Április 01. m1 22.20
1956-2006 Emlékév
A MÉNESGAZDA
Gáll István regénye - Kovács András rendező nyilatkozataiban szólt erről - több
szempontból is filmszalag után kiáltott. Tegyük hozzá: ígéretes
nyersanyagként, súlyos társadalmi tanulságokat kínálva. Méntelep, nyugati
határszél, az ötvenes évek eleje: különlegesek a tér- és időkoordináták.
A konfliktus a rendszer ellenségeinek számító méneskari tisztek és a
szegényparaszti származású Busó Jani, a kinevezett elöljáró között hamu alatt
parázslik. Egy világ választja el őket egymástól. A kiváló szakemberek mindent
elkövetnek annak érdekében, hogy a tisztességes szándékú, ám képzetlen főnököt
megalázzák és lejárassák. Nem fogadják kinyújtott kezét. Az ambiciózus férfi
képtelen úrrá lenni a helyzeten. A további drámai fordulatok elkerülhetetlenek.
Miután felsőbb utasításra megkezdik a telep felszámolását, a ménesgazda
érdekek és indulatok ütközőpontjába kerül. Az egyik altiszt szúrja le, a
határőrök pedig gyilkos akcióba kezdenek
A filmben nem a jók és a rosszak, a haladó és maradi világnézetűek, horthysták
és kommunisták antagonisztikus küzdelme elevenedik meg. A képlet ennél sokkal
bonyolultabb. Kovács értelmezése szerint a történet mindegyik szereplője
emberi-szakmai értékeket is képvisel, s tulajdonképpen létrejöhetne a hasznos
közös munka, de a körülmények szorításában végül mindannyian elpusztulnak. A
lovak itt nem a háttér vagy dekoráció szerepét játsszák, hanem ez maga a tét, az
az ügy, melynek szolgálatában a kölcsönös előítéletek és gyanakvások
felszámolódhatnának. Az osztályharc szükségszerű éleződéséről szóló hamis
program jegyében izzanak a feszültségek s torkoll szükségszerűen tragédiába a
történet.
Ami az epikus mű hangszerelését illeti, elrendező dramaturgiai elve a
kronológia. Az első pillanattól kezdve érzékelhető a lappangó drámaiság, hogy
aztán a fináléban hirtelenül és megfékezhetetlenül robbanjon. Realista erő árad
Koltai Lajos kompozícióiból, a színészek (Madaras József, Bács Ferenc, Fábián
Ferenc és a többiek) nem egyszerűen személyiségeket formálnak meg, hanem jellem-
és magatartás-változatokat. Almási Miklós ítélete /Filmvilág, 1978.okt.15.) ma
is aláírható: Kovács András önálló képi nyelven megszólaló politikatörténeti
filmet forgatott.
(VJ)