�t k�zjogi m�lt�s�g hol sz�lal fel. Mint mondta, a Fidesz r�szletes forgat�k�nyv�t egy-k�t nap m�lva ismertetik, �s akkor der�l ki az is, hol tartja a p�rt a d�lut�n k�t �r�ra meghirdetett 23-i megeml�kez�st. A Kossuth t�rre okt�ber 23-ig van ter�letfoglal�si enged�lye a p�rtnak, �m a sz�viv� szerint rengeteg m�s hely is van a v�rosban, ha az �llami �nneps�gek miatt nem tudj�k a Parlament el�tt megtartani a rendezv�ny�ket. "Gyurcs�ny Ferenc az instabilit�st, a mor�lis v�ls�got �s a hazugs�got k�pviseli, �tven �ve ezek ellen k�zd�ttek a forradalm�rok, ez�rt ny�lt provok�ci� lenne 1956 szellemis�ge �s a magyar emberekkel szemben, ha az �nneps�geken felsz�lalna" - indokolta Szijj�rt� a Fidesz bojkottj�t.
A KDNP tegnap �gy nyilatkozott, hogy azokon az �nneps�geken nem vesz r�szt, amelyeket a korm�ny szervez. A p�rt sz�viv�je, Hal�sz Zsuzsa a t�virati irod�nak azt mondta, ha a korm�ny, illetve a minisztereln�k m�lt� megeml�kez�st akar, akkor m�g az �nneps�gek el�tt bel�tja, hogy Gyurcs�ny Ferenc szem�lye a magyar demokr�cia �tj�ban �ll� legnagyobb akad�ly, �s ez�rt m�g a megeml�kez�sek el�tt t�vozik a legf�bb m�lt�s�gok sor�b�l. A Korm�nysz�viv�i Iroda k�zl�se szerint az �llami �nneps�gre sz�l� megh�v�kat, a minisztereln�k, a k�zt�rsas�gi eln�k, a h�zeln�k, valamint Kos�ry Domokos, az eml�k�vet el�k�sz�t� bizotts�g eln�ke �rta al�, a programokat pedig a bizotts�g szervezi.
Gyorsan elavult egyet�rt�s
Egy �vvel ezel�tt a p�rtok m�g egyet�rtettek a k�z�s megeml�kez�sben. Az eml�k�vet el�k�sz�t� bizotts�g tavaly okt�ber 11-i �l�se ut�n Kos�ry Domokos t�rt�n�sz-akad�mikus, az eml�kbizotts�g eln�ke k�zlem�nyt adott ki. "A n�gy parlamenti p�rt vezet�je egyet�rt�s�t fejezte ki az eml�kbizotts�g v�lem�ny�vel, miszerint a v�laszt�si kamp�ny nem befoly�solhatja az eml�k�v el�k�sz�t�s�t, mert az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�ja, az �nnepl�s m�dja olyan nemzeti �gy, amely nem k�pezheti p�rtpolitikai vit�k t�rgy�t" - z�rult az egy �vvel ezel�tti k�zlem�ny. Kos�ry Domokos egy febru�ri lapinterj�ban pedig kijelentette: "�nmagukat j�ratj�k le azok, akik pillanatnyi, v�lt �rdekeik miatt megzavarj�k az �nneps�gek el�k�sz�leteinek m�lt�s�gteljes l�gk�r�t." (A t�rt�n�szt lapz�rt�nkig nem �rt�k el.) A k�rd�sre, hogy mi�rt nem tartj�k magukat a tavalyi meg�llapod�shoz, amely Orb�n Viktor szem�lyes k�zrem�k�d�s�vel sz�letett, a Fidesz sz�viv�je annyit mondott, hogy Gyurcs�ny Ferenc mor�lis v�ls�got okozott.
A m�lt heti bizalmi szavaz�s el�tt az �llamf� felsz�l�totta a Fideszt, hogy menjen el a szavaz�sra, de S�lyom L�szl� a mostani Fidesz-bojkott �gy�ben nem k�v�n megsz�lalni, tudtuk meg az eln�k sajt�f�n�k�t�l. W�ber Ferenc ugyanakkor eml�keztetett arra az augusztus harmadik�n megjelent interj�ra, amelyet az �llamf� a Figyel� c�m� hetilapnak adott. S�lyom ebben kijelentette: minden jelent�s politikai er�nek ott kell lennie a megeml�kez�seken, f�ggetlen�l att�l, hogy mi az �ll�spontja a magyar belpolitik�ban.
Politika �s neveltet�s
Az MSZP egyet�rt a k�zt�rsas�gi eln�kkel, �s felsz�l�tja Orb�n Viktort, hogy �n�s hatalmi �rdekei helyett az orsz�g jav�ra legyen tekintettel - �ll a szocialista frakci� k�zlem�ny�ben. Az MSZP szerint a Fidesz eln�ke pontosan tudja, hogy az '56-os forradalom �tvenedik �vfordul�j�ra tervezett �nneps�gsorozatot a f�ggetlen '56-os Eml�k�v Bizotts�g k�sz�tette el�, de p�rtpolitikai megfontol�sok miatt el akarja riasztani a k�lf�ldi vend�geket a megeml�kez�sekr�l.
Sz�gyennek �s hib�nak nevezte a Fidesz bojkottj�t az SZDSZ �gyviv�je. Fodor G�bor azt mondta, okt�ber 23-�n a nemzeti egys�get kellene demonstr�lni. Ha viszont a Fidesz nem vesz r�szt az esem�nyen, azzal t�nkreteszi, bepiszkolja az �nnepet. "A forradalom �zenete a szabads�g �s a demokratikus rend ir�nti v�gy, k�z�sen kellene mindezek mellett hitet tenn�nk a megeml�kez�sen - mondta Fodor G�bor. - Az egy dolog, mit csin�l a Fidesz a parlamentben, de a k�z�s �nnepen ezt fel kell f�ggesztenie." A liber�lis �gyviv� �gy v�li, a legnagyobb trag�dia az, hogy a Fidesz nemzeti szimb�lumokat haszn�l a megnyilv�nul�saihoz, �s erre haszn�lja '56-ot is.
"Az � dolguk" - komment�lta r�viden Her�nyi K�roly a nagyobbik ellenz�ki p�rt terveit. Az MDF frakci�vezet�je csup�n annyit jegyzett meg: "Vannak politikai �s neveltet�sbeli k�rd�sek."

Egyedi a magyarorsz�gi p�lda
Orb�n Viktor Fidesz-eln�k lapt�rsaink �rtes�l�se szerint el�sz�r h�tf�n, diplomat�k el�tt besz�lt a k�l�n �nnepl�sr�l. A k�lf�ldi hallgat�s�g nagyobb r�sz�t minden bizonnyal meglepte ezzel, mert a legt�bb orsz�gban a nemzeti �nnepeken nincs a mienk�hez hasonl� sz�th�z�s.
Vars�: Lengyelorsz�gban a politikai helyzet legal�bb annyira elm�rgesedett a p�rtok k�z�tt, mint Magyarorsz�gon, de ott m�gsem pr�b�lja senki kisaj�t�tani a nemzeti �nnepeket - mondt�k lapunknak lengyel diplomat�k. Pedig a Szolidarit�s mozgalom �s az '56-os poznani esem�nyek kapcs�n a mai p�rtok nem �lltak azonos oldalon, �s k�l�n�sen a Szolidarit�s tev�kenys�g�t �vezik m�g vit�k. Ennek ellen�re a lengyelek �gy v�lik, hogy ezek olyan fontos nemzeti �gyek, melyekkel megmutathatj�k magukat a vil�gnak. Ez�rt tavaly, amikor m�g a szocialista Aleksander Kwasniewski volt az �llamf�, �s baloldali korm�ny volt hatalmon, mindenki r�szt vett a Szolidarit�s megalak�t�s�nak 25. �vfordul�j�n, ahogyan id�n tavasszal is mindenki egy�tt eml�kezett az �ldozatokra Poznanban. S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k, aki szint�n r�szt vett a megeml�kez�sen, ut�na elmondta, hogy szeretn�, ha Magyarorsz�gon is hasonl� �sszefog�ssal �nnepelhetn�k meg az 1956-os �vfordul�t - eml�keztetett a lengyel diplomata.
Moszkva: Oroszorsz�g hivatalos nemzeti �nnepe j�nius 12-e, tizenhat �ve e napon lett az orsz�g hivatalosan is f�ggetlen. B�r ezt a d�tumot a baloldali radik�lis, illetve kommunista ellenz�k nem tekinti saj�tj�nak, Borisz Jelcin idej�ben is csak elv�tve fordult el�, hogy az �llami rendezv�nyeken nem jelentek meg e p�rtok k�pvisel�i. Hivatalos bojkott egyszer sem volt, Vlagyimir Putyin eln�ks�ge alatt pedig nem hivatalos sem. M�jus 9-�t, a Gy�zelem napj�t rendszerint k�l�n felvonul�ssal �s gy�l�ssel �nneplik a kommunist�k, �m est�re, a Kreml hivatalos fogad�sain rendre ott vannak vezet�ik.
London: Nagy-Britanni�ban m�g sohasem fordult el�, hogy a korm�ny legitimit�s�t hasonl� m�don megk�rd�jelezz�k, mint most Magyarorsz�gon. Ha a kir�lys�gban s�lyos k�rd�jelek vannak a korm�ny tetteit illet�en, akkor az ellenz�k �ltal�ban f�ggetlen vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�t k�veteli, s ennek a korm�ny maga is akt�v t�mogat�ja. Ezt t�rt�nt p�ld�ul az iraki h�bor� �gy�ben is, amikor felvet�d�tt, hogy Tony Blair esetleg tudatosan f�lrevezette volna a k�zv�lem�nyt a t�megpuszt�t� fegyverek �gy�ben. Diplom�ciai forr�sokb�l megtudtuk, hogy a britek nem tartj�k egyik nemzeti �nnep�ket sem olyan megoszt�nak, mint ahogyan itt sokan 1956-ra tekintenek, ott ez�rt sem ismer�s egy p�rtbojkott lehet�s�ge. R�ad�sul a nemzeti �nnepeken jelen van a kir�lyn� is. A korm�ny pedig "�fels�ge korm�nya", az ellenz�k pedig "�fels�ge loj�lis ellenz�ke" - felelte lapunk �rdekl�d�s�re egy diplomata.
P�rizs: Franciaorsz�gban a p�rtpolitik�t igyekeznek t�volt tartani a nemzeti �nnepekt�l. Kor�bban el�fordult ugyan, hogy a j�lius 14-i megeml�kez�st a Bastille-ostrom�ra, vagyis a k�zt�rsas�g gy�zelm�re a royalist�k, vagyis a kir�lys�gp�rtiak bojkott�lt�k, de erre forr�saink az �t�dik k�zt�rsas�g megalakul�sa (1958) �ta nem tudtak p�ld�t eml�teni. November 11-e, illetve m�jus 8-a - a k�t vil�gh�bor�t lez�r� meg�llapod�sokra eml�kez� nemzeti �nnepek - viszont megk�rd�jelezhetetlenek. Magyarorsz�gon 1956 azonban nem esik ilyen egys�ges meg�t�l�s al� - eml�keztettek francia diplomat�k.

Sz�th�z�si kronol�gia
Az idei okt�ber 23-�n jelen �ll�s szerint marad az imm�r hagyom�nyos szemben�ll�s. Ezen a napon utolj�ra tal�n csak a forradalom 33. �vfordul�j�n, 1989-ben volt nemzeti egys�g, amikor Sz�r�s M�ty�s ideiglenes k�zt�rsas�gi eln�kk�nt kiki�ltotta a k�zt�rsas�got.
1992. okt�ber 23-�n G�ncz �rp�d k�zt�rsas�gi eln�k k�nytelen volt f�lbeszak�tani �nnepi besz�d�t az �rp�ds�vos z�szl�kkal felvonul� t�ntet�k f�ty�l�se miatt.
1994-t�l 1997-ig Horn Gyula minisztereln�k karhatalmista m�ltj�ra hivatkoztak azok, akik nem akartak egy�tt �nnepelni.
2001. okt�ber 23-�n Medgyessy P�tert, az MSZP minisztereln�k-jel�ltj�t a 301-es parcell�n�l mondott besz�de k�zben zavart�k meg bekiab�l�k, M�cs Imre SZDSZ-es k�pvisel�t, '56-os hal�lra�t�ltet pedig a Bem-szoborn�l haza�rul�zt�k le �s f�ty�lt�k ki. Demszky G�bor f�polg�rmestert MI�P-esek f�ty�lt�k ki, amikor vir�got helyezett el a 301-es parcell�n�l.
2002-ben az SZDSZ megeml�kez�s�t zavart�k meg a 301-es parcell�n�l, �s az MSZP koszor�j�t is sz�tt�pt�k.
2003-ban Medgyessy P�ter minisztereln�k jobbnak l�tta P�rizsban tisztelegni a forradalm�rok eml�ke el�tt, a 301-es parcell�hoz csak egy koszor�t k�ld�tt maga helyett.
2005-ben minden p�rt k�l�n �nnepelt, Gyurcs�ny Ferenc korm�nyf� a fesz�lt hangulat miatt szuperr�vid besz�det tartott az Oper�ban. A nemzeti egys�g csak sz�k k�rben, november 4-�n nyilv�nult meg, amikor Horv�th J�nos (Fidesz), Don�th L�szl� (MSZP) �s Csapody Mikl�s (MDF) elfogadta M�cs Imre (SZDSZ) megh�v�s�t k�z�s koszor�z�sra a 301-es parcell�n�l.

2006. okt�ber 12. (N�pszava)

T�bb mint n�gymilli�rd jut az �vfordul�ra

Jav�ban folynak m�r az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �vfordul�s �nneps�geinek el�k�sz�letei. A megeml�kez�sre t�bb mint n�gymilli�rd forintot k�l�n�tettek el. A k�lf�ldi vend�gek itt tart�zkod�sa 273 milli�ba ker�l majd, a k�zponti megeml�kez�sekre 644 milli� forintot sz�nnak a k�lts�gvet�sb�l. Az eml�km�vekre, k�zt�k az okt�ber 23-�n a H�s�k ter�n avatand�ra, j�t�kfilmekre, sz�ndarabok bemutat�s�ra, vet�lked�kre pedig t�bb mint 3,5 milli�rdot k�ltenek.

2006. okt�ber 12. (N�pszava)

T�rlat 1956 eml�k�re

Hiller Istv�n oktat�si �s kultur�lis miniszter nyitotta meg tegnap a M�csarnok nagyszab�s� ki�ll�t�s�t, mely az 1956-os forradalomra �s a bel�le fakad� �rzelmi �s tartalmi k�vetkezm�nyekre eml�kezik. Az orsz�gos t�rlat c�lja l�ttatni az utat, amelyet a magyar m�v�szek 1956-t�l napjainkig bej�rtak, bemutatni azokat a kort�rs k�pz�m�v�szeti alkot�sokat, amelyek a m�v�szet mindenkori auton�mi�ja �s a szabads�g egyetemes gondolata mellett tett�k le voksukat. A ki�ll�t�s n�gy gondolatp�rra �p�l: I. �r�m - rem�ny, II. gy�sz - elfojt�s, III. t�l�l�s - menek�l�s, IV. v�ltoz�s - az �t. A ki�ll�t�s kur�tor�nak, Simonffy M�rt�nak �s Szeifert Juditnak a ki�ll�t�s rendez�j�nek az volt a t�rekv�se, hogy bemutass�k, mik�ppen �l '56 �zenete a jelenkor m�v�szet�ben. Az elm�lt �vtizedek alatt sz�letett m�vekb�l k�sz�lt v�logat�s bemutat�s�val pedig l�ttatni szeretn�k, hogy a politikai �letb�l fakad� elz�rts�gunk, bez�rts�gunk ellen�re a m�v�szek bizony�tott�k, bizony�tani tudt�k a magyar m�v�szet jelent�s�g�t, az egyetemes kult�r�hoz val� tartoz�sukat. A ki�ll�t�s az Magyar K�pz� �s Iparm�v�szek Sz�vets�ge �ltal tavasszal meghirdetett ny�lt p�ly�zatra �rkezett t�bb, mint 300 p�ly�z� 1500 m�ve k�z�l 80 m�v�sz munk�j�t v�logatt�k be. Ezt eg�sz�ti ki az elm�lt 50 �v magyar k�pz�m�v�szet�nek k�z- �s mag�ngy�jtem�nyeib�l k�lcs�nvett anyaga.

2006. okt�ber 12. (N�pszava)

Megyenap �s megeml�kez�s kit�ntet�sekkel

El�sz�r fordult el�, hogy egy id�ben tartott�k meg P�csett a Megyenapot �s az 1956-os forradalomra eml�kez� �nneps�get. A keddi rendezv�nyre, amelyen a hagyom�nyokhoz h�ven �tadt�k a baranyai kit�ntet�seket, a megyei �nkorm�nyzat �j �s lek�sz�n� k�pvisel�i is megh�v�st kaptak.
Formabont�nak �s szokatlannak nevezte k�sz�nt�j�ben a kedden d�lel�tt a Baranya Megyei �nkorm�nyzat d�szterm�ben tartott rendezv�nyt a gr�mium eln�ke, dr. K�kes Ferenc. - Most el�sz�r fordul el�, hogy a Megyenapot �s az 1956-os forradalom �vfordul�t egy�tt tartjuk - mondta az eln�k, hozz�t�ve, hogy ez az �tven �ve t�rt�nt esem�nyekr�l val� megeml�kez�sek els� �llom�sa P�csett �s Barany�ban.
Az �nneps�gre a lek�sz�n� �s az �j test�let tagjait is megh�vt�k, az �j fel�ll�s� megyei �nkorm�nyzat alakul� �l�s�t, az esk�t�telt okt�ber 16-�n tartj�k.
A forradalom �vfordul�ja alkalm�b�l tartott besz�d�ben dr. Szili Katalin, az Orsz�ggy�l�s eln�ke elmondta: okt�ber az orsz�g �let�ben sokszor hozott fordulatot. 1956-ban a magyars�g szabads�gk�zdelmei egy pillanatra az eg�sz vil�got kiz�kkentett�k megszokott tengely�b�l, 1989-ben pedig a forradalom idej�n megfogalmazott k�vetel�sek teljes�ltek be. Dr. Szili Katalin k�z�s eml�kez�sre �s egy�ttgondolkod�sra h�vott mindenkit, mert, mint mondta, csak ez adhat kell� b�kess�get �s er�t a k�vetkez� �vekhez. A h�zeln�k k�sz�netet mondott mindazoknak, akik �tven �ve, vagy az�ta b�rmikor k�sz voltak �ldozatokat hozni, akik cselekedeteit nem a napi politika, hanem a hossz� t�v� �rdekek hat�rozt�k meg.

2006. okt�ber 12. (Magyar H�rlap)

'56 legismertebb fotogr�fusa

Budapest 1956 - Die Ungarische Revolution c�mmel ny�lik fot�ki�ll�t�s holnap, a b�csi Leopold M�zeumban. A b�csi fot�riporter, Erich Lessing a magyar forradalmat meg�r�k�t� munk�ib�l v�logatott t�rlat a 2006-os Fot�h�nap keret�ben ny�lik ugyan�gy, mint a budapesti M�csarnok Men� Pont gal�ri�j�ban tegnap este bemutatott, A forradalom objekt�v tekintettel c�m� ki�ll�t�s. Erich Lessing m�ra az 1956-os forradalom legismertebb fotogr�fus�v� v�lt: felv�teleit szeptemberben p�ld�ul a washingtoni Katzen M�v�szeti K�zpontban �ll�tott�k ki, az �v v�g�ig a Budapesti T�rt�neti M�zeumban is l�that�k, �s k�peib�l nemr�g az '56-os Int�zet jelentetett meg albumot. Lessing tizenhat �vesen, Hitler ausztriai bevonul�sa ut�n Palesztin�ba emigr�lt. Egy ideig Izraelben �lt, fotogr�fusk�nt dolgozott a Brit Hadseregnek, az osztr�k AP h�r�gyn�ks�gnek, majd 1951-t�l a p�rizsi Magnumnak. A h�bor� ut�ni Eur�pa, f�k�nt a szocialista orsz�gok politikai esem�nyeinek jav�t meg�r�k�tette, �s v�gigf�nyk�pezte a magyar forradalmat. Munk�j��rt megkapta az amerikai m�v�szeti szerkeszt�k d�j�t, �s Magyarorsz�gon a Nagy Imre-eml�k�rmet is. Erich Lessing l970-ben felhagyott a fot�riporterked�ssel, �rdekl�d�se a m�zeumfot�z�s fel� ir�nyult. Ma is B�csben �l �s dolgozik. Lessing 1956-os felv�telei kerek, eg�sz t�rt�netet alkotnak. A b�csi Leopold M�zeum tegnap ny�l� ki�ll�t�s�ra Lessing 1956-os fotogr�fi�i k�z�l a legmegrend�t�bb dokumentumokat v�logatt�k egybe, s a retrospekt�v t�rlaton bemutatnak n�h�ny ismeretlen felv�telt is.
Budapest 1956 - Die Ungarische Revolution Leopold M�zeum, B�cs L�togathat� 2007. janu�r 13-ig

2006. okt�ber 12. (Magyar Nemzet)

Meg�rteni egym�st

Elsz�rmazott m�v�szeink alkot�sai a kult�ra h�z�ban K�zel k�tsz�z festm�ny, szobor �s kisplasztika l�that� azon a p�ratlan t�rlaton, amelyet "A magyar sz�rmaz�s� k�pz�m�v�szek els� vil�gki�ll�t�sa" c�mmel nyitottak meg tegnap az 1956-os forradalom aprop�j�n a budav�ri Magyar Kult�ra H�z�ban. Az olyan megnyit�kon, amelyeken emigr�nsokkal n�pes�lnek be a termek, gyakran felt�nik: szebben, hangosabban �neklik a Himnuszt, t�bb a hazafias t�ltet� alkot�s a csend�letek k�z�tt. A f�k�nt az Egyes�lt �llamokb�l, Kanad�b�l �s t�bb eur�pai orsz�gb�l �rkezett m�vek �sszegy�jt�s�nek c�lja a magyar-magyar p�rbesz�d er�s�t�se volt. Koncz G�bor,a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny igazgat�ja �s a m�sik szervez�, Tanka L�szl�, az American Hungarian Panorama magazin f�szerkeszt�je k�sz�nt�j�ben egybehangz�an h�vta fel a figyelmet a Magyarorsz�gt�l messze �l� m�v�szeink er�s k�t�d�s�re, s arra, hogy az alkot�k hat�rozott sz�nd�ka hazajuttatni a m�veket, hogy otthon is l�thassa azokat a k�z�ns�g. - A m�v�szek seg�thetnek abban, hogy idegen orsz�gban �lve vagy k�t kult�ra m�s t�pus� tal�lkoz�s�n�l ne f�lre�rts�k, hanem meg�rts�k egym�st, ez�rt k�sz�n�m az alkot�knak, hogy elhozt�k ide m�veiket - mondta Bogyai Katalin,a kultuszminiszt�rium szak�llamtitk�ra, majd hozz�tette: mindig lesz valamilyen titok, amit csak egy magyar vihet a v�szonra, s csak egy magyar �rt meg igaz�n. Kalap�cs Ildik�, Amerik�ban �l� m�v�sz elmondta: a kett�s kultur�lis identit�s nemcsak mag�nemberk�nt, m�v�szk�nt is neh�z; a tegnap megny�lt t�rlat azonban remek vizu�lis kapcsolat kezdete lehet az anyaorsz�g �s a diaszp�ra k�z�tt. A k�l�nleges gy�jtem�ny c�lja a magyar-magyar p�rbesz�d er�s�t�se volt.

2006. okt�ber 12. (�szak-Magyarorsz�g)

Megeml�kez�sek a Telekiben

Miskolc - Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�n megeml�kez�seket tartanak a miskolci Teleki Tehets�ggondoz� Koll�giumban. A rendezv�nyek:

Okt�ber 16. (h�tf�), 17 �ra, aula:
Ki�ll�t�s a koll�gium di�kjainak webgrafikus mont�zsaib�l.
A ki�ll�t�s megnyit�j�n m�sorral eml�keznek az �vfordul�ra.

Okt�ber 17. (kedd), 17 �ra, Arany J�nos-terem:
A di�kok vet�lked�n m�rik �ssze tud�sukat, ismereteiket az 1956-os forradalomr�l, amelyre minden szint egy 5 tag� csapatot deleg�l.

Moli�re-terem, 19 �ra:
Goth�r P�ter Meg�ll az id� c�m� filmj�nek vet�t�se

Okt�ber 18. (szerda), Moli�re-terem, 17 �ra:
Szem�lyes t�rt�nelem. Besz�lget�s Bog�r K�rollyal, aki saj�t 1956-os �lm�nyeir�l, benyom�sair�l sz�mol be a di�koknak, akiknek lehet�s�g�k ny�lik k�rd�seket feltenni a t�m�val kapcsolatban. A besz�lget�st vet�t�s sz�nes�ti.

Okt�ber 19. (cs�t�rt�k) Moli�re-terem, 16 �ra:
1956 miskolci f�kusszal - dr. Fazekas Csaba, t�rt�n�sz, a Miskolci Egyetem B�lcs�szettudom�nyi Kara d�k�nj�nak el�ad�sa

Bevezet�t mond: Zeml�nyi Attila, a Teleki Tehets�ggondoz� Koll�gium tan�ra.

2006. okt�ber 12. (�szak-Magyarorsz�g)

Reform�tusok vas�rnapja

A Magyar Reform�tusok Vil�gsz�vets�ge Vas�rnapj�t �nneplik okt�ber 15.-�n Miskolcon. A vas�rnap gy�lekezeti meg�nnepl�s�vel p�rhuzamosan, ugyanezen a napon kiemelt k�zponti rendezv�nyekre is sor ker�l. Vas�rnap d�lel�tt 10 �r�t�l gy�lekezeti istentisztelet tartanak a miskolci Kossuth utcai templomban, ahol ig�t hirdet: Erd�lyi G�za p�sp�k, �s keresztel T�k�s L�szl� p�sp�k.
Vas�rnap d�lut�n 4 �r�t�l a Kossuth utcai templomban T�k�s L�szl� tart el�ad�st A reform�ci� �s szabads�gharc c�mmel. Ezt k�vet�en az 1956-os forradalom �s szabads�gharc k�vetel�seinek mai id�szer�s�geir�l besz�l Reg�czy - Nagy L�szl� a TIB eln�ke. A z�r� �h�tatot dr. Benke Gy�rgy nyugd�jas teol�giai tan�r tartja.

2006. okt�ber 12. (Hajd�-Bihari Napl�)

"F�lt�madott a tenger"

Debrecen - Az 1956-os forradalom 50. �vfordul�ja tisztelet�re, a debreceni esem�nyeket felid�zve fot�ki�ll�t�st rendez a v�rosi k�nyvt�r a Helyt�rt�neti Fot�t�rban. A t�rlatot cs�t�rt�k�n Filep Tibor �js�g�r�, t�rt�n�sz nyitotta meg, a Hatvan utca 57. sz�m alatt.

2006. okt�ber 13. (N�pszava)

Eredm�nyes sv�jci program

Sz�mos eredm�nyes rendezv�ny bizony�tja az "Oda-vissza - Sv�jc Magyarorsz�gon 2006" programsorozat siker�t, amelynek keret�n bel�l Moritz Leuenberger, a Sv�jci �llamsz�vets�g eln�ke (k�p�nk�n) is Magyarorsz�gra l�togat. A programsorozat kiemelt pontja, az 1956-os forradalom 50. �vfordul�ja k�zeledt�vel a szervez� Sv�jci Nagyk�vets�g �rt�kelte az elm�lt id�szakot. Az id�n �tj�ra ind�tott programsorozat c�lja, hogy k�zelebbr�l is megismertesse haz�nkban Sv�jcot, a modern, dinamikus, soknyelv� �s multikultur�lis orsz�got.

2006. okt�ber 13. (N�pszava)

Eml�kfilm 1956-r�l

K�sz�net a szabads�g h�seinek - a forradalom �s a szabads�g sz�let�s�nek t�rt�nete t�ncban �s szerelemben elmes�lve c�mmel forgat filmet az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�ra Jord�n Tam�s, Kamar�s Iv�n �s Fullajt�r Andrea. A Nemzeti Sz�nh�z igazgat�j�nak rendk�v�l k�zel �ll sz�v�hez a t�ma, hiszen akkor kiskamasz volt, �s �lesen eml�kszik a t�rt�ntekre. A t�rt�net c�mszerepl�je Mikl�s, 70 �v k�r�li budapesti f�rfi, aki r�szese volt 1956. okt�beri esem�nyeinek. 2006. okt�ber�ben az � eml�kk�peiben jelennek meg a forradalom epiz�djai, benne fiatalkori �nmag�val. A k�t id�s�k k�t k�l�nb�z� kor� szerepl�je hol egyszerre, hol k�l�n-k�l�n van jelen a t�rt�netben; �gy vezetik v�gig a n�z�t a n�h�ny nap eml�kezetes esem�nyei k�z�tt. 1956-os esem�nyeiket feleleven�t� "K�sz�net a szabads�g h�seinek" c�m� film okt�ber 23-�n 20 �r�t�l az MTV 1-es �s 2-es csatorn�j�n, valamint a Duna Telev�zi�ban lesz l�that�. A produkci�t Sill� S�ndor rendez�se �s Rom�n S�ndor k�tsz�z f�s t�nckarra alkotott koreogr�fi�ja teszi eml�kezetess�.

2006. okt�ber 13. (D�lmagyarorsz�g)

Barik�dok felett - �jsz�szi Ilona jegyzete
"A politika �ldozata marad tov�bbra is 1956, ha most, a jubileumi �nnepen se sz�ntetik be a t�zet a p�rtok barik�dharcosai."

A politika �ldozata marad tov�bbra is 1956, ha most, a jubileumi �nnepen se sz�ntetik be a t�zet a p�rtok barik�dharcosai.
Ultim�tumot adott, bojkottra h�vott, s most a szem�lyes neglig�ci�t is f�lvette Gyurcs�ny - ellenes arzen�lj�ba az ellenz�k. A korm�nyoldal vezet�j�nek elt�vol�t�sa �rdek�ben bevethet� eszk�z�k k�z� imm�r olyanokat is beemelt a Fidesz, amelyekre nincs p�lda demokr�ci�nk t�rt�net�ben. Igaz, a m�sik oldalon is p�lda n�lk�li v�ltozatoss�g� a m�r a csapb�l is foly� �rvel�s�z�n: mi�rt kell a korm�nynak a hely�n maradni. A kitart�s, az �j�t�si hajlam, a hat�rok feszeget�se szimpatikus tulajdons�g - �gy �ltal�ban. De akarnoks�gnak �s fafej�s�gnek min�s�l, ha nem vezet eredm�nyre, p�ld�ul itt �s most nem hozza el, ink�bb elod�zza a politikai �s erk�lcsi v�ls�g megold�s�t.
Kirad�rozt�k t�rt�nelm�nkb�l 1956-ot t�bb mint harminc �ven �t. De a rendszerv�ltoz�s ut�n se v�lt egys�gess� a m�g egy h�napig sem �l� forradalom meg�t�l�se. Tal�n �ppen az� rt, mert m�ig sem tiszt�ztuk: milyen sokf�le ind�t�k, mennyire k�l�nb�z� szerepl�k akarata �s h�nyf�le v�letlen egybees�se sz�lte meg e forradalmat. Az elmaradt lelt�r azonban egyetlen mai "nagypolitikust" sem hatalmaz fel arra, hogy kicsinyes napi harcaiban fel�ldozza 1956 l�nyeg�t, az emelkedett k�z�s cselekedet, most az �nnepl�s lehet�s�g�t.
Kis l�tsz�m� politikai elit�nk kicsinyess�g�t nagy�tja fel a helyiek nagyvonal�s�ga. K�t, ellent�tes sz�nezet� megyei jog� v�rosunk vezet�i is politikai �retts�g�kr�l tesznek tan�bizonys�got azzal, hogy egy�tt is k�pesek az �nnepre 1956 �tvenedik �vfordul�j�n.
Hagyom�nny� lett, Szegeden �s V�s�rhelyen is az okt�ber 23-i �nnepen a rendezv�nysorozat, amibe belef�r a politikai sz�n szerinti program, mik�zben nem vesz�t s�ly�b�l a v�rosi �nnep�ly, melyet egyik oldal sem saj�t�t ki, illetve egyik sem bojkott�l. K�l�n�sen nem a jubileumi �vfordul�n. Mikor alkalom k�n�lkozik arra, hogy a k�ztudat r�sz�v� emelj�nk olyan, eddig eltemetett t�nyeket, mint hogy a szegedi egyetemen alakult meg az els� forradalmi szervezet, a Tisza-parti v�rosban mondt�k ki �s r�gz�tett�k pontokba el�sz�r a forradalom k�vetel�seit. Akkor kiv�vtuk a vil�g elismer�s�t. Most rajtunk a vil�g szeme.

2006. okt�ber 13. (D�lmagyarorsz�g)

Botka �s L�z�r is szerepet v�llal - Szegeden �s V�s�rhelyen egy�tt �nnepelnek

K�vetik-e a vid�ki v�rosok politikusai az orsz�gos forgat�k�nyvet 1956 �nnep�n? A Fidesz-MPSZ orsz�gos vezet�i azokon a megeml�kez�seken nem vesznek r�szt, amelyeken Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k megsz�lal. Vajon a szocialista vezet�s� Szegeden elmegy-e az ellenz�k a v�rosi �nneps�gekre - �s mi lesz a Fidesz vezette H�dmez�v�s�rhelyen?
A szegedi polg�rmester nem mond �nnepi besz�deket az okt�ber 23-i megeml�kez�seken, �s ennek r�szben saj�tos, kifejezetten "szegedi oka" van.

A forradalom sz�l�v�rosa
- K�l�nleges �nnep a mi v�rosunkban a forradalom 50. �vfordul�ja - mondta Botka L�szl� polg�rmester. - A MEFESZ itteni megalakul�s�val, a k�vetel�sek els�k�nti megfogalmaz�s�val a szegedi egyetemr�l, Szegedr�l indult a forradalom. Az id�n tavasszal ez�rt sz�letett meg�llapod�s arr�l, hogy az egyetem koordin�lja az idei megeml�kez�seket �s a v�ros seg�ti ebben a munk�ban. �gy most a sz�mos �nnepi alkalom k�z�tt egyetlen, hagyom�nyosnak mondhat� v�rosi rendezv�ny lesz, 23-�n a Nagy Imre- szoborn�l, ahol Telegdy Gyula professzor, Szeged d�szpolg�ra mond besz�det. Magam a sz�nh�zi d�sz�nneps�gen "szerepelek", amennyiben - mint ahogyan minden v�rosban ezt teszi a polg�rmester - ell�tom a megtisztel� feladatot: �tadom a kit�ntet�seket.

A Fidesz �s a Pofosz
Hagyom�nyosan �nnepelj�k a kerek �vfordul�t is - mondta Ol�h J�nos, a Fidesz szegedi szervezet�nek eln�ke. A p�rt minden �vben a Rerrich t�ren, az 56-os eml�km�n�l, a Pofosszal egy�tt tartja a megeml�kez�seket - �gy lesz ez az id�n okt�ber 23-�n is. - Ezenk�v�l r�szt vesz�nk m�s szervezetek megeml�kez�sein �s a koszor�z�sokon is, ott lesz�nk a vas�rnapi sz�nh�zi d�sz�nneps�gen - t�j�koztatott a p�rteln�k. A k�rd�sre, k�vetik-e az orsz�gos p�ld�t, �s olyan megeml�kez�sen nem vesznek r�szt, amelyen a szocialista polg�rmester besz�lne, hat�rozottan v�laszolt: nem terveznek ilyesmit.

Megosztotts�g n�lk�l
V�s�rhelyen, a hagyom�nyoknak megfelel�en, a helyi p�rtok k�pvisel�i - egy kiv�tel�vel - mind egy�tt vesznek r�szt a v�rosi �nneps�gen, s koszor�zz�k meg Nagy Imre eml�kt�bl�j�t. A kiv�tel a Munk�sp�rt, amely eddig sem tartott megeml�kez�st okt�ber 23-�n. Az okt�ber 22-i d�szk�zgy�l�sen L�z�r J�nos polg�rmester eml�kbesz�det tart �s kit�ntet�seket ny�jt �t. Az okt�ber 23-i 1956-os megeml�kez�sre V�s�rhelyen nem nyomja r� a b�lyeg�t a m�shol jellemz� megosztotts�g. Az �nneps�gen az id�n Grezsa Istv�n telep�l�si k�pvisel�, a Magyar Demokrata F�rum megyei �s v�s�rhelyi szervezet�nek eln�ke mond majd besz�det.
Bacsa P�l, az MSZP helyi szervezet�nek vezet�je meger�s�tette lapunknak, hogy a szervezet r�szt vesz a v�rosi �nneps�gen, ahogy eddig minden �vben, s ugyan�gy koszor�t helyez majd el Nagy Imre eml�kt�bl�j�n�l. Ugyanakkor a d�szk�zgy�l�sen val� megjelen�sr�l akkor d�nt, ha megkapta a megh�v�t. A MI�P szint�n egy�tt �nnepel �s koszor�z a t�bbi p�rtszervezettel �s a v�ros �rdekl�d� k�z�ns�g�vel a v�rosi megeml�kez�sen.
A szabad demokrat�k sz�m�ra nem k�rd�s, hogy r�szt vegyenek-e a forradalom 50. �vfordul�j�n a v�rosi �nneps�gen - fogalmazott Szentirmai Csaba eln�k. Szerinte nem lehet olyan orsz�gos politikai helyzet, amely ezt a sz�nd�kukat lehetetlenn� tenn�.

2006. okt�ber 13. (D�lmagyarorsz�g)

Ahol a forradalom l�ngja fellobbant - '56-os eml�kki�ll�t�s a Fekete H�zban

Kordokumentumokb�l �s Kass J�nos, valamint T�th S�ndor k�pz�m�v�sz forradalom ihlette alkot�saib�l ny�lik ma eml�kki�ll�t�s a szegedi Fekete H�zban.
H�romr�szes ki�ll�t�ssal eml�kezik meg a Fekete H�z 1956-r�l. Az Ahol a forradalom l�ngja f�llobbant - 1956 Szegeden c�m� t�rlaton a t�rt�neti ki�ll�t�hely gy�jtem�ny�b�l �s a szegediek �ltal bevitt fot�kb�l �s t�rgyakb�l l�that� �ssze�ll�t�s. Itt mutatj�k be azt a Szt�lin-fejes Kossuth-c�mert �s a Kossuth-c�meres gy�r�t is, amelyeknek t�rt�net�t lapunkban m�r meg�rtuk. A kordokumentumok mellett Kass J�nos Kossuth-d�jas grafikusm�v�sz �s T�th S�ndor Munk�csy-d�jas szobr�szm�v�sz 1956 ihlette alkot�sai szerepelnek.
T�th S�ndort a budapesti k�pz�m�v�szeti f�iskola negyed�ves szobr�szn�vend�kek�nt �lte �t a forradalmat. A f�iskolai ifj�s�g egyik KISZ-vezet�je volt. Elmondta, akkort�jt a sz�nm�v�szeti f�iskola KISZ-titk�r�val, Csurka Istv�nnal is akt�van egy�ttm�k�d�tt. Egyik k�p�n �vfolyam- �s szobat�rs�nak �ll�t eml�ket, aki �ldozatul esett a harcokban, sz�tl�tt fejjel tal�lt r� egy pinc�ben.
Kass J�nos ugyancsak Budapesten tart�zkodott �tven esztendeje. Eml �kszik, ahogy a Kossuth teret �s a mell�kutc�kat el�raszt� t�meg skand�lta a Parlament kupol�j�n kivil�g�tott csillagra n�zve: "Le a v�r�s csillagot!" L�tta a Szt�lin-szobor led�nt�s�t is, �s k�s�bb, a Blaha Lujza t�ren azt, ami a dikt�torb�l megmaradt. M�teres jobb kez�t p�ld�ul, a mutat�ujj�val, amelyet P�csi S�ndor sz�n�sz a vihar el�lte ut�n r�zsadombi kertj�ben �ll�tott fel, kerti t�rpek�nt.
A h�rmas t�rlatot ma d�lut�n 3 �rakor P�ter L�szl� irodalomt�rt�n�sz, Szeged d�szpolg�ra nyitja meg. A ki�ll�t�s janu�r 28.-�ig l�that�.

2006. okt�ber 13. (D�lmagyarorsz�g)

Diesel pulcsi, g�pfegyver - ''Amikor az orosz katona r�m ki�lt, val�ban f�lelmet �rzek''

Fesz�lt figyelem, pontos hangok, dr�ma �s szerelem az Utaz�s c�m� rockopera pr�b�j�n. A darabot egyetemist�k adj�k el�, a premier h�tf�n lesz a Szegedi Nemzeti Sz�nh�zban.
Diesel pulcsi �s g�pfegyver, Tisza cip� �s f�lsz�z �ves b�r�nd. Lady Ashton szerelm��rt, Veres P�l�rt agg�dik, �va, a forradalm�r a szabads�gr�l �nekel. Amikor a zene egy pillanatra elhalkul, a szegedi nagy�llom�s hangosbemond�ja sz�l: vonat �rkezik B�k�scsab�r�l. Az egyetemi sportk�zpont �p�let�ben az Utaz�s c�m� rockopera pr�b�j�n j�rtunk. Az 1956-ban j�tsz�d�, t�bb sz�lon fut� t�rt�netet a Szegedi Tudom�nyegyetem hallgat�i mutatj�k be j�v� h�ten h�tf�n, kedden �s szerd�n a Szegedi Nemzeti Sz�nh�zban.
Sz�munkra �gy t�nik, a darab m�r k�szen van, a rendez�, Nagy L�r�nt (a Mad�ch Sz�nh�z m�v�sze) azonban tal�l jav�tanival�t. "Izgatottan mondd, gy�l�lettel n�zz, ide �llj, oda fuss!" - vez�nyel a di�koknak, akik pontosan k�vetik az utas�t�sokat. A rendez� minden mozdulatot, hangot kontroll alatt t art. Akik �ppen nincsenek sz�npadon, azok is fesz�lten figyelnek r�. Nagy a fegyelem - �llap�tjuk meg a pr�ba sz�net�ben, de a szerepl�k azt mondj�k: ezt term�szetes, hiszen f�pr�ba h�t van.
A mozgalmas darabban a szerelmi, egy�ttal dr�mai sz�lat Lady Ashton (Simon Bogl�rka) �s Veres P�l (Rag�ny Zolt�n) k�pviseli. A f�rfi r�szt vett a forradalomban, s most l�tt sebbel menek�l az orsz�gb�l az asszony seg�ts�g�vel. �tit�rsaik Magyarorsz�gon rekedt k�lf�ldiek, akiknek a szabads�gharc csak bosszant� k�r�lm�ny. Hogy mennyire nem �rtik a magyarokat, azt Frau Kretschmer (Oravecz Gabriella) bizony�tja azzal, hogy csokol�d�val akarja megjutalmazni a g�pfegyveres �v�t (Sz�kely Erika) , ami�rt tov�bb engedi aut�buszukat. Jut hely a darabban humornak is, Robi a buszsof�r (Rag�ny Mih�ly) v�gan �nekli: a lenini �tn�l csak jobb lehet egy p�rizsi �t, mik�zben a sz�p Maria Faluccira (Nagy �gnes) kacsintgat.
A di�kok amellett, hogy tiszt�n �s pontosan �nekelnek, l�that�an �t�lik a darabot. A Mrs. Rheinaldert alak�t� Meszes Ang�la azt mondja: amikor az orosz katona r�ki�lt, val�ban f�lelmet �rez. Ang�la egy�bk�nt az orvostudom�nyi karra j�r, sz�m�ra az �nekl�s csak hobbi. Sz�kely Erika �s Simon Bogl�rka viszont �gy fogalmaz: ha ezent�l csak �nekelhetn�nek, akkor is boldogok lenn�nek.
A l�nyokt�l azt k�rj�k, aj�nlj�k kicsit a darabot. Sorolj�k h�t: izgalmas a sztori, j� a zene.
- Hogy is szokta mondani Zoli? J� a proz�di�ja! - foglalja �ssze a l�nyeget Bogl�rka.
Zoli, aki amellett, hogy Veres P�lt j�tssza, a produkci� �tletgazd�ja is. A darab 1996-os �sbemutat�ja �ta rajong�ja T�bori Gy�rgy, Kocs�k Tibor �s Mikl�s Tibor rockoper�j�nak.
- Amikor el�sz�r l�ttam, sz�hoz sem jutottam. Biztos, hogy tetszeni fog a szegedieknek! - lelkesedik, majd hozz�teszi: az egyetem nagy �v� szuperprodukci�ja mellett a v�ros sem mehet el sz� n�lk�l.
Arra a k�rd�sre, hogy az egyetemista sz�n�szek kapnak-e fizet�st a munk��rt, Rag�ny k�z�lte, igen, kapnak: k�t darab tiszteletjegyet a premierre. Szerinte a hallgat�k r�sz�r�l a darabban val� r�szv�tel �gy, s�t: szinte megsz�llotts�g.

2006. okt�ber 13. (Esztergomi Hidlap)

Megy�nket is �rinti a szupermaraton
Imm�r 17. alkalommal rendezik meg a versenyt

Az id�n m�r 17. alkalommal rendezik meg a m�r hagyom�nyosnak mondhat� Samsung Szupermaratont, melynek mez�nye okt�ber 19-�n indul el az osztr�k f�v�rosb�l, B�csb�l. A 345 kilom�ter megt�tele ut�n a versenyz�k Budapestre �rkeznek, de el�tte az �j �tvonalon, megy�nket is �rintik a sportol�k.
A rendezv�ny sajt�t�j�koztat�j�n jelentett�k be, hogy id�n m�dos�tott�k az �tvonalat, �gy a versenyz�k B�cs - Pozsony - Gy�r - Tata - Budakeszi - Budapest �tvonalon r�j�k le a 345 kilom�teres t�vot. A szervez�k 13 orsz�gb�l mintegy 40-50 egy�ni indul� jelentkez�s�t v�rj�k, v�lt�ban pedig 150-160 csapat r�szv�tel�re sz�m�tanak. A fut�k mellett g�rkorcsoly�z�k �s t�raker�kp�rosok jelentkez�s�t is elfogadj�k. A viadal az egyik legjobban d�jazott hazai verseny, ugyanis a nyerem�nyek �ssz�rt�ke el�ri a 20 milli� forintot. A hagyom�nyos rendezv�nyt el�sz�r 1990-ben rendezt�k meg, akkor nyolc orsz�g 308 r�sztvev�je �llt rajthoz. Az okt�ber 19. �s 23. k�z�tti viadal h�rom orsz�got �rint, �s mintegy 60 telep�l�sen halad kereszt�l. Megy�nket �sszesen hat egy�ttes k�pviseli, akik k�z�tt ott lesz a kateg�ri�ban m�r biztosan gy�ztesnek sz�m�t� Gyermelyi T�szta g�rd�ja. A szupermaratont az �rintett telep�l�seken t�bb idegenforgalmi �s kultur�lis program k�s�ri, a befut� pedig okt�ber 23-�n lesz a H�s�k ter�n Budapesten, ahol akkor a szabads�gharc 50. �vfordul�j�r�l is megeml�keznek majd.

2006. okt�ber 13. (Napi Gazdas�g)

Rekonstrukci� - A h�rom T-b�l kett� �letre kel az Ernst M�zeumban

A Nagymez� utcai Ernst M�zeum a Fiatal K�pz�m�v�szek St�di�j�nak negyven �vvel ezel�tti, kisforradalom-sz�mba men� akci�j�t pr�b�lja rekonstru�lni. Tilt�s �s T�r�s c�m� ki�ll�t�s�n 1966-os �s 1967-es m�veket vonultat fel.
A k�pz�m�v�szet �s a politika ir�nt �rdekl�d�k november 8.-�ig tekinthetik meg azt a ki�ll�t�st, amelyet az Ernst M�zeum rendezett saj�t m�ltj�t is megid�zve Tilt�s �s T�r�s c�mmel. Negyven �vvel ezel�tt ugyanis olyan dolog t�rt�nt a falai k�z�tt, amely alapjaiban rengette meg a kultur�lis magyar �ll�vizet. T�z �vvel az 1956-os forradalom lever�se ut�n - akkor, amikor a b�rt�n�k t�mve voltak m�g a s�lyos �s elrettent�nek sz�nt �t�letek elszenved�ivel - a fiatal m�v�szek zs�riz�s �s el�v�logat�s n�lk�li, csoportos ki�ll�t�sra sz�nt�k el magukat. A Fiatal K�pz�m�v�szek St�di�ja a tagjait�l mindf�le �s - fajta alkot�st elfogadott, �s felaggatott az Ernst M�zem falaira. Az akci� az�rt volt p�ld�tlan az 1957-es "�sszn�pi t�rlat" �ta, mert az Acz�l Gy�rgy nev�vel f�mjelzett kult�rpolitika legink�bb a c�mben jelzett sz��sszet�tel m�sodik tagj�t vette komolyan.
Az 1966-os "nyit�s" a Nagymez� utc�ban kisforradalom-sz�mba ment (ez�rt volt el�zm�nye a k�s�bbi, h�ress� v�lt Iparterv-ki�ll�t�soknak). Deim P�l, Keser� Ilona, Faj� J�nos, Klim� K�roly, Sv�by Lajos, Sz�ll�sy Emese, Kar�tson G�bor, Lakner L�szl�, Gy�m�nt L�szl� �s m�g sok-sok akkor kezd� fiatal tehets�g vitte az Ernstbe lelkesen a vil�g akkori divatos tendenci�it felmutat� munk�j�t. A szocialista realista - a val�s�got a marxista-leninista elvek alapj�n, azok h� lenyomatak�nt �br�zol� - st�lus fel sem volt lelhet� ebben a kavalk�dban. Ha teh�t ezt a ki�ll�t�st akkor "t�rt�k", azt csak valami f�lre�rt�sb�l tehett�k, �s valami oda nem figyel�st haszn�lhattak ki a szemf�les ifjak. A politikai mondanival� sem volt az�rt semmi azokon az olajk�peken: Lakner - aki azt�n nemsok�ra N�metorsz�gba disszid�lt �s nemr�g volt �letm�-ki�ll�t�sa a Ludwig M�zeum v�rbeli termeiben - egyenesen a forradalom (�gy nevezte!) "h�rmas olt�r�t" festette meg. A sz�rk�s-barn�s, elmos�dottan realista m� a c�lt�bl�val a sz�v�n megjel�lt el�t�lt lel�v�s�t, a kavarg� indulatokat, a k�oszt �s a gy�szt mutatja. Gy�m�nt L�szl� �s Kar�tson G�bor magyar helyzetjelent�sei se a hurr�optimizmus, hanem a kil�t�stalans�g szimf�ni�i, ak�rcsak Klim� K�roly f�st�s sz�rk�ben tobz�d�, �r�kk� nyomott hangulat� lak�telepei. A realista vonulatot fel�l�rja az itt ki�ll�tott k�pek k�z�tt a tomp�ra kevert sz�n� foltokb�l, m�rtani form�kb�l, durv�n odakent-nyomott, spaklizott von�sokb�l alkotott, a megfoghat�s�gon t�li m�lys�gekbe vesz� munk�k sora.
Ezt pedig �gy nem hagyhatta Acz�l, nem lehetett azt sug�rozni tov�bb, hogy ilyen �rz�let uralkodik itt a levert "ellenforradalom" ut�n, a boldogan �p�l� szocializmus vid�m barakkj�ban. Ez�rt egy �vre r�, amikor a Fiatal K�pz�m�v�szek St�di�ja egy �jabb, hasonl� szabad megmozdul�sra k�sz�lt, m�r bekem�ny�tett. M�k�d�sbe hozta - a t�mogatott, a t�rt ut�n - a rettegett harmadik T bet�j�t, a tilt�st. �gy 1967-ben a K�pz�- �s Iparm�v�szeti Lektor�tus zs�rije a m�r meg�p�tett ki�ll�t�sb�l 86 darabot kisz�rt, p�ld�ul Faj� J�nos konstruktivista vad sz�norgi�it, �s csak �gy megcsonk�tva engedte a mustr�t. A mai Ernst m�zeumbeli visszaeml�kez�s azt szolg�lja teh�t, hogy ezeket - a legt�bbsz�r a m�v�sz mag�ntulajdon�ban marad� - darabokat el�sz�r l�thassuk egy�tt gy�jtem�nyes form�ban, �s azokkal a dokumentumokkal egy�tt, amelyek a m�r fel nem lelhet� alkot�sokra h�vj�k f�l a figyelmet.
A most l�that� t�rlat is �gy van parav�nokkal megrendezve, ahogyan negyven �ve hat�rolt�k a tereit: k�l�n r�szben l�that�k a kubista, a nonfigurat�v, a sz�rrealista, a sz�rnaturalista, a pop art-szer�, illetve a hagyom�nyosabb vonulat munk�i, felid�zve az akkori hangulatot.

2006. okt�ber 13. (Index.hu)

Palcs� Tam�s �s az �v�parancsnok l�nya

Megaszt�rokkal turb�zott 56-os musical pr�b�j�n j�rtunk, ahol kider�lt, mi�rt lesz valaki �v�s, hogy robban�s mell� �llni nem j�, de az egyel�re nem, hogy b�rja a Shakespeare-klasszikus a magyar �tvenes �veket.
Kicsit b�n�zunk a csepeli ipari parkban az Alum�niumhenger �s a Cs�hegeszt� utca tal�lkoz�s�n�l, ahov� az "56 csepp v�r pr�ba" felirat� nyilak kalauzoltak benn�nket, de a hirtelen felropog� g�pfegyverek hangja jelzi: j� helyen vagyunk, itt bizony �v�sok �s forradalm�rok l�nek egym�sra. Be�vakodunk teh�t a csepeli f�mm� egyik hatalmas �zemcsarnok�ba, ahol a j�v� h�ten bemutatand� forradalmi musicalt pr�b�lj�k, pontosabban nem is kell nagyon �vakodni, mert a darab t�bb mint sz�z szerepl�je �ppen fel-le rohang�l, �gyhogy fel sem t�nik p�r �js�g�r�.

Ott halj meg, ahol senkit sem zavarsz
Amikor �rkez�nk, val�sz�n�leg �ppen a darab v�g�t pr�b�lj�k �jra �s �jra, erre a halottak sz�m�b�l �s a z�szl�s-pusk�s �ll�k�pbe rendez�d� statiszt�kb�l k�vetkeztet�nk. A k�t f�szerepl�, ki tudja, milyen okb�l renesz�nsz ruh�kba b�jt. ("Mi�rt adtak a Palcs�ra udvaribolond-ruh�t?" - fogalmazza meg a szembet�n� furcsas�got fot�sunk, mi ugyan nem menn�nk ennyire messzire, de az igaz, hogy ha az 56-os harcok idej�n valaki cicanadr�gban �s hegyesorr� csizm�ban rohang�lt volna az utc�kon, h�t tutira felt�n�st kelt.)
"A sz�l, a gyilkos �szi sz�l / Besz�kik a kert fal�n" - cs�p�nk el p�r sort egy szomor� dalb�l, "Tartsd magad / Besz�lned nem szabad / Tartsd magad" - �nekli k�s�bb Palcs� Tam�s, akinek val�sz�n�leg a bar�tja haldoklik az �l�ben. K�rben halott �v�sok �s forradalm�rok hevernek, a rendez� egy emelv�nyr�l dirig�l: "Az az �v�s halott, aki ott fekszik! Amikor a forradalmi t�meg elvonul melletted, gurulj oldalra, �s ott halj meg, ahol senkit nem zavarsz!"
A musical log�j�b�l, a sz�vecsk�be �rt Robib�l �s Julib�l k�l�nben m�r el�re gyanakodtunk, hogy egy �jabb R�me� �s J�lia-parafr�zisr�l lesz sz�, �s t�nyleg. �me a szinopszis els� fele a sajt�anyagb�l, hogy el tudj�k k�pzelni, mit keres az �v�s a magyar Veron�ban:

Szovjetek, szerelem
1956 okt�bere. A vid�ki kisv�ros melletti faluban a hajdani kitelep�tettek fiai egy�tt band�znak a helybeli sr�cokkal. Megpr�b�lnak kibabr�lni a v�rosi �v� kiskaton�ival. Az �sszet�z�snek a v�ratlanul megjelen� szovjet katon�k vetnek v�get, az incidens hal�llal v�gz�dik. Az oroszok nem engedik eltemetni az ismeretlen �ldozatot, a fi�k m�gis elkaparj�k a holttestet. A v�rosi �VH vezet�j�nek tudom�s�ra jut az �sszet�z�s, megb�ntetn� a vereked�sben r�sztvev� �v�s j�r�r vezet�j�t - a saj�t fi�t. Szovjet tan�csad�ja lebesz�li a b�ntet�sr�l - amir�l nem besz�l�nk, az meg se t�rt�nt -, egy�ttal k�zli, m�snapra jelmezes b�lt rendeztet a Tiszti Klubban, a l�nya tizenhatodik sz�let�snapja alkalm�b�l.
Az orosz l�ny bar�tn�j�vel, J�li�val, az �v�parancsnok l�ny�val egy�tt k�sz�l a jelmezb�lra. Szerelemre, sz�zess�g�k elveszt�s�re v�gynak. J�lia b�tyja, az �v�s j�r�r vezet�je is v�rja a b�lt, hogy ott alaposan elvegy�k a falusi suhancok kedv�t a vereked�st�l. A falusi suhancok is k�sz�lnek a b�lra. Jelmezeket az egyik kitelep�tett sr�c hajdan h�res sz�n�sz apj�t�l szereznek. A tervezett bossz� azonban elmarad. A b�l napj�n Pesten kit�r a forradalom, ennek h�r�re a helyi �VH vezet�je �s szovjet tan�csad�ja v�get vet a mulats�gnak, kij�r�si tilalmat rendelnek el, �s k�sz�lts�gbe helyezik a test�letet.
A b�lon a fiatalok egyik vezet�je v�gzetesen beleszeret az �v�parancsnok l�ny�ba. A fi� R�me�, a l�ny J�lia jelmez�t viseli. R�me�, v�llalt szerep�nek megfelel�en - az erk�ly-jelenetre k�sz�l, de a laktanyaudvaron elfogj�k. J�lia besz�kik hozz� a fogd�ba, egy�tt t�ltik az �jszak�t. Ez alatt a faluban �s a kisv�rosban is szervez�dik a forradalmi t�meg. [...]
Ugye �n�ket is k�nozta a k�rd�s, hogy hova t�nhetett Nika, aki a Papa, ne f�lts! �s a J� dili a ny�r c�m� sl�gerekkel �rta be mag�t a magyar popt�rt�netbe, nos megvan: �, azaz az id�k�zben dzsessz�nekesn�v� �rett Veres M�nika j�tssza J�li�t Palcs� "R�me�" Tam�s oldal�n. Palcs�n k�v�l egy�bk�nt t�bb megaszt�ros is szerepel a produkci�ban: a sv�dorsz�gi magyar Hoffmann M�nika Szvetl�na, a f�szovjet l�ny�nak szerep�ben, Pusk�s P�ter pedig a besz�l� nev� Genyak�nt t�nik f�l. L�rinc bar�tot Kasz�s Attila, Mercuti�t Miller Zolt�n j�tssza, itt van Forg�cs P�ter �s Keresztes Ildik� is, a teljes szereposzt�s pedig megtekinthet� itt.

Vigy�zni kell a h�velyekkel
Egy j� tan�cs: sose �lljanak robban�s mell�, m�g akkor se, ha sz�nh�zi m�robban�sr�l van sz�. A vakt�lt�ny se semmi (eredeti, dobt�ras PPSh-41-eseket haszn�lnak a darabban, vakt�lt�nyre �talak�tva, a t�rba 72 l�ved�k f�r, foglalta �ssze nek�nk di�h�jban a tudnival�kat egy kedves kell�kes/pirotechnikus �r), minden kellemetlen�l hangos l�v�sre �sszerezzen�nk, ami adott esetben - g�ppuskasorozatokr�l van sz� - biztosan komikus hat�st kelt. M�r kezdem fogalmazni a m�rs�kelten vicces k�zc�met, miszerint 56 csepp v�r a f�lemb�l, vagy valami hasonl�, amikor a kedves kell�kes/pirotechnikus (teh�t ink�bb pirotechnikus) �r lenyom egy gyan�s dobozon egy gyan�s kart, �s k�t �s f�l m�terre t�l�nk felrobban valami, k�zigr�n�tot imit�lva. Majdnem beszakadt a hasfalunk, mondja ezek ut�n b�rki, hogy a musicalsz�n�sz �lete nem csupa k�szk�d�s, harc �s t�l�l�s.
Az egyik r�vid sz�netben, m�g f�lig megs�ket�lve megk�rny�kez�nk egy szigor� arc�, cigarett�z� egyenruh�st, mert k�v�ncsiak vagyunk, hogyan lett bel�le �v�s.
Hogyan lett �nb�l �v�s?
Kaszkad�r�ket kerestek, �s j�tt�nk.
�s mint �v�s, mit gondol Nagy Imr�r�l? H�s volt, vagy a n�p ellens�ge?
H�t, �regem, biztos, hogy h�snek kellett legyen, ha egyszer azt mondj�k. De tudod, amikor ezt tanultam az iskol�ban, azt mondt�k, egy mocskos szem�t volt, most meg azt, hogy h�s volt, ki tudja, mi az igazs�g?
Nem s�ket�lnek meg egy�bk�nt a sok l�v�ld�z�st�l?
Ink�bb a h�velyekkel kell vigy�zni, mert ha beesik a nyakadhoz, el�gg� meg�gethet.
Megfogadjuk, hogy vigy�zunk a h�velyekkel, majd megfigyelj�k Horv�th P�ter �r�-rendez�t munka k�zben. Mivel j�v� h�ten m�r bemutat�, nincs id� a sz�n�szek �rz�keny lelk�nek simogat�s�ra, ord�t teh�t, de mi mindig is �gy k�pzelt�k el az igazi rendez�ket.
A zeneszerz� Mih�ly Tam�s, az Omega basszusgit�rosa, aki m�r k�t darabhoz is �rt zen�t, Shakespeare V�zkeresztj�hez �s We�res S�ndor Holdb�li cs�nakos�hoz. A mel�di�kb�l t�l sokat sajnos most nem hallottunk, de majd �gyis besz�molunk a j�v� heti bemutat�r�l, amir�l �gy el�zetesen - a sz�npad m�ret�t �s a szerepl�k sz�m�t eln�zve - legal�bb annyit biztosra mondhatunk, hogy nagyszab�s� produkci�nak �g�rkezik. Azt meg majd megl�tjuk, hogy m�k�dik-e a R�me� �s J�lia-t�rt�net 56-os keretbe fesz�tve, illetve megbirk�znak-e a fiatalok �s a t�bbi.

2006. okt�ber 13. (Magyar H�rlap)

A helyzet magaslata

Nagy Imre �vatoss�gb�l �s ideol�giai elvakults�gb�l nem tudott olyan kompromisszumot l�trehozni, amely figyelembe vette volna a vele szemben �ll� er�ket �s a nemzetk�zi helyzetet is - v�lte Max Gallo francia t�rt�n�sz az 1956-os magyar forradalomr�l megjelent h�rom francia k�tet kapcs�n a p�rizsi lapban (Le Figaro) k�z�lt �r�s�ban. Gallo szerint a forradalom mindenekel�tt egy ezer�ves, gazdag t�rt�nelm�, b�szke n�p felkel�se volt, amely vissza akarta nyerni f�ggetlens�g�t. Az oroszok felismert�k a helyzet s�lyoss�g�t. K�s�bb Hruscsov �gy nyilatkozott, hogy el�g lett volna a magyar �r�kat id�ben kiv�gezni, �s a forradalom nem t�rt volna ki. Gallo szerint a magyar vezet�k, �l�k�n Nagy Imr�vel, nem �rz�kelt�k a szovjetek elt�k�lts�g�t, s nem voltak a " forradalom k�vetel�seinek magaslat�n". A forradalom kudarca sok tanuls�ggal szolg�lt. A nyugati kommunista gondolkod�k ekkor �rtett�k meg a Szovjetuni� val�di term�szet�t: azt, hogy elnyom� �s gyilkos diktat�r�r�l van sz�.

2006. okt�ber 13. (Magyar Nemzet)

A ballad�s bojt�r �nekei

Sinka Istv�n, a p�sztorb�l lett k�lt� n�phagyom�nyhoz val� k�t�d�s�t, m�ly szabads�gv�gy�t, a bihari vid�k saj�tos vil�g�t mutatja be Berecz Andr�s �j lemeze, amelynek k�nyvmell�klet�t Gyulai L�viusz illusztr�lta. A kiadv�ny bemutat�ja ma este h�t �rakor lesz a XII. ker�leti m�vel�d�si h�zban. A lemez az 1956-os forradalom �s szabads�gharc �tvenedik �vfordul�j�hoz is kapcsol�dik. Hol a h�d Sinka k�lt�szete �s az �tven �vvel ezel�tti esem�nyek k�z�tt? - Sinka szerepet v�llalt a forradalomban, �dv�zl�verseket �rt a forradalomhoz. 1956. november 2.-�n a Magyar �r�k Sz�vets�ge bev�lasztja �t a Forradalmi Bizotts�gba. Egy �r�tal�lkoz�r�l, mikor fi�val �s Tam�si �ronnal hazafel� indulnak, az �v�sok ment�aut�b�l t�zelnek r�juk. A lemezen, a kiadv�nyban azonban nem 56 esem�nyt�rt�net�be, Sinka �letrajz�ba �s nem is �56-os verseibe kapaszkodtam, hanem Sinka m�rhetetlen szabads�gv�gy�ba. Ett�l �56-os lemez ez. K�pzelj�k el azt, aki kuty�k k�zt, k�sz�br�l vacsor�zik, havon h�l, �s a lelke nem t�rik meg. "Fosos" b�r�nyon vett Bibli�val, Pet�fivel er�s�tgeti mag�t, csizmasz�rra �r verset. M�r sz�p versei jelennek meg, mikor m�g a Gell�rt-hegy bokraiban lakik, t�len egy V�ci utcai mos�konyha szell�z�ny�l�sa felett, guggolva alszik. Nem devi�ns, nem alkoholista. Benne szabad l�lek �s csel�dsors fesz�l egym�snak, itt, ebben a kedves, v�gel�thatatlan hazai szakad�kban. A t�jban �s sorsban mag�ra hagyott ember �rdekelt. A sz�rnyal� l�lek - rabs�gban. Az, aki furuly�t �s f�ldbe, mert tudja, hogy ez a h�tt furulyafa kin�, azt is tudja, mikor: "majd ha egy �j zsell�r egyszer vil�gra j�". Susog�s�t is hallja: "�j zsell�rre a fa lombjait r�veti, s szabads�g, szabads�g r�lad dalol neki." Ez az a h�d, amit maga k�rdez. Ez az el�sott furulya lett a CD nyele. - Mi�rt fordult Sinka Istv�n k�lt�szet�hez? Mi az a mondanival�, ami ezt az albumot ihlette? - Volt nekem Sink�hoz el�g sok fordul�som, h�la istennek. El�sz�r a nyolcvanas �vek elej�n. A Forr�s k�rt�l, Medvigy Endr�t�l hallottam, hogy l�tezik Sinka Istv�n, a "ballad�s bojt�r", aki nom�d p�sztorb�l lett k�lt�, kinek "vihar f�tta meg a sz�j�t", kire "�k�rny�lak fon�dtak pal�stnak", �s hogy puszta l�tez�se is �zenet a jav�b�l, azt�n Czine Mih�lyt�l hallottam Sink�t dics�rni. M�ndoky Kongur Istv�n turkol�gus is sok sz�p est�n magyar�zta, hogy Sinka micsoda nyelv�szeti ritkas�gokat hoz fel Bihar rejtett t�jair�l az irodalomba. Gy�ny�r� hangz�s� tulajdonneveket, katonai t�rk�pekr�l is hi�nyz�, �si f�ldrajzi helyneveket, melyek k�z�l sokat � kun eredet� sz�nak tal�lt. Juhai Boncosok, Csahor P�lok, Es�-Vir�g Andr�sok, Galusk�s-Balogok, Rozs M�t�k, Tat�r Imr�k, K�l�s Eszterek, Simon Vir�gok hullnak le itt a bihari f�ldbe, Cs�klaposon, Esk�ll� mezejin, K�tpuszt�n sz�lnak, ki�ltanak, irodalmunk el�tt addig ismeretlen, magyar hangon. �rdemes a sarut ler�gni, miel�tt Sink�t olvas az ember. Na, olvasni, szeretni kezdtem. A 2004. december 5.-r�l 6.-ra virrad� keserves �jszak�n pedig m�r azt is �reztem, hogy Sink�t fogok �nekelni. Tudja, mi�rt? El�sz�r csak ez�rt a n�h�ny sor�rt: "K�leshalompuszt�n szeg�ny S�r Imr�nek, j� lenne, bizony, ha egyszer m�r hinn�nek. De ha vil�got k�r, s�t�ts�gre viszik, Ha s�t�tet ki�lt, soha el nem hiszik-" Meg ez�rt: "Sz�les v�z a medr�t sz�lesre kiv�jja, nagyobb bokornak is nagyobb a vir�gja. Ember is, ha h�za veszedelmit l�tja, nagyobb sz�val ki�lt, vil�gg� ki�ltja." Sink�� volt a "nagyobb sz�". A meder, a bokor hatalmasra, �ri�sira n�tt. Nem a mese ideje j�tt el. Ki�ltani kellett. Sinka - �neket. - K�nny� volt "n�pdalos�tani" a Sinka - verseket? - A Sinka - versek k�z� szurk�lva most is szerepel n�pk�lt�szet. Ezek az �nekelt versek tal�n att�l szokatlanok, hogy a magyar n�pdal �s n�pzene hangj�n sz�lalnak meg. Se sanzon, se git�r, se Balk�n. A Sinka - versekre legk�zenfekv�bb volt �s legill�bb a bihari, b�k�si dallamokat h�zni. Ezekbe k�nnyen hazatal�lt.

2006. okt�ber 13. (Magyar Nemzet)

A balatonf�redi Kerektemplom Melocco-t�rlata

Balatonf�red t�znapos rendezv�nysorozottal k�sz�l 1956 jubileum�nak meg�nnepl�s�re. Mint Cser�p L�szl� m�vel�d�si oszt�lyvezet�t�l megtudtuk, a programok nyit�nyak�nt Melocco Mikl�snak a forradalom tisztelet�re rendezett ki�ll�t�sa l�that� a Kerektemplom Gal�ri�ban okt�ber 13-�n, p�nteken 18 �r�t�l. A Kossuth-d�jas szobr�szm�v�sz a budai V�rba sz�nt Mansfeld - szobr�nak tanulm�nyrajzai �s makettjei mellett t�bbek k�z�tt Sz�chenyi-, De�k-, Latinovits - portr�it, illetve Sz�krat�sz- �s Szent Ferenc-kisplasztik�it is a f�redi k�z�ns�g el� t�rja. Megnyit� el�ad�s�ban Mansfeld P�ter kapcs�n az erk�lcs �s az alkotm�nyoss�g kapcsolat�t �ll�tja k�z�ppontba. Okt�ber 20-�n avatj�k fel a Tagore s�t�nyon Bal�s Eszter Munk�csy-d�jas szobr�szm�v�sz Bib� mellszobr�t. Az �nneps�gen Stumpf Istv�n, a Bib� Istv�n Szakkoll�gium alap�t� igazgat�ja mond besz�det, majd Sz�cs G�za k�lt� eln�kl�s�vel az 1979-es Bib� - eml�kk�nyv szerz�inek konferenci�j�t rendezik meg, olasz �s orosz r�sztvev�kkel is kieg�sz�tve. A tan�cskoz�s v�dn�ke ifj. Bib� Istv�n. Okt�ber 21-�n a s�t�nyon Nagy Imre-eml�kf�t �ltet a m�rt�r minisztereln�k unok�ja, J�nosi Ferenc; 23-�n pedig �kumenikus istentiszteletet k�vet�en Kodol�nyi Gyula avatja fel a Kov�szna parkban Halassy Csilla �tvenhatos eml�km�v�t.

2006. okt�ber 13. (Magyar Nemzet)

1956 a koncertteremben

Igaz�n �rdekes koncertek v�rj�k a komolyzene kedvel�it a k�vetkez� h�ten: holnap este f�l nyolckor a Hortus Musicus 99 r�gizene - egy�ttes ad kamarazenei hangversenyt a Kiscelli M�zeumban. A k�vetkez� napokban a legt�bb b�rletsorozat is elkezd�dik: h�tf�n este f�l nyolckor az Operah�zban a Budapesti Filharm�niai T�rsas�g Zenekara ind�tja �tj�ra Kod�ly-b�rlet�t az 1956-os forradalom �s szabads�gharc eml�ke el�tt tisztelg� hangversennyel, amelyet Medveczky �d�m dirig�l. Az �tven �vvel ez el�tti esem�nyek zenei mott�j�v� v�lt Egmont-nyit�ny mellett a h�si hangv�tel� Eroica is felcsend�l. Az Eroica is szorosan k�t�dik 1956-hoz: az els� forradalom ut�ni hangversenyen a Zeneakad�mia legend�s Beethoven-koncertj�nek m�sor�n az Egmont-nyit�ny �s a Heged�verseny t�rsas�g�ban szerepelt. Emellett Kod�ly Marossz�ki t�ncait, valamint Balassa S�ndor 301-es parcella c�m�, az �ldozatok eml�k�re sz�letett kompoz�ci�j�t hallhatjuk. A Nemzeti Filharmonikusok Ferencsik - b�rlete cs�t�rt�k�n f�l nyolckor kezd�dik, ezen Leonyid Kuzmin zongoram�v�sz k�zrem�k�d�s�vel �s Kocsis Zolt�n vez�nylet�vel a M�v�szetek Palot�ja Bart�k B�la Nemzeti Hangversenyterm�ben �t XX. sz�zad eleji komponista m�vei hangzanak el: Ravel Spanyol rapsz�di�ja, De Falla "�j a spanyol kertekben" c�m� alkot�sa, Villa - Lobos Bachianas Brasileiras c�m� m�ve, Sztravinszkij N�gy zenekari et�dje �s Debussy Ib�ri�ja. A V�gh S�ndor Zenei Estek els� hangversenye a n�pzene �s a kompon�lt zene �sszef�gg�seire vil�g�t r� a Muzsik�s egy�ttes �s neves el�ad�k, N�meth Judit, V�rjon D�nes, Keller Andr�s, valamint Per�nyi Mikl�s tolm�csol�s�ban. A szint�n cs�t�rt�k este f�l nyolckor kezd�d� m�sorban Bart�k-, Enescu- �s Dvor�k - m�vek szerepelnek.